„Az olcsó és ingyen pénz korszaka a mi életünkben már nem tér vissza" - Szemléletet kell váltaniuk a vállalkozásoknak

A Fejlődnének a magyar kisvállalatok, de honnan lesz erre pénz? című panelbeszélgetés moderátora, Palkó István, a Portfolio vezető elemzője a beszélgetés elején a napokban bejelentett 3%-os kkv-hitel kapcsán azt kérdezte Szabados Richárdtól, az NGM kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkárától, hogy miért éppen a likviditási hitel terén csökkentették a kamatot, hiszen a beruházások nem mennek, és inkább beruházási hitelt kellene felvenniük a vállalkozásoknak.

Szabados Richárd erre válaszul kiemelte: "a Széchenyi Kártya termékeknél tavaly novemberben, illetve idén februárban két kamatcsökkentés történt, amit hívhatunk tesztnek is.

Megnéztük, igaz-e az a tézis, amit nagyon sok helyről hallottunk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a vállalkozásokat nem érdekli a kamatszint.

Ennek az lett az eredménye - folytatta -, hogy az év hasonló időszakához képest a darabszámban 17%-os, míg volumenben 19%-os növekedéssel reagáltak a cégek, emelte ki az államtitkár.

Vagyis kiderült, kamatérzékenyek a vállalkozások

- szögezte le.

Több mint egy éve a jegybanki alapkamat 6,5%-on van, ezért azt gondoljuk, a 3%-os kamat kellően vonzó tud lenni.

Palkó István válaszára pedig konkrétan azt szögezte le, hogy a likviditási típusú hitelekre azért került a fókusz, mert idén áttolódott a kereslet a folyószámla-hitel és forgóeszköz-hitel irányába, és amikor a támogatási programokat kiírták, akkor a forgóeszköz típusú hiteleket egyből elkapkodták. Továbbá az uniós társfinanszírozási programnál is a forgóeszköz-hitellábat sokkal hamarabb igényelték a vállalkozások. Egyen közölte az NGM várakozását:

nagyságrendileg ezeknél a termékeknél éves szinten 1200-1300 milliárd forint fordul meg új volumenben 12 hónap alatt. Ezzel a kamatcsökkentéssel 250-300 milliárdos pótlólagos új volumen tud bejönni.

A Demján Sándor Program különböző termékeire (pl. hitel- és tőkeprogram, vissza nem térítendő támogatás, garanciaprogram) vonatkozó vállalkozói érdeklődés kapcsán Ginzer Ildikó, az MBH Bank standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese elmondta: a pénzintézetük bevezetett egy AI alapú pénzügyi asszisztens szolgáltatást, amivel a vállalkozások eszközt kaptak arra, hogy saját profiljuknak megfelelően találják meg a Demján Sándor Program különböző elemeiből azokat, amelyek az ő igényeiknek a leginkább megfelelő.

Arra a kérdésre, hogy a bankok vállalnak-e elég kockázatot a kkv-k hitelezésében, Ginzer Ildikó elismerte, hogy a bankszektor akár kockázatvállalási hajlandóságban, akár kapacitásban, akár tőkében, likviditásban bírna ennél több hitelvolument biztosítani. De szerinte az elmúlt hónapok inkább arról szóltak, hogy a keresleti oldal hiányzott a beruházási hiteleknél ugyanúgy, mint a forgó finanszírozásnál. Az államilag támogatott hitelprogramok révén azonban már látszanak a hatások.

Berta Adrienn, az EXIM Magyarország vezérigazgatója utalt arra, hogy a napokban meghaladta az 500 milliárd forintot az EXIM Magyarország által a Demján Sándor Programban meghirdetett konstrukcióikra befogadott hitelkérelmek összege. A 600 milliárd forintra bővített keretösszeg eléréséig így már csak kevesebb mint 100 milliárd forint áll a cégek rendelkezésére a kedvező finanszírozási lehetőségekből.

Emiatt a konferencián a folyosón is sorra kapta a kérdést, hogy mikor lesz keretemelés. Ennek kapcsán Szabados Richárd elmondta: valószínűleg elkerülhetetlen, hogy keretemelés legyen.

Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója a Demján Sándor Program tőkeprogramjáról szólva kiemelte:

azt szeretnénk elérni a tőkeprogrammal, hogy a vállalkozói gondolkodás, attitűd megváltozzon.

Kiemelte: az lenne kívánatos, ha a vállalkozások tudatosítanák azt, hogy a finanszírozáson belül a hitelági finanszírozás mellett létezik egy szintén nagyon fontos rész, a tőkeági finanszírozás, aminek a szerepe és súlya Magyarországon és Közép-Kelet-Európában meglehetősen alacsony.

Egyben leszögezte:

vége az olcsó és ingyen pénz korszakának, ami pár évvel ezelőttig volt jellemző, és ez a mi életünkben nem tér vissza már.

Emiatt szerinte a vállalkozásoknak úgy kell felvenniük idegen forrást, olyan beruházásra, olyan fejlesztésre kell azt fordítaniuk, ami igazából alkalmassá teszi azt, hogy a vállalkozás bővülésén, növelésén túl vissza tudja ezt a forrást fizetni.

Szabó István Attila, a Garantiqa elnök-vezérigazgatója az általuk kezelt garanciaportfolió nagysága kapcsán elmondta: az idei év picit álmosan indult, de

mostanra már 2650-2660 milliárdos élő garanciaportfólióval rendelkeznek, ami nagyságrendileg 3400 milliárd forintos kkv-hitelállományt támogat.

Ezt összevetve az MNB által riportolt, nagyjából 7200 milliárdos kkv-hitelállománnyal, akkor az közel 50%-os penetrációt jelent. A Garantiqa vezére kihangsúlyozta: azért van helye egy ekkora penetrációnak, mert a magyar kkv-hitelellátottság az uniós átlag nagyjából felét teszi ki.

Szabó István Attila egyben elmondta: idén is meg fogják haladni az ezermilliárdos kibocsátott új garanciaállományt. Kérdés, a mostani kamatcsökkentés mennyire tolja meg az év utolsó hónapjait. "Biztos, hogy ezer milliárd felett leszünk, kérdés, hogy 40-50 milliárddal, vagy akár 100-150 milliárddal."

Címlapkép forrása: Portfolio