Ez az egy dolog különbözteti majd meg a sikeres cégvezetőket az AI korában

Ahogy az AI egyre több technikai feladatot vesz át, az érzelmek kezelésének képessége kiemeli majd vezetőket a tömegből, és ahelyett, hogy gyengének tűnnének fel, ez lesz az egyik legfőbb erejük.

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben kutatások sora bizonyította értéküket a munkahelyen, az érzelmekben rejlő potenciál továbbra is a leginkább alulértékelt és leginkább félreértett erőforrások közé tartozik a vezetők eszköztárában. Túl sok vezető véli még mindig úgy, hogy az érzelmek elterelik a figyelmet a feladatok végrehajtásáról, elhomályosítják az ítélőképességet, akadályozzák a jó döntéshozatal, és őszinte kimutatásuk szükségszerűen gyengének, szakszerűtlennek tünteti fel az embert.

Bár ezek a mítoszok és tévhitek ártalmatlannak tűnnek, valójában aláássák a vezetői hatékonyságot és a csapat teljesítményét, mivel az érzelmek elnyomása és elfojtása idővel kiégéshez vezethet, ronthatja a mentális és fizikai egészséget, rombolja a munkamorált, akadályozza a csapatmunkát, és akár a pénzügyi eredményeket is befolyásolhatja - számol be a Harvard Business Review.

A csapatalapon építkező és a számos konfliktussal járó munkahelyi mindennapok során az érzelmek megértése és hatékony kezelése immár nem opcionális, hanem kötelező “skill”. Az érzelmek állnak ugyanis minden emberi interakció központjában, hatékony meggyőzési és befolyásolási eszközként funkcionálnak, és fontos információk gyűjthetők környezetünkről. Figyelmen kívül hagyásuk nem csak értékes lehetőségektől üti el a vezetőket, hanem gyakran súlyos szervezeti problémákhoz is vezet. 

Miközben az AI egyre több olyan analitikai és stratégiai feladatot vesz át, amelyek elvégzése korábban a vezetők asztala volt, az érzelmi intelligencia továbbra is egyike azon kevés, kizárólag az emberre jellemző képességnek, ami kritikus fontosságú a komplex világunkban történő sikeres eligazodáshoz.

A legtöbb vezető azonban nem kapott képzést az érzelmek kezelésére, ezért ezt a területet tipikusan kényelmetlennek, kockázatosnak vagy egyenesen tiltott zónaként kezeli. Bár rengeteg program, tréning, workshop, mentoring rendszer és app is segíti a vezetőket az érzelmi intelligencia fejlesztésében, ezek gyakran csak az alkalmazottak viselkedésére koncentrálnak. Megtanítják a vezetőknek, hogyan mutassanak empátiát vagy hogyan kezeljék a konfliktusokat, de a jelek felismerésére, a konkrét szituáció feltárására és az érzelmek hordozta plusz információk stratégiai felhasználására nem. Holott az igazi érzelmi intelligencia nem előre megírt cselekvéssorokból és sablonválaszok adásából áll.

A legfrissebb HR trendekről szóló cikkeink itt elérhetőek. Kirúgás, harc a munkatársakkal, kiégés, kibírhatatlan kollégák, vagy éppen a Z generáció kihívásai? A munka világának változásait folyamatosan követjük.

Négy jótanács cégvezetőknek

Dina Denham Smith vezető coachként dolgozik olyan globális csúcscégeknél, mint az Adobe, a Netflix, a PwC, a Dropbox, a Goldman Sachs, a Stripe és számos gyorsan növekvő startup. Korábban maga is az üzleti szférában dolgozott, a bestsellerré vált Emotionally Charged: How to Lead in the New World of Work (Érzelmileg feltöltve: Hogyan legyünk sikeres vezetők az új munka világában) című könyv szerzője. 

Ő négy egyszerű gyakorlatot javasol a vezetők érzelmi fejlesztésére:

1. Figyelj oda a test jelzéseire!

Az érzelmek észlelésének képessége az első lépés ahhoz, hogy profitálhassunk belőlük. Legtöbbször a düh, az elkeseredettség, a szorongás, de a boldogság és elégedettség jelei is detektálhatók testünkben, viselkedésünkben és energiánkban – gyakran már azelőtt, hogy tudatosan regisztrálnánk őket. Érdemes odafigyelni, milyen jelentést hordoz az összeszorított állkapocs, a felgyorsult szívverés, a megfeszülő vállak.Többet beszélünk a szokásosnál, vagy visszahúzódunk inkább a monitorunk mögé? Belemerülünk a munkába, vagy halogatjuk a dolgokat? Testi reakcióink fontos mögöttes érzelmekre utalhatnak.

S ahogyan nekünk, vezetőként is vannak jelzéseink, amelyeket megtanulhatunk észrevenni és értelmezni, úgy mások is folyamatosan jelzéseket adnak az érzelmeikről arckifejezésük, hangszínük, testbeszédük révén.

Árulkodóak az ellentmondások is: ha egy kolléga például monoton hangon vagy erőltetett mosollyal mondja, hogy „minden rendben van”, akkor a szavai és a kifejezése közötti eltérés éppen azt jelzi, hogy valami nincs rendben.

2. Nevezzük nevükön az érzelmeket!

Az érzelmekkel kapcsolatos fogalmak nem velünk születettek: a szocializáció, az oktatás és a kulturális tapasztalatgyűjtés során tanuljuk meg őket. A komplex érzelmek felismerésének és kifejezésének képességét pedig szókincsünk bővítésével is lehet erősíteni.

A gazdagabb szókincs segíthet csökkenteni a szorongást, javítani a reakciókészséget, és hatékonyabban kezelheti a stresszes interakciókat.

Ehhez az kell, hogy az ember ne elégedjen meg olyan homályos kifejezésekkel, hogy valaki dühös, szomorú vagy boldog. Ehelyett keressen még konkrétabb szavakat az érzelmek leírására. Ha például ideges, próbálja pontosan meghatározni: frusztrált, haragos vagy provokálva érzi magát. Nem mindegy, hogy örömöt, megkönnyebbülést, magabiztosságot vagy valami egészen mást érzünk. A pontos fogalmazás tiszta helyzetet teremt.

3. Ne címkézzük az érzelmeket! 

Sokan közülünk olyan iránymutatások között nőttek fel, hogy „a nagy lányok nem sírnak”, „légy férfi” vagy „ne legyél olyan érzékeny”. Ezért megtanultak bizonyos érzelmeket a gyengeség jelének tekinteni, és félretenni őket. Csakhogy az érzelmek nem jók vagy rosszak. Inkább olyan adatok, amelyek értékes betekintést nyújtanak saját szükségleteinkről, értékeinkről, határainkról és a körülöttünk lévő emberekről.

A kutatások azt mutatják, hogy ha az érzelmeket hasznosnak tekintjük, akkor nagyobb valószínűséggel figyelünk rájuk, ami javítja a jólétünket és a képességünket, hogy hatékonyan kezeljük őket és erőforrásként tekintsünk rájuk. Ha észrevesszük és elfogadjuk mások érzelmeit, az pszichológiai biztonságot, bizalmi légkört teremt, és segíti a problémák jobb megoldását. A logika segít gondolkodni, de az érzelmek hajtják az emberi kapcsolatokat, alapozzák meg motivációnkat és táplálják dinamizmusunkat.

4. Tegyük alapértelmezetté! 

Azok a vezetők, akik normálisnak tekintik az érzelmek kifejezését – mind a pozitívakat, mind a negatívakat –, olyan csapatok kialakításához járulnak hozzá, amelyek kreatívabbak, hatékonyabbak a problémamegoldásban és rugalmasabbak.

Az érzelmi őszinteség biztonságot sugall és bizalmat épít.

Ez persze nem azt jelenti, hogy vezetőként az embernek nap mint nap ki kell tárnia a lelkét. A túlzásba vitt lelkizés alááshatja a hitelességet, és destabilizálhatja a csapatot. A cél annak jelzése a munkatársak felé, hogy tisztában vagyunk vele: mindannyian emberből vagyunk, és életünk/karrierünk során az érzelmi skála széles palettája jelenik meg. 

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images