Az elmúlt másfél évtizedben drámai módon megnőttek az iparpolitikai célú, versenyt figyelmen kívül hagyó célzott állami támogatások, különösen a stratégiai ágazatok – elsősorban az energia, a tiszta technológiák és a félvezetők – esetében. A koronavírus-járvány utáni időszakban a világ kormányai rekordösszegű támogatásokkal próbálják ösztönözni az ipari termelést és a technológiai önállóságot: 2009 és 2022 között több mint kétszeresére nőtt az új iparpolitikai intézkedések száma, és ezek mintegy egyharmada valamilyen energiatermékre irányult – derül ki az IMF friss, októberi World Economic Outlookjának most kiadott speciális elemzéséből.
Az energiafüggő országok az összes iparpolitikai program 80 százalékát indították – főként az importfüggőség csökkentése és az elektromos átállás felgyorsítása érdekében.
A tanulmány kiindulópontja, hogy az iparpolitika a gazdaság szerkezetének tudatos állami befolyásolását jelenti – szemben a horizontális reformokkal vagy általános fiskális és monetáris eszközökkel. A leggyakoribb forma a közvetlen támogatás és a szubvencionált finanszírozás: a 2009–2022 közötti intézkedések több mint 80 százaléka ebbe a két kategóriába tartozott, míg a vámok és nem vámjellegű korlátozások szerepe marginális volt. Az IMF becslései szerint ezek a támogatások évente több GDP-százaléknyi fiskális költséget jelentenek:
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
