Óriási revíziót hajtott végre a KSH, miután megkérdőjeleződtek a magyar szegénységi adatok

"A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) befejezte az EU–SILC-felvétel tervezett revízióját a 2018 és 2023 közötti időszakra vonatkozóan. A felülvizsgálat eredményeként a szegénység fő mérőszáma, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya országos szinten egyik évben sem változott jelentősen. A revízió megerősítette az EU–SILC-adatok és a módszertan megbízhatóságát, valamint arra is rávilágított, hogy a felülvizsgálat előtti adatok is megfelelő alapot nyújtottak a szegénység monitorozásához" – közölte a Központi Statisztikai Hivatal hétfő délelőtt.

A KSH nagyreviziót hajtott végre a háztartások életkörülményeit, jövedelmi helyzetét vizsgáló EU–SILC-felvétel 2018 és 2023 közötti időszakra vonatkozó adatain. A felülvizsgálat előre tervezetten, a sajtóban ebben a témában megjelent hírektől függetlenül hajtotta végre a hivatal

– írja a hivatal.

A revízió keretében a KSH a 2022-es népszámlálás népességadatait felhasználva elvégezte az EU–SILC-adatok újrasúlyozását. A felülvizsgálat során a KSH figyelembe vette az elmúlt években a felhasználóktól érkezett észrevételeket is. Ennek eredményeként:

• finomhangolásra került a jövedelem adatok pótlási módszere az eloszlás pontosítása érdekében;
• a bruttósítási algoritmus pontosításával megszűnt a nettó és a bruttó jövedelmek közötti inkonzisztencia;
• a pótlási eljárás optimalizálásával az egyes csoportok szegénységi résében mutatkozó túlzott volatilitás is megszűnt.

A revízió eredményeként a szegénység fő mérőszáma, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya országos szinten egyik évben sem változott érdemben. Ugyanakkor a népesség egyes csoportjainak szegénységi kockázata kismértékben átrendeződött.

Az EU–SILC-felvételből származó információk eddig is megbízható alapot biztosítottak a döntéshozatalhoz és a kutatásokhoz. A frissített adatok ugyanakkor tovább finomítják a korábbi becsléseket, és a korábbinál pontosabb elemzésekre adnak lehetőséget. A revidiált adatokat az Eurostat is validálta, és hamarosan publikálja – írja a KSH közleménye. A KSH továbbra is elkötelezett az adatok tudományos célú hasznosításának támogatására, és nyitott a felhasználókkal való együttműködésre, szakmai párbeszédre – teszik hozzá.

Tóth Tamás, a KSH elnökhelyettese a hétfő délelőtti sajtótájékoztatón a népszámlálás eredményeire vezette vissza a revíziót, ami szavai szerint teljesen független volt a sajtóban megjelent hírektől, amelyek a hivatal szegénységi adatainak mérésére vonatkoztak. A hivatal több fórumon tájékoztatta az Eurostatot és a kutatókat is, hogy ez a revízió el fog készülni, tette hozzá.

Tóth Tamás szerint mintavételi hibahatáron belül változott az új adat a régihez képest. Kiemelte, hogy a fiatalok körében nőtt a szegénység kockázatának kitettek aránya, míg az idősebbek körében csökkent.

A történet előzménye, hogy súlyos szakmai aggályokat fogalmazott meg a magyar szegénységi statisztikák kapcsán két kutató, Tátrai Annamária (ELTE) és Gábos András (Tárki). Tátrai és Gábos szerint a KSH 2017 óta olyan jövedelmi szegénységi adatokat közöl, amelyek statisztikai szempontból erősen kétségesek. Tátrai és Gábos állítása leegyszerűsítve az, hogy az általuk készített hisztogramok azt mutatják, hogy kiugróan sok ember jövedelme „éppen” a szegénységi küszöb fölé került. Szerintük ennek természetes módon nulla a valószínűsége. Úgy vélik, hogy az Eurostat adatai alapján 2018-tól a jövedelmek eloszlása Magyarországon torz képet mutat, amit a kutatók más uniós országokban nem tapasztaltak.

Tóth Tamás a sajtótájékoztatón hétfőn hangsúlyozta: véletlen volt, hogy ez a kiugró érték a szegénységi küszöbnél helyezkedett el. Az új módszertan egyébként kiigazította ezt, nincsenek ilyen torlódások a szegénységi küszöb környékén. 

Tátrai és Gábor szerint nem csupán egyes években, hanem rendszeresen megjelenik ez a torzítás, és az érintett jövedelmi sávok rendre politikailag érzékeny zónában, a szegénységi küszöb közvetlen környékén helyezkednek el. Ráadásul a Központi Statisztikai Hivatal adataiban az egyfős háztartások 14 százaléka pontosan ugyanazt a jövedelmet mutatja tízmilliomod pontossággal, ami statisztikailag értelmezhetetlen, írták a kutatók.

További gyanút kelt a kutatók szerint, hogy a KSH kutatószobájában az Eurostat által is visszaigazolt, toronyformájú görbéket sem engedték kivinni, miközben ezek nyilvános uniós adatbázisokból is előállíthatók. A kutatók szerint a KSH az első jelzések (már 2017-ben) ellenére sem vizsgálta ki vagy javította ki a problémás mintázatokat.

A cikkre válaszul a KSH már korábban kiadott közleményében visszautasította a vádakat. „A KSH elhivatott a felhasználók objektív és transzparens tájékoztatása mellett. A hivatal által közölt statisztikai adatok mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban transzparens módon összevethetők, így alkalmasak arra, hogy független igazodási pontként szolgáljanak” – írták közleményükben.

A hivatal szerint a KSH működésében szakmailag független, hiteles és az adatainak feldolgozásában a nemzetközi standardoknak megfelelően jár el. „Ezen hazai és nemzetközi sztenderdek mentén végzi el az EU-SILC felmérést is (vagyis a jövedelmi és szegénységi kutatást), amelynek eredményeit az Eurostat minden évben validálja és ezt követően a saját adatbázisában publikálja” – tették hozzá.

Közölték, hogy ezzel együtt a KSH jelenleg az EU más tagállamaihoz hasonlóan a népszámlálási adatok alapján – 5 évre visszamenő – revíziót hajt végre. „A statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása szigorú szakmai és etikai szabályok szerint történik. A KSH minden adatsorát megfelelő szakmai felügyelet alatt dolgozza fel, és minden esetben átláthatóan és pontosan kommunikálja az eredményeket” – közölték reakciójukban. A szándékos manipuláció vádját határozottan visszautasítja a KSH. A rosszindulatú interpretációt, a hangulatkeltést, az intézmény hírnevének rontását jogilag vizsgálhatja a hivatal – zárult a közleményük.

A KSH reakcióját követően újabb kutatás mutatott rá, hogy a hivatal jövedelmi statisztikáiban sok megmagyaráznivaló akad. A korábbi aggodalmak után kiderült, hogy sokaknak az adózás előtti jövedeleme alacsonyabb, mint az adózás utáni, ráadásul a problémák még régebbre, egészen 2014-ig nyúlnak vissza. Krekó Judit, a Budapest Intézet és a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont közgazdásza a fogyatékkal élő emberek helyzetének vizsgálata során használta az adatbázist, és ő is rábukkant néhány furcsa jelenségre.

Az újonnan felmerülő fő probléma az volt, hogy

• gyanút keltően sok olyan személyt talált, aki nem fizette, hanem kapta az adót (vagy a járulékot),
• ráadásul a furcsaságok a korábban ismertnél sokkal hosszabb időszakot érintek, egészen 2014-ig nyúlnak vissza.

A kutatók a nyugdíjasok körében különösen érdekes dolgokra bukkantak. A mintában több száz olyan személy szerepelt, akiknek hajszálpontosan azonos volt a nettó jövedelme, de ami ennél is furcsább, hogy

1. a bruttójuk, vagyis a levonások előtti jövedelmük jelentősen eltért egymástól, illetve
2. a bruttó jövedelmük kisebb volt, mint a nettó.

Az történt, hogy a hiányzó adatok pótlása során a bruttó jövedelmek kiegészültek, zömében éppen annyival, hogy azzal a mintában szereplő emberek a szegénységi küszöb fölé kerültek. Sőt, a nettó jövedelmük így fillérre azonos összeg: évi 1,3 millió forint lett. Vagyis az egyébként szigorúan szabályozott imputálás itt nagyon speciálisan zajlott. A kutatók más problémákat is azonosítottak, például, hogy a szegénységi rés volatilitása az egyes évek között abszurdan magas, erről ebben a tanulmányban lehet olvasni részletesebben.

„Egy Eurostat által kontrollált keretrendszerben dolgozunk. Ez nem engedi meg, hogy módszertani hiba legyen” – mondta Tóth Tamás a hétfői tájékoztatón. „Arról lehet vitatkozni, hogy a módszertan kellően szofisztikált volt-e. A módszertani keretrendszernek korábban is megfeleltünk és most is megfelelünk” – emelte ki Tóth Tamás. Megjegyezte, hogy olyan időszakban is elvégezték a megkérdezéses mintavételt, mint a Covid, amikor a válaszadási hajnaladóság alacsony volt és sokan nem is engedték be a lakásukba a hivatal munkatársait. Ennek ellenére azonban az években is pontos adatokat mutattak a KSH kutatásai a szegénységről. Tóth Tamás hozzátette: bár nem lett volna feladatunk, igyekeztünk a kutatótársainknak is megfelelő választ adni azzal, hogy beépítettük az észrevételeiket a módszertanba.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images