Pont visszafolyt volna a küszöb alatt az orosz olaj és gáz, amikor Von der Leyen elzárja a csapot

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten Donald Trump amerikai elnök oldalán az ENSZ közgyűlésekor tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Brüsszel új importvámokat tervez bevezetni, hogy Európa teljesen leváljon az orosz energiahordozókról. Mint fogalmazott, „az utolsó darabkákat” is el kell távolítani az európai olaj- és gázellátásból.

A vállalás maga nem új, és az EU egyelőre határozottnak mutatja magát, hogy Donald Trump ingadozó álláspontjától függetlenül végigviheti a projektet: az Európai Bizottság már idén májusban beterjesztett egy javaslatot, hogy 2027 végére teljesen leállítja az orosz energiahordozók importját különböző kereskedelmi korlátozásokkal, de a most belengetett importvámokat a lehető leghamarabbra ígérte az amerikai elnöknek. Azóta az uniós testület közölte, hogy a következő egy-két héten belül bemutatják a tervezetüket, mely elfogadásához csak minősített többség kell a tagállamoktól, így azt egyetlen ország nem tudja megvétózni, ahogy arról részletesen írtunk.

Von der Leyen az amerikai államfő mellett külön kiemelte, hogy ez már csak az utolsó fázisa a leválásnak: a háború 2022-es kitörése óta az EU drasztikusan csökkentette az orosz fosszilis energiahordozók behozatalát. Néhány ország – főként Magyarország és Szlovákia –, valamint több vállalat ma is vásárol Moszkvától olajat és földgázt, de utóbbiak már szinte kivétel nélkül csak közvetett módon. A kérdés most az, hogy ezek a szereplők hogyan alkalmazkodnak az új helyzethez, amikor az EU és az USA együttműködve igyekszik megszüntetni az utolsó orosz energiakapcsolatokat is.

Szankciók és mentességek után

2022 fordulópont volt az európai energiapiacon. Az EU az év végén betiltotta az orosz tengeri kőolaj és olajtermékek behozatalát, korábban pedig a szenet is embargó alá helyezte. A hatás nem maradt el: Oroszország fosszilis exportbevételei a felére estek vissza 2022 tavasza óta.

A földgáz esetében soha nem vezettek be teljes tiltást, de a Kreml fegyverként kezdte használni a szállításokat, miközben több ország – például Lengyelország és a balti államok – önként leállt a vásárlással. Míg 2021-ben az orosz vezetékes gáz fedezte az EU gázfelhasználásának több mint 40 százalékát, 2024-re ez 10 százalék alá csökkent. 2025 elején az orosz gáz az EU teljes gázimportjának 14 százalékát tette ki.

Az olaj esetében a visszaesés még látványosabb: ma már az uniós olajimport mindössze 2 százaléka származik Oroszországból.

Ez a maradék főként a Barátság kőolajvezeték déli ágán érkezik Magyarországra és Szlovákiába. A két ország napi mintegy 200 ezer hordónyi Ural típusú nyersolajat kap, amelyre finomítóik beállítása miatt támaszkodnak. Míg a tengeri import teljesen megszűnt, Magyarország és Szlovákia 2022-ben kivételt kapott az embargó alól, hivatkozva ellátásbiztonsági kockázatokra és az alternatív szállítási útvonalak hiányára.

Szijjártó Péter külügyminiszter már akkor világossá tette: Magyarországot csak az Oroszországból érkező vezeték köti össze a nemzetközi olajhálózattal, és a horvát Adria-vezeték kapacitása nem elegendő, ahogy most is erre hivatkozik a magyar kabinet.

Szlovákia hasonló érvelést használt, és 2025 júniusáig exportálhatott orosz alapú üzemanyagot Csehországba. E határidő lejárta után részben alternatív forrásokra állt át, de belföldi felhasználásra továbbra is importálhat orosz olajat.

Németország, Lengyelország és Csehország közben teljesen levált az orosz kőolajról, így az EU-ban gyakran hozzák ezeket az országokat példának a magyar és szlovák vitában.

A földgázpiacon is hasonló a kép, de a helyzet bonyolultabb. Az ukrajnai tranzitútvonal 2024 végén megszűnt, így egyedül a Török Áramlat maradt aktív, amely a Fekete-tengeren keresztül Törökországba, majd Bulgárián át juttat orosz gázt Délkelet-Európába. Innen érkezik a gáz Magyarországra, Szlovákiába és Bulgáriába.

Magyarország 2021-ben kötött 15 évre szóló szerződést a Gazprommal, amely évente 4,5 milliárd köbméter gáz szállítását garantálja 2036-ig. Ezzel hazánk lett az egyetlen EU-tag, amely a háború kitörése után növelte is az orosz gázimportját 2022–23-ban. A magyar fogyasztás döntő részét ma is orosz gáz fedezi. Szlovákia szintén vásárol, és a többletet Ausztriába továbbítja, így az osztrák piac közvetve ismét orosz gázt kap. Bulgária korábban a rubelben történő fizetés megtagadása miatt kiesett a rendszerből, de később török közvetítéssel újra hozzájutott az orosz gázhoz.

A trükkök százai, amelyek csúfítják a képet

Az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) egy másik szürke zóna. Mivel erre eddig nem vonatkozott teljes tiltás, nyugat-európai energiacégek – főként Franciaország, Hollandia, Belgium és Spanyolország – továbbra is vásároltak belőle, jellemzően a Jamal-félszigetről származó szállítmányokat. Az EU fellépése velük szemben azért nehézkesebb, mert míg a tagállamokon könnyű érvényesíteni az embargós elvárásokat, addig az egyes energiacégeken sokkal nehezebb, mivel kreatív könyvelési technikákat is alkalmaznak.

2024-ben az EU volt az orosz LNG legnagyobb piaca, az export 50 százalékát itt rakták ki.

Az említett négy ország adta az import 85 százalékát. 2025 augusztusában Franciaország 157 millió euró értékben vásárolt orosz LNG-t, Hollandia és Belgium pedig egyenként 60–65 millió euró körül. Spanyolország politikai nyomásra visszafogta a beszerzéseit.

Az orosz LNG részesedése így is csökken: az EU LNG-importjában 2021 elején még 22 százalék volt, 2025 közepére 14 százalékra csökkent.

Az olaj esetében pedig bár teljes embargó van a tengeri szállításokra, ott a közvetett import vált jelentős tényezővé.

Lényegében arról van szó, hogy India, Törökország és más országok olcsón megveszik az orosz nyersolajat, majd finomított termékekként adják tovább az EU-nak.

India például a háború előtt alig importált orosz olajat, 2024-re viszont az egyik legnagyobb vásárlókká léptek elő, és abból sejthető, hogy ezt továbbirányítottak, hogy az ország rekordmennyiséget exportált Európába. A Business Today elemzése szerint India 2024 első felében 19,2 milliárd dollár értékben exportált üzemanyagtermékeket az EU-ba, de ez az összeg 2025 azonos időszakában 15 milliárd dollárra csökkent, ami mintegy 27 százalékos visszaesésnek felel meg.

A csökkenést az EU új, 18. szankciós csomagja okozza, amely tiltani fogja a harmadik országokban – például Indiában – orosz eredetű nyersolajból finomított üzemanyagok behozatalát.

Az olaj esetében Hollandia volt a fő célpont, majd Franciaország és az Egyesült Királyság következett. A holland kikötők elosztóhubbá váltak, ahonnan az indiai, valójában orosz eredetű üzemanyagokat szétterítik Európában.

„Magyarország részesedése a teljes orosz kőolajexportból 2,2 százalék, ami azt jelenti, hogy a maradék 97,8 százalékot más vásárolja meg, ami rávilágít a nyugat-európai országok képmutatására is” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint szerdán New Yorkban. A politikus által említett arányból 85,6 százalékot Kína és India tett ki augusztusban, míg 5 százalékot Törökország.

Az Eurostat adatai alapján a török exporttöbblet a 2021-es évhez képest 3,1 millió tonna volt, míg az indiai 10 millió tonna tavaly egész évben. Ez alapján az uniós éves olajimportban valóban megjelenhetett az átmosott, újrafinomított orosz olaj, de az a teljes 450 millió tonnás behozatalban egyelőre még kis részesedéssel bír.

A legutóbbi uniós összesítések szerint sem éri el az így importált mennyiség az 5 százalékot.

Ha pedig az EU az újabb szankciós körökben valóban tovább korlátozza a lehetőségeket, ez az arány tovább csökkenhet.

Így is eltűnik az orosz energiabevétel

A kiskapuk és a szankciók kijátszása, valamint az indiai és kínai eladások sem segítik már az orosz gazdaságot. A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) augusztusi elemzése szerint Oroszország napi 564 millió euró bevételt szerzett fosszilis exportból, ami 2 százalékos havi csökkenést jelent.

A tengeri olajbevételek 12 százalékkal estek vissza, napi 170 millió euróra.

A lényegében csak Magyarországot és Szlovákiát lefedő vezetékes gázexport viszont 8 százalékkal nőtt, napi 75 millió euróra, míg az LNG-bevételek 4 százalékkal emelkedtek, napi 31 millió euróra. A szénexport napi 76 millió eurót hozott.

A jelentés szerint Magyarország 2025 augusztusában 416 millió euró értékben importált orosz energiát, ennek fele olaj, fele gáz.

Szlovákia 276 millió eurót költött, főként olajra. Franciaország harmadik helyen állt 157 millió eurós LNG-importtal.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

A legfontosabb energiapiaci trendekről részletesen szó lesz szakmai konferenciánkon, ne maradjon le róla!

Információ és jelentkezés

Az EU célja most az, hogy a megmaradt vásárlókat – legyenek azok tagállamok vagy cégek – gazdaságilag is rákényszerítse az orosz energia feladására. Von der Leyen javaslata szerint közös uniós vámot vetnének ki a még beáramló orosz olajra. Ezzel Magyarország és Szlovákia is drágábban juthatna hozzá, ami ösztönözné az alternatív források keresését.

A 19. szankciós csomag emellett előírná, hogy 2026-tól tilos legyen orosz LNG-t importálni, egy évvel korábban, mint ahogy korábban tervezték.

Magyarország különösen nehéz helyzetben van. A Mol régiós finomítói az Ural típusú olajra vannak berendezkedve, és bár a horvát Adria-vezeték alternatívát kínál, annak kapacitása korlátozott az olajtársaság szerint – bár ezt a horvát partner, a Janaf határozottan cáfolja, mint arról részletesen írtunk. A technikai vita rendeződésére még várnunk kell, így egyelőre csak az mondható, hogy a szállítási költségek biztosan magasabbak lehetnek, mint a vezetékes ellátásnál. A Portfolio számításai szerint akár 10-20 százalékos többletköltséget is jelenthetnek.

A földgázimport 2023-ban 80 százalékban orosz forrásból származott. Bár történt némi diverzifikáció – például azeri gáz, horvát LNG, török megállapodás –, ezek volumene elenyésző a Gazprom-szerződéshez képest. Orbán Viktor miniszterelnök nem véletlenül beszélt még az amerikai elnökkel, Donald Trumppal is telefonon, hogy lebeszélje az orosz energiahordozók importálásával kapcsolatos retorziós álláspontjáról, amelyre partnere fogékonynak tűnt.

Európa hatvanéves energiapartnersége Oroszországgal most véget érhet, legalábbis az eddigi trükközős nyugati cégek által folytatott, és az embargók alól kivont magyar és szlovák import esetében is jön a keményebb uniós (esetleg amerikai) fellépés.

Ennek egyik újabb felvonása lehet az októberben a tagállamok által tárgyalandó 19. szankciós csomag, amely az unió teljes leválását az orosz energiahordozókról már 2027-re előrébb hozná, valamint embargóval sújtaná az LNG-t is. Az átmosott olaj elleni fellépésként pedig az orosz árnyékflotta újabb 120 hajóját vennék tiltólistára. Az esetleges, Ursula von der Leyen által belengetett vámemelésekről ettől függetlenül tárgyalhatnak majd a tagállamok, mint kereskedelmi korlátozásokról.

Címlapkép forrása: Shutterstock