Banai: a forintárfolyam stabilitása a monetáris politika egyik legfontosabb tényezője

Mit lát a jegybank általában a gazdaságról? – ezzel a kérdéssel kezdte előadását Banai Ádám, monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős jegybanki ügyvezető igazgató.

A fejlett gazdaságokban – különösen az Egyesült Államokban és az eurózónában – Banai szerint fokozatos javulás látszik a növekedési előrejelzésekben, ugyanakkor a globális gazdaságpolitikai bizonytalanság tartósan magas.

Ezt az aranyár újabb rekordjai is tükrözik, ami a befektetők óvatosságát jelzi. A nemzetközi élelmiszerárak 19 hónapja tartó emelkedése szintén hozzájárul ahhoz, hogy a háztartások inflációs érzékelése ne tudjon érdemben javulni.

A hazai gazdaság helyzetét értékelve Banai hangsúlyozta, hogy az infláció továbbra is a 3 százalékos cél felett, a 2–4 százalékos toleranciasávon kívül tartózkodik. Az árkorlátozások ideiglenes hatása nélkül az infláció mintegy másfél százalékponttal magasabb lenne. A feldolgozóipari árakban már érzékelhető a forint erősödésének hatása:

elmondta, a beszerzési árak csökkenése lassan a fogyasztói árakban is megjelenhet. Az inflációs várakozások azonban továbbra is magasak, és csak lassan mérséklődnek, ami a jegybank számára kulcsfeladatot jelent a horgonyzásukban.

Banai kitért arra is, hogy a vállalati hitelezés stagnál, miközben a lakossági hitelezés dinamikusan nő, főként a lakáspiaci kereslet felfutása miatt. A lakásárak emelkedése az Otthon Start program bevezetésével tovább erősödhet, hacsak a kínálati oldal nem tud gyorsan reagálni. A beruházások visszafogottsága mögött szerinte nem finanszírozási korlát áll, hanem a piaci bizalom és árstabilitás hiánya: a vállalatok hosszabb távú beruházási döntéseihez kiszámítható környezetre van szükség.

A jegybank legfrissebb, szeptemberi inflációs jelentése szerint az MNB 2025-ben még csak 0,6 százalékos GDP-növekedést vár, de 2026–2027-re fokozatosan 3 százalék fölé gyorsulhat a bővülés.

Az infláció ugyanakkor csak 2027 elején érheti el tartósan a 3 százalékos célt.

A külső egyensúlyi pozíció többletes marad, ami az exportáló szektor stabilitását mutatja.

A prezentációja egyik legfontosabb része az árfolyamhatás és az árfolyamcsatorna működéséről szólt. Banai kiemelte, hogy a 2020-as években a forintárfolyam mozgásainak inflációra gyakorolt hatása a korábbi évtizedhez képest megduplázódott: míg a 2010-es években egy 1 százalékos tartós leértékelődés 0,15 százalékos árszintemelkedést okozott négy negyedév alatt, addig a mostani évtizedben ugyanez a hatás két negyedév alatt érvényesül.

Ez azt jelenti, hogy a devizaárfolyam sokkal gyorsabban és erőteljesebben gyűrűzik be a hazai árakba, ami a jegybank számára kiemelt indok az árfolyamstabilitás fenntartására.

Az MNB szerint a forintpiac stabilitása az elmúlt félévben érezhetően javult, amit az alapkamat-csökkentési ciklus mellett is sikerült megőrizni. Az euróval szembeni árfolyam 375–400 közötti sávban stabilizálódott, miközben a pénzpiaci kamatok mérséklődtek. Banai azt hangsúlyozta,

hogy ez a stabilitás nemcsak az inflációs cél elérésének alapfeltétele, hanem a gazdasági szereplők kiszámítható működéséhez is elengedhetetlen. A vállalatok és háztartások egyaránt a stabil forintkörnyezetben tudnak hosszabb távon tervezni, ami a beruházási és fogyasztási döntésekben is megjelenik.

Az árfolyamcsatorna erősödése miatt a jegybank monetáris politikájában az árfolyam-stabilizáció közvetett inflációs célként is értelmezhetővé vált. A forint árfolyamának tartós erősödése közvetlenül mérsékli az importált termékek és alapanyagok árait, így csökkenti az inflációs nyomást. A prezentációban bemutatott adatok szerint a feldolgozóipari termelői árak 2024 közepe óta 6–8 százalékos éves csökkenést mutattak, miközben az importárindex is hasonló mértékben mérséklődött. Banai szerint ez annak a fél éve tartó stabil árfolyamnak az eredménye, amely fokozatosan kezd beépülni az árakba.

Az előadásában külön hangsúlyt kapott a lakossági devizamegtakarítások kérdése. Az MNB adatai szerint az elmúlt negyedévekben a háztartások pénzügyi eszközein belül a devizaeszközök aránya emelkedett, miközben a forintmegtakarítások növekedése mérséklődött.

A devizamegtakarítások részaránya 2025 első félévében megközelítette a 40 százalékot, ami több mint 10 százalékpontos emelkedést jelent két év alatt

– emelte ki a jegybanki vezető.

Banai ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy hozamalapon ez a döntés nem bizonyult kifizetődőnek: aki forintban tartotta megtakarításait, minden eszközosztályban jobban járt.

Az MNB számításai szerint a hazai forintos állampapírok 2024-ben 7 százalékos, a forintos befektetési alapok 8,3 százalékos, míg a forintos részvények több mint 40 százalékos hozamot biztosítottak.

Ezzel szemben a devizaeszközök 1,5–2 százalékos hozamot hoztak, ami azt mutatja, hogy a stabil árfolyamkörnyezetben a devizában tartott vagyon értéke nem tudott érdemben felülteljesíteni – tette hozzá Banai Ádám.

A jegybanki értékelés szerint a forintmegtakarítások relatív előnye a stabil árfolyam és a pozitív reálkamat-politika eredménye. Banai szerint ez a kettős hatás – a stabilitás és a reálhozam – az, ami segít a pénzügyi stabilitás fenntartásában és az inflációs várakozások horgonyzásában.

Hangsúlyozta, hogy a forint erősödése és kiszámíthatósága ugyanakkor nemcsak a megtakarítások, hanem a fogyasztói árak alakulása szempontjából is kulcsfontosságú, hiszen az importált infláció csatornáján keresztül közvetlenül hat az árakra.

Banai Ádám azt is kiemelte, hogy az MNB továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát folytat, fenntartva a szigorú kondíciókat, amíg az inflációs cél elérése tartósan biztosítottá nem válik. A monetáris tanács szerint az inflációs kockázatok továbbra is felfelé mutatnak, ezért a pozitív reálkamat fenntartása és a pénzügyi stabilitás megőrzése kulcsfontosságú. A jegybank elsődleges célja, hogy 2027-re fenntartható módon térjen vissza az infláció a 3 százalékos célhoz, miközben a gazdasági növekedés fokozatosan helyreáll egy kiegyensúlyozott szerkezetben.

Banai Ádám a Portfolio Budapest Economic Forum 2025 konferencián tartott előadását azzal zárta, hogy a Magyar Nemzeti Bank a következő hónapokban egy új, részletes megtakarítási jelentéssel is jelentkezik. Ebben – mint mondta – sokkal alaposabban elemzik majd a háztartások megtakarításainak szerkezetét és teljesítményét, ezért azt előre is ajánlotta a közönség figyelmébe.

Záró gondolataiban hangsúlyozta, hogy az MNB továbbra is alapvető fontosságúnak tartja a szigorú monetáris kondíciók fenntartását, hiszen az elmúlt időszak piaci és gazdasági fejleményei visszaigazolták ennek az iránynak a helyességét. A jegybank az árstabilitás mellett azonban más területeken is aktív politikai lépéseket tett, különösen a bankrendszeri szabályozásban és versenyképesség erősítésében.

Banai bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank elindította a minősített vállalati hitelprogramot, amely a minősített termékcsalád negyedik eleme a lakáshitel-, személyi hitel- és lakásbiztosítási konstrukciók után. A cél az, hogy a tőkeerős, likviditásban bővelkedő bankszektorban erősödjön a verseny és nőjön a hitelezési aktivitás. Mint mondta,

a magyar bankrendszer jelenleg pénzügyi kapacitás szempontjából nincs korlátok között, ezért a jegybank olyan eszközöket kíván biztosítani, amelyek ösztönzik a hitelintézeteket a gazdaság finanszírozásának bővítésére.

Az ügyvezető igazgató arra is kitért, hogy az MNB az utóbbi hónapokban több makroprudenciális eszközt is módosított, hogy alkalmazkodjon a lakáspiacon tapasztalt jelentős áremelkedéshez. Ennek részeként változtattak az adósságfék szabályokon és a jelzáloghitel-finanszírozásra vonatkozó előírásokon, valamint a kockázati tőkepufferekre vonatkozó előírásokon is. Ezek a lépések – mint fogalmazott – azt a célt szolgálják, hogy a bankrendszer a mostani élénkülő hitelezési időszakban megfelelő mennyiségű tőkével és forrással rendelkezzen, hogy ki tudja szolgálni a háztartások megnövekedett hiteligényét.

Az előadását azzal a gondolattal zárta, hogy a monetáris stabilitás, a fegyelmezett jegybanki politika és a versenyképes bankrendszer együttese biztosíthatja a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályáját a következő években.

Címlapkép forrása: Portfolio