Meglepően elégedettek a magyar vállalkozók Ursula von der Leyen nagy üzletével

Donald Trump amerikai elnök januári beiktatása óta komoly feszültség keringett a levegőben, amely akkor az eredeti vámlistája áprilisi bemutatása után kezdett tetőzni. A vámháborús pánik persze az európai exportőrök körén belül a magyar vállalatokat is sújtotta, különösen mivel Trump néha egyik napról a másikra lengetett be egyre nagyobb exportterheket.

Ez az ENSZ-ben kedden elmondott beszéde alapján különösen úgy néz ki, mintha akárhányszor elé rakott volna valaki egy dokumentumot arról, hogy mennyit keres egy-egy európai szereplő, rögtön bemondott volna egy hirtelen kigondolt számot. Ez az eredeti 10+10%-os vámteher után először 50%-ra ugrott, majd a pozitív egyeztetések ellenére, nem sokkal a végleges megállapodás előtt 30%-ra változott.

Miután Trump elfogadta, hogy az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel kell tárgyalnia, gyorsan tető alá hozták a jogi „apróságokat” egyelőre mellőző megállapodást, amelyet  az EB-vezérnek – meglehetősen súlyos vállalások, de néhány kiskapu kinyitása mellett – 15%-ra sikerült lealkudnia.

Bár ezt a legtöbb elemző akkor kapitulációnak és komoly presztízsvesztésnek nevezte, nem nagyon van más állam, amely jobb alkut tudott volna kötni az USA-val, és bár a 15%-os importvám hatszorosa a korábbi átlagos 2,5%-os tehernek, az MNB szeptemberi inflációs jelentéséből úgy tűnik a magyar exportőrök is úgy látják, hogy

kimozoghatóak az áremelkedések, és/vagy, hogy azokat főleg az amerikai felvásárlók fogják megfizetni.

Ahogy arról korábban írtunk, a BNP Paribas elemzése szerint az Európai Unió az egyik legkedvezőbb megállapodást kötötte az Egyesült Államokkal a vámháború során, ezt pedig pont a vállalkozások percepciója miatt is állítják.

A francia bank vizsgálata szerint a legtöbb tagállamban mérsékelt vámemelkedés tapasztalható, jellemzően egy százalékpont körüli mértékben, miközben bizonyos stratégiai ágazatok, például a gyógyszeripar és a repülőgépgyártás teljes mentességet kaptak. A kelet-közép-európai régió exportőrei nem számolnak jelentős visszaeséssel.

Magyarország esetében az átlagos effektív külső vámtétel a 2025 előtti 0,7 százalékról 3,1 százalékra nő, ami régiós összevetésben mérsékelt, de érezhető tehernövekedést jelent az exportőröknek. A magyar gazdaságot közvetlenül kevéssé érintik az amerikai vámok, mivel az USA-ba irányuló export aránya alacsony, de a német iparon keresztül komolyabb közvetett hatások érvényesülhetnek, különösen az autóiparban és a gépgyártásban.

Ezért a BNP szerint a hatások mérséklésében a német fiskális élénkítő program és a német gazdaság teljesítménye kulcsfontosságú Magyarország számára, miközben az uniós források körüli bizonytalanság és a hazai költségvetési szigorítások továbbra is lefelé mutató kockázatot jelentenek.

Miért sem félnek a magyar vállalkozások?

Az MNB magyarországi vállalatok konjunktúraérzetet vizsgáló elemzései azt mutatják, hogy a vámvita eszkalálódása és annak lezárása érzékelhető hatást gyakorolt a cégek kilátásaira. Az adatfelvételek alapján 2025 májusától augusztusig követték az exportorientált és nem exportorientált vállalkozások várakozásainak eltéréseit, különösen az USA-val kapcsolatos kitettségek szempontjából.

Ezt úgy igyekeztek felmérni, hogy ugyanazt a kérdéssort prezentálva, egy -100 és +100 közötti skálán pontozták a pozitív és negatív válaszok arányainak különbségét. Tekintve, hogy nem született plusz előjelű eredmény, a kilátások semmiképpen sem nevezhetők lelkesítőnek, de az augusztusban rögzített eredmények érdekes dinamikát mutatnak.

A július 27-én kimondott vámalku előtti felvételkor, júniusban még sokkal pesszimistábbak voltak, az USA-irányba exportáló termelők. Míg az amerikai piactól független cégek konjunktúra-várakozásainak átlaga -6 pont körül alakult, addig az exportőrök -16 ponttal jelezték, hogy komoly félelmeik vannak. Az eltérés jól mutatja, hogy az Amerikát célzó vállalkozások különösen érzékenyen reagáltak a kereskedelmi feszültség lehetőségére.

Ugyanakkor a júliusi–augusztusi időszak komoly törést hozott: az MNB szerint megállapodás nyomán a bizalom egyértelműen visszatért.

Az USA-irányú exportőrök várakozásai hatalmasat javultak: -16 pontról éppen csak, de 0 pont fölé korrigáltak.

Velük szemben az Egyesült Államokba nem szállító cégeknél csak enyhült a pesszimizmus, ezzel pedig -6-ról -3 pontra kerültek. Így augusztusra már az exportőrök optimistábbnak mutatkoztak, mint azok, akik nem érintettek az USA-kereskedelemben.

A javulás mögött nagy részben az állhatott, ami az augusztusi határidő előtti vámalku minden áron való megkötése mellett is: von der Leyen úgy látta, hogy a vámháború bizonytalanságánál sokkal jobb egy megbízható stabilitás a piacoknak. Inkább elfogadott egy biztos, kisebb összegű profitkiesést, mintsem hogy az európai ipar USA-tól való elvágását kockáztassa az uniós válaszcsapások bevetésével.

Címlapkép: Ursula von der Leyen. A fotó forrása: Európai Bizottság/Dati Bendo.