IMF-felmérés: a magyarok többségének fogalma sincs arról, milyen valós bajban van az ország

Mekkora Magyarország államadóssága GDP-arányosan? Sokan alighanem alábecsülnék a tényleges értéket – és ezzel a hazai választók messze nincsenek egyedül a világon. Egy frissen publikált, 13 országra kiterjedő IMF-felmérés rávilágít, hogy az emberek többsége nincs pontos képben a kormányuk adósságának nagyságával. Különösen igaz ez akkor, ha az államadósság valóban magas. A Nemzetközi Valutaalap 2025 szeptemberében közzétett tanulmánya szerint a lakosság rendszerint kisebbnek hiszi az államadósságot a valóságosnál.

Ráadásul a korábban megszorításokat átélők a kutatás tanúsága szerint jóval borúlátóbbak a gazdasági kilátásokat illetően, és kevésbé bíznak az állam pénzügyi intézkedéseiben. Ugyanakkor az IMF vizsgálata arra is rámutat:

a tényszerű tájékoztatás – például ha a polgárok szembesülnek az államadósság konkrét adataival – bizonyos körülmények között jelentősen befolyásolhatja a várakozásaikat.

Tudjuk, hogy van, csak nem tudjuk, mekkora

A felmérés során kiderült, hogy komoly hiányosságok vannak a közvélemény fiskális alapismereteiben, mert míg Hollandiában a válaszadók közel 60%-a tisztában volt azzal, hogy a magasabb adóbevétel hozzájárul a költségvetési hiány csökkenéséhez, Argentínában csupán 39% értette ezt az összefüggést.

Nem meglepő módon az idősebb és anyagilag műveltebb (megtakarítással, befektetéssel rendelkező) emberek általában tájékozottabbak voltak: ők magasabb adósságértékeket tippeltek, míg a fiatalabb vagy kevésbé pénzügyileg képzett csoportok még inkább alulbecsülték az államadósság nagyságát.

A kutatás egyik legmegdöbbentőbb eredménye, hogy szinte minden vizsgált országban alábecsüljük az államadósság tényleges mértékét. Különösen igaz ez a rendkívül eladósodott államokban: az IMF-tanulmány szerint azokban az országokban, ahol a GDP-arányos államadósság meghaladja a 100%-ot (ilyen például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Franciaország vagy Olaszország), a válaszadók rendszerint jóval kisebb adóssághányadot gondolnak, mint a valós érték.

Más szóval minél nagyobb a tényleges adósságteher, a közvélemény annál kevésbé érzékeli azt.

Ez összhangban áll más felmérésekkel is, amelyek rendre azt találták, hogy az átlagember jelentősen alulinformált az államadósság nagyságát illetően.

Éhes disznó adóemeléssel álmodik, kiadáscsökkentésről nem

Mikor arra került sor, hogy a jövőbeni költségvetési lépésekről alkossanak véleményt, a megkérdezettek többsége az adóemelést tartotta valószínűbbnek, mint a kiadások lefaragását. Összesítve mintegy 63% adott 50% vagy annál nagyobb esélyt annak, hogy adóemelés lesz a közeljövőben, miközben csak 35% gondolta ugyanezt a kiadáscsökkentésről. Természetesen országonként eltérő arányokat mértek:

az Egyesült Államokban például csupán a lakosság körülbelül 22%-a tartotta valószínűnek a kiadások visszavágását, míg a válságok sújtotta Argentínában több mint a fele (50% feletti arány) is számított megszorításokra.

Összességében azonban elmondható, hogy mindenhol az adóemelés réme fenyeget jobban az emberek fejében, mint a költekezés mérsékléséé.

A tanulmány rávilágít arra is, hogy az emberek milyen benyomások alapján jutnak ezekre a következtetésekre. Azok, akik eleve magasnak érzékelik az államadósságot vagy az aktuális adószintet, sokkal inkább számítanak adóemelésre – logikus feltételezésként, hiszen úgy gondolják, a nagy adósságot majd több bevétellel próbálják enyhíteni. Ezzel szemben az állami kiadások lefaragását illető várakozásokat inkább az adott ország politikai-kulturális sajátosságai és a kormányzatba vetett bizalom határozza meg.

Mindenki a saját pénztárcáját félti

Nemcsak abban van különbség, hogy ki milyen intézkedést vár, hanem abban is, hogy kiket tart a leginkább érintettnek. A felmérés világossá tette, hogy a legtöbben úgy érzik, végső soron ők maguk fogják megfizetni a magas adósság árát. Szinte minden vizsgált országban legalább a válaszadók 70%-a szerint elsősorban a középosztály adóterhei nőnének meg egy kiigazítás során, nem pusztán a legtehetősebbeké.

Ugyanígy, a többség arra számít, hogy a kormány a szociális juttatásokon és az állami beruházásokon (infrastruktúrán) spórolna – előbbi lehetőségét átlagosan 58%, utóbbiét 61% tartja valószínűnek azok közül, akik szerint egyáltalán lesznek kiadáscsökkentések.

Ezzel szemben például a honvédelmi kiadások visszavágását jóval kevesebben (mindössze 38%) valószínűsítik – itt fontos kitétel, hogy az adatfelvétel az orosz–ukrán háború kitörését követően, 2023-ban történt. A lényeg, hogy az emberek többsége arra készül, hogy a hétköznapi életet érintő területeken (nyugdíj, szociális ellátás, közszolgáltatások) várhatók megszorítások, nem pedig az általuk kevésbé érzékelt szférákban, ami egy általános kormányzati bizalmatlanságot és inkább félig üres poharas, pesszimista hozzáállást jelez. Ráadásul minél szegényebb valaki, annál valószínűbbnek tartja, hogy tőle vesznek majd el.

Álomvilágban a magyarok az államadósságról

A vizsgált 13 ország között Magyarország is szerepel, így érdemes a hazai adatokra is vetni egy pillantást. Míg a tényleges arány a vizsgálat idején 73–74 százalék volt a GDP-hez képest az adatfelvételkor, a válaszadók átlagosan mindössze 60–62 százalékra tippelték.

Ez a több mint tíz százalékpontos különbség azt jelzi, hogy a lakosság nagy része nincs tisztában az államháztartás tényleges helyzetével.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a magyarok többsége – csakúgy, mint a vizsgált országok átlagában – elsősorban adóemelésre számít, nem pedig a kiadások visszafogására. A válaszadók mintegy 55–58 százaléka tartotta valószínűnek a magasabb adókat, míg csupán körülbelül harmaduk gondolta, hogy inkább kiadáscsökkentés következhet.

A felmérés alapján a megszorítások terheit a magyarok többsége saját társadalmi csoportjára vetíti: a középosztályt és a dolgozó háztartásokat érzik leginkább veszélyeztetettnek. Érdekesség, hogy Magyarországon a politikai beállítódás alig befolyásolja a fiskális várakozásokat, ami ritkaság a nemzetközi mintában.

A bizalom szintje azonban erősen összefügg a személyes tapasztalatokkal: akik korábban megszorításokat éltek át, nagyobb arányban vélik úgy, hogy az államadósság tovább fog nőni, és hogy a jövőben ők maguk is rosszabbul járnak majd.

Az idősebb korosztály – amelynek tagjai átélték az elmúlt évtizedek jelentősebb hazai kiigazításait, így a Bokros-csomagot és a 2008-as válságot követő megszorításokat – pesszimistább és bizalmatlanabb volt a felmérésben.

Azoknak a magyaroknak, akiknek személyes emléke van az akkori állami megszorító intézkedésekről, azok inkább gondolják úgy, hogy az államadósságot nehéz lesz kontrollálni, és kevésbé hisznek abban, hogy a kormány képes elkerülni a további adóemeléseket vagy fájdalmas vágásokat.

Érdekesség, hogy a politikai beállítódás szerinti különbségek Magyarországon kevésbé érvényesültek a várakozásokban. Itthon a magukat jobboldalinak valló válaszadók 57 százaléka tartja valószínűnek, hogy a következő években adóemelésre kerül sor, míg a baloldaliak körében ez az arány 56 százalék. A kiadáscsökkentést a jobboldaliak 36, a baloldaliak 37 százaléka látja reálisnak – vagyis a különbség gyakorlatilag elhanyagolható.

Mindez azt mutatja, hogy a fiskális politika megítélése Magyarországon kevésbé polarizált, mint a legtöbb vizsgált országban, ahol a politikai preferenciák élesen elválasztják az adóemelést és a kiadáscsökkentést valószínűbbnek tartó csoportokat. Az IMF-tanulmány külön is kiemeli, hogy Magyarország – Argentínával és Japánnal együtt – azok közé az országok közé tartozik, ahol az ideológiai törésvonalak szinte egyáltalán nem jelennek meg a gazdaságpolitikai várakozásokban, legalábbis az államadósságkezelés kapcsán.

Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap felmérésének adatai is alátámasztják, hogy a kormányzatba vetett bizalom jelentősen befolyásolja a lakosság fiskális várakozásait itthon is.

A magyar válaszadók körében azok, akik magas bizalmat tanúsítottak a kormány iránt, átlagosan 49 százalékos valószínűséget adtak annak, hogy a következő években adóemelésre kerül sor, míg a bizalmatlan csoportnál ez az arány 62 százalék volt.

Ugyanez a minta fordítva érvényesült a kiadáscsökkentésre vonatkozó várakozásokban: a kormányban bízók 42 százaléka tartotta valószínűnek, hogy a kormány inkább kiadásokat vág, szemben a bizalmatlanok 31 százalékával. A különbség jól mutatja, hogy a bizalom nemcsak politikai, hanem gazdasági tényező is: minél inkább hisznek az emberek a kormány felelősségteljes döntéshozatalában, annál kevésbé számítanak adóemelésre, és annál inkább bíznak abban, hogy az állam a kiadások mérséklésével tartja egyensúlyban a költségvetést. 

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images