Erős üzenetet küldött a kormánynak az MNB alelnöke

A jegybanki politika törvényben meghatározott célja az árstabilitás elérése és fenntartása

– mondta el Kurali Zoltán.

Az MNB alelnöke jelezte, hogy nincs más helyzet ma, mint amit szeptemberben kommunikáltunk – húzta alá Kurali. A legutóbbi kamatdöntés pedig hosszú ideig kifejezetten szigorú monetáris politikát vetített előre.

A jegybanki vezető ezután arról beszélt, hogy a jelenlegi pénzügyi stabilitást elsősorban a magas kamatszint és az ebből fakadó rövid távú befektetési pozíciók tartják fenn, úgy vélte, hogy a jegybanknak nehéz döntéseket kell hoznia:

a kamatok csökkentése kockázatot jelentene a forint stabilitására, ugyanakkor a jelenlegi kamatszint fékezheti a gazdasági növekedést.

Ismét hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank mandátuma elsődlegesen az árstabilitás megőrzésére irányul, és a monetáris politika hatása több csatornán keresztül érvényesül. Kiemelte, hogy a megtakarítási csatorna most különösen erős, mivel a lakosság a magas kamatok miatt hajlamosabb a pénzét lekötni, a megtakarítási ráta mintegy hat százalék körül alakul.

Emellett a jegybank alelnöke szerint az árfolyamcsatorna hatása is felerősödött, akár meg is duplázódott az elmúlt időszakban, és a piaci reakciók is gyorsabban jelentkeznek.

Hozzátette, hogy a hitelezési csatornák működése ezzel szemben kevésbé egyértelmű. Szerinte régen volt már olyan időszak, amikor a vállalati hitelezésben valóban érzékelhetően érvényesült a kamatszint hatása a növekedés és az infláció összefüggésében, hiszen a gazdaságban régóta meghatározóak a támogatott hitelek. Úgy fogalmazott, hogy a lakossági hitelek közül a fogyasztási típusúak most piaci kamatozás mellett elérhetők, míg a többi termék gyakran csak részben követi a piaci árazást.

Úgy vélte, hogy a jegybanknak ezért arra kell koncentrálnia, ahol valódi befolyása van – ez pedig elsősorban a megtakarítási hajlandóság és a reálkamat kérdése.

A reálkamat szerinte továbbra is kulcsfontosságú elem, és a jelenlegi helyzetben még akkor is hatékonynak tekinthető, ha a korábbi ársapkaintézkedések hatásainak csak kétharmada-háromnegyede tér vissza a gazdaságba a kivezetést követően. Emlékeztetett arra, hogy a kormány november 30-ra jelölte ki az árstop kivezetésének határidejét, és ez időzítésében, valamint kommunikációjában is átgondolt döntés.

Kurali szerint a cél az, hogy az infláció tartósan visszatérjen egy stabil, programozható sávba, a piaci torzításoktól megtisztított környezetben. A rezsicsökkentést ugyanakkor külön kategóriának nevezte, amely szerinte más logika mentén működik, mint az árstop vagy a jegybanki kamatpolitika.

Ezzel arra reagált a jegybank alelnöke, hogy a Budapest Economic Forum 2025 konferencián tartott előadása után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt a Portfolio-nak, hogy szerinte

a gazdasági környezet alapján elérkezhetett az idő a jegybanki kamatcsökkentés megfontolására.

Úgy vélte, hogy a jelenlegi reálkamat-szint indokolatlanul magas, miközben az infláció a cél közelében van, a forintárfolyam stabil, és az ország finanszírozása is biztosított.

Orbán Viktor miniszterelnök egy hétfői interjúban szintén kedvezőtlennek nevezte a magas kamatokat, de finoman csak úgy fogalmazott, hogy „a kamatszint magasabb a szükségesnél”, valamint hogy várakozásai szerint „így hosszabb távon óvatos csökkentések jöhetnek majd, amelyek a gazdaság élénkülését is támogatni fogják.”

A nemzetgazdasági miniszter viszont konkrétabb volt, magyarázatot is fűzött állításához, jelezve, hogy értékelése szerint ezek a tényezők együtt olyan makrogazdasági egyensúlyt teremtenek, amely lehetőséget ad a monetáris lazítás irányába való elmozdulásra. Hozzátette, hogy a korábbi, magas kamatszintet a válságos időszak indokolta, de mostanra a körülmények érdemben megváltoztak, így a gazdasági növekedés támogatása érdekében új szakasz kezdődhet a monetáris politikában.

Nagy Márton azt is hangsúlyozta, hogy a nemzetközi környezet, különösen a nagy jegybankok kamatpolitikájában megfigyelhető fordulat, szintén a kamatcsökkentés irányába mutat. Úgy fogalmazott, hogy az amerikai Federal Reserve és az Európai Központi Bank döntései is lazább pénzpiaci kondíciókat jeleznek előre, ami Magyarország számára is mozgásteret adhat. Szerinte

a kamatvágás nem veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást, ha fokozatosan és körültekintően történik, és hozzájárulhatna ahhoz, hogy a vállalati beruházások és a hitelpiac újra lendületet kapjanak.

A miniszter szavai nyomán azonban a piac gyorsan reagált: a forint hirtelen gyengülésbe kezdett az euróval szemben.

A magyar fizetőeszköz délelőtt még 388,5 körül mozgott, de a bejelentést követően 4,5 egységgel gyengült, és késő délutánra már 393 felett is járt az árfolyam.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

A befektetők egy része a miniszteri nyilatkozatot a monetáris lazítás előjelének tekintette, ami növelte az óvatosságot a hazai devizával szemben, és átmeneti volatilitást okozott a piacokon.

Címlapkép: Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnöke. A fotó forrása: Portfolio/Mónus Márton.