Orbán Viktor: ha rajtam múlik, soha nem lesz magyar euró

Orbán Viktor miniszterelnök a frissen bejelentett 3 százalékos kkv-hitelről, a kormányzati adópolitikáról, a gazdasági talpra állásról és az euró bevezetéséről is beszélt a vasárnap megjelenő podcast adásban. A kis- és középvállalkozások támogatott beruházási- és folyószámlahitelével kapcsolatban a kormányfő elmondta, hogy a kormány 3 százalékos fix kamatozású konstrukciót biztosít, a program pedig a Széchenyi Kártya-konstrukció átalakítása révén valósul meg. Az intézkedés célja, hogy a cégek könnyebben, gyorsabban és olcsóbban jussanak forráshoz.

A döntés a költségvetést ugyan évi 50-60 milliárd forinttal terheli majd, de a kabinet szerint a gazdasági növekedés és a vállalkozások teljesítménye bőven kompenzálja a kiadást.

Ezután arról beszélt, hogy a hitelplafon 150 millió forintnál marad, a feltételek minimális enyhítést kapnak, a kormány a bürokratikus akadályokat is igyekszik csökkenteni. Orbán szerint a lényeg az, hogy a cégek a kamatkülönbségen megspórolt összeget fejlesztésekre és beruházásokra fordítsák, ami közvetlenül erősíti a gazdaságot. Úgy véli, ez illeszkedik a kormány azon törekvéséhez, hogy ne csak lakossági, hanem vállalkozói oldalon is kedvezményes hitelprogramokkal tartsa mozgásban a gazdaságot. 

A kabinet idei nagy gazdaságélénkítő intézkedéseivel (Otthon Start-program, kkv-hitelprogram, háromgyerekes anyák családi adókedvezménye) kapcsolatban a kormányfő kijelentette, hogy

a 2025-ös, valamint a 2026-os költségvetések kellő fedezetet biztosítanak a megvalósításhoz.

A miniszterelnök szerint a támogatások megtérülése ilyenkor a legfontosabb kérdés, a kormánynak pedig mindig azt kell mérlegelnie, hogy a gazdaság élénkülése később ki tudja-e termelni a kormányzati élénkítőcsomag költségeit.

Ez főként a szociális intézkedéseknél kérdéses, a vállalatok támogatása esetén jóval alacsonyabb a kockázat

- fogalmazott Orbán Viktor.

A program bevezetésével párhuzamosan a kormány újabb adócsökkentéseken dolgozik, amelyek a vállalkozások és a munkavállalók terheit enyhíthetik. A tárgyalások fő kérdése, hogy a minimálbér kétszámjegyű emeléséhez milyen mértékű adó- és/vagy járulékcsökkentést (eddig leginkább a szocho csökkentéséről szóló tervekről lehetett beszámolni) vállal az állam. Orbán hangsúlyozta, hogy a kompromisszum alapja a munkaadók és munkavállalók megállapodása, a kormány célja inkább a segítés, mint a direkt beavatkozás. 

A beszélgetésben külön kitért a miniszterelnök arra, hogy

a kormány nem lát lehetőséget áfacsökkentésre, ugyanakkor a jövedelemadóban továbbra is a kedvezmények bővítését, a családok és a fiatalok mentességének kiterjesztését tartja járható útnak.

Orbán szerint az alacsony adó a legjobb gazdaságpolitika, mert ösztönzi a munkát és a teljesítményt, illetve hosszú távon növeli az ország versenyképességét. A gazdasági fenntarthatóság szempontjából a miniszterelnök a lakossági és vállalati tartalékokat is kiemelte, mivel ezek egyfelől biztosítják a szereplők stabil működését, másfelől keresletet teremtenek az államadósság finanszírozásához.

A beszélgetés során a kata kérdése is előkerült, a miniszterelnök azonban világossá tette, hogy a régi konstrukció visszavezetése nem reális, mert túl sok visszaélés kapcsolódott hozzá. Ugyanakkor a kormány nyitott arra, hogy egyes szakmai csoportok számára célzott kedvezményeket vezessen be, de csak olyan formában, amely nem nyit újra kaput az adóelkerülés előtt.  

Orbán a gazdasági áttörésről is beszélt, amely szerinte idén júliusban indult el a családi adókedvezmények és a 3 százalékos hitelprogramok életbe lépésével.

Elismerte, hogy a magyar gazdaság makrogazdasági adatai egyelőre még nem mutatják az áttörést, de az új konstrukciók szerinte megalapozzák a következő évek növekedését.

A gazdasági szerkezetét tekintve Orbán elmondta, hogy korábban a fogyasztás és a beruházás felváltva húzta jobban a növekedést, de a magas energiaárak és globális gazdasági bizonytalanság miatt ez utóbbi jelentősen visszaesett.

Fogyasztásra azonban továbbra sem lehet növekedést építeni, az ilyen gazdaságpolitika öngyilkosság

- jelentette ki a kormányfő. A helyes utat továbbra is a fejlesztések, az export támogatása és a hatékonyság, termelékenység emelése jelenti.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a világgazdasági technológiai váltás – robotizáció, mesterséges intelligencia, digitalizáció – korszakhatárhoz érkezett, és Magyarország célja, hogy ezúttal ne lemaradó, hanem nyertes legyen.  

Az elektromobilitásban és az akkumulátorgyártásban Magyarország a világ élvonalába lépett, Orbán szerint Kína és az Egyesült Államok után hazánk a harmadik legnagyobb kapacitással rendelkezik majd. A kormány a tervek szerint külön programokat dolgoz ki ipari és lakossági energiatárolási megoldásokra is, mert az energiaellátás ára és biztonsága kulcstényező lesz a jövő gazdasági döntéseiben. A kormányfő szavaival élve

az energia elérhetősége (és ára) a nemzetközi befektetések döntő szempontja lesz a következő 5-10 évben.

A miniszterelnök hangsúlyozta:

a magyar gazdaság komplex szerkezete előny, mert egyszerre több iparágban van jelen, így válságok idején is stabilabb teljesítményt tud felmutatni.

A cél, hogy néhány húzóágazat – mint az elektromobilitás, a gyógyszeripar és a mezőgazdaság – kiemelt támogatást kapjon, miközben más szektorokban is fennmarad a sokszínűség.  

A forint árfolyamával kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy

a kormánynak nincs árfolyamcélja, de az új jegybankelnök, Varga Mihály a stabilitást helyezi előtérbe.

A kamatszint szerinte jelenleg magasabb a szükségesnél, így hosszabb távon óvatos csökkentések jöhetnek majd, amelyek a gazdaság élénkülését is támogatni fogják. 

Orbán úgy látja, hogy az európai integráció jelenleg a szétesés felé halad, így a közös fizetőeszköz bevezetése rossz stratégiai döntés lenne.

Az euró bevezetése az az én terítékemen biztos, nem lesz

- jelentette ki egyértelműen a kormányfő. A miniszterelnök szerint ha nem lesznek radikális változások, akkor az európai dezintegráció folytatódni fog, ilyen környezetben pedig nem jó ötlet szorosabbra fűzni a kapcsolatot az Európai Unióval. Márpedig az euró bevezetése ezt szolgálná - zárta a kérdéshez kapcsolódó gondolatait a miniszterelnök.

Az interjú végén a nyugdíjrendszer lehetséges átalakítása is felmerült, azonban sem erre, sem pedig például a nők 40 program felülvizsgálatára nem kerül sor Orbán Viktor szerint. A politikus szerint a kormány itt egyetlen szabályt követ mindenáron, mégpedig azt, hogy a nyugdíjak értéke nem csökkenhet.

Címlapkép forrása: Facebook