Megszólalt Brüsszel a magyar olajellátás helyzetéről és a Mol állításairól

Amint arról több elemzésben is írtunk, múlt hét szerdán ismét kiéleződött a Mol és a horvát Janaf közötti konfliktus az Adria-vezeték kapacitása körül. A magyar olajvállalat közleményében arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben végzett tesztek alapján a horvát olajvezeték nem képes önállóan biztosítani Magyarország teljes ellátását, mivel a vezeték soha nem tudott megfelelő kapacitással működni egy-két óránál hosszabb ideig.

A Mol szerint ez azt jelenti, hogy a magyarországi és szlovákiai finomítók ellátása kizárólag horvát tranziton keresztül nem lenne biztonságosan megoldható.

A horvát fél viszont teljesen másként látja a helyzetet. Egy szeptember 15-én megjelent interjúban a Janaf vezetése azt mondta, a cég technikailag és szervezetileg egyaránt képes lenne biztosítani a Mol közép-európai finomítóinak éves nyersolajszükségletét. A vita tovább eszkalálódott, amikor a Janaf hétfőn határozott közleményben utasította vissza a magyar állításokat, kijelentve, hogy

társaságuk teljes mértékben képes ellátni a Mol két finomítóját.

A háttérben az áll, hogy a Mol és a Janaf között 2025-re mindössze egyéves szerződés született 2,1 millió tonna nyersolaj szállításáról az Adria-vezetéken keresztül, miközben a Mol éves fogyasztása 11,5–12,3 millió tonna között mozog. Ezért a Mol a horvát oldaltól hosszú távú megállapodást és infrastruktúrafejlesztést várna el, például egy új vezeték kiépítését a Sisak–Mirje szakaszon, amely több százmillió eurós beruházást igényelne. A horvát fél azonban ezt csak politikai megállapodás és biztos piaci garanciák mellett vállalná.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Magyarország továbbra is nagy arányban vásárol orosz olajat, amelyet a Druzsba, magyarul Barátság-vezetéken keresztül kap, miközben az uniós szankciók és a geopolitikai kockázatok miatt nő a nyomás az ellátási források diverzifikálására.

Az Európai Bizottság hétfői brüsszeli sajtótájékoztatón is napirendre került a kérdés, amikor egy újságíró Anna-Kaisa Itkonenhez, a testület szóvivőjéhez fordult, hogy megtudja, hogyan látja az uniós végrehajtó szerv a kialakult helyzetet, rendelkeznek-e információval az Adria-vezeték kapacitásáról, és hogy Horvátország képes-e alternatív ellátási útvonalat biztosítani Magyarország és Szlovákia számára az orosz olaj kiváltására.

Anna-Kaisa Itkonen válaszában elmondta, hogy

a Bizottságot tájékoztatták azokról a folyamatban lévő kapacitástesztekről, amelyeket a Mol – a magyar tulajdonú finomítók üzemeltetője – és a Janaf, vagyis a horvát Adria-vezeték üzemeltetője végeznek.

Kifejtette, hogy ezeknek a teszteknek a célja az Adria-vezeték kihasználtságának növelése. Hangsúlyozta, hogy a Bizottság figyelemmel kíséri ezt a folyamatot, mivel az Adria-vezeték fontos szerepet játszhat abban, hogy Magyarország és Szlovákia diverzifikálja az olajellátását, és csökkentse függőségét az orosz importtól.

Ez – tette hozzá – teljes mértékben összhangban van az uniós REPowerEU célkitűzéseivel, amelyek az energiafüggetlenség növelését szolgálják.

A szóvivő ugyanakkor kijelentette, hogy az Európai Bizottság nem kíván kommentálni a tagállamok közötti vitákat, így a konkrét horvát-magyar nézeteltérésről sem mondott véleményt. Megjegyezte, hogy a Bizottság feladata ebben a helyzetben az, hogy támogassa a tagállamokat az alternatív ellátási útvonalak kiépítésében, és elősegítse a közös uniós energiapolitikai célok megvalósítását.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images