Egy asztalnál a legfőbb döntéshozók: így látják az energiaszektor legnagyobb kihívásait

Mátrai Károly, az MVM csoport vezérigazgatója szerint

a kiszámíthatatlanság az egyik legnagyobb kihívást jelenti a vállalatvezetőknek,

az árak várható alakulása nagy bizonytalanságot okoz - válaszolta az MVM Csoport vezérigazgatója arra a kérdésre, hogy hogyan hat a napi áringadozás a beruházások ütemezésére és pénzügyi modellezésére? Az üzleti világ kezeli a kockázatokat, de ez a költségekben, árakban is megjelenik, ami versenyképességi problémákat okozhat vállalati és nemzetgazdasági szinten is.

Pillár Éva, a METCE Magyarország villamosenergia-nagykereskedelem executive igazgatója szerint fontos, hogy

különbséget tegyünk az azonnali (spot) és határidős piaci árvolatilitás között.

Most az árvolatilitás leginkább a napon belüli árakban érződik, mivel a keresleti és kínálati csúcsok időben nem esnek egybe. Az árkilengéseket a fizikai korlátok okozzák, így a jövőben arra számítunk, hogy az energiatároló projektek tömeges indulásával ez - az órás árakban érzékelhető volatilitás - jelentősen csökkenni fog.

Jákli Gergely, Paks II. elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy nem minden SMR lesz alkalmas rá, hogy mindenhová telepítsék, és logisztikai nehézségek is felmerülhetnek a kis moduláris reaktorok esetében is.

Mindemellett európai értéklánc sincs a technológiához

- mutatott rá a szakember, aki szerint túlzott a nukleáris energia reneszánsza körüli optimizmus is. Európában két nagy atomerőmű épült az elmúlt két évtizedben, vagyis nincs valós benchmark piac az atomerőmű-építések piacán, ezért jöhet majd egy kijózanító pillanat az építő országokban is - vélte.

Králik Gábor, a MEKH energetikáért felelős elnökhelyettese terveket, azt a befektetőnek kell végiggondolnia, a Hivatal mindössze azt nézi meg, hogy a szereplő kellő tőkével rendelkezik-e a piacra lépéshez.

Egyébként a világon valószínűleg még nem épült olyan erőmű, ami az eredeti üzleti terve mentén térült meg, és ez így is lesz

- mondta. Szerinte az a szereplő magára vessen, aki kizárólag arbitrálás miatt épít erőművet.

Mátrai Károly: A vertikálisan integrált energiavállalatok válságállóbbak, méretgazdaságosabbak, ezért van akkora reneszánszuk napjainkban; az ilyen nagyvállalatok egyre inkább jönnek létre, nyernek teret. Az MVM vezérigazgatója szerint érdemes valamilyen

egészséges egyensúlyt tartani a hagyományos és megújuló források között is,

amint arra az áprilisi spanyolországi nagy áramszünet is rávilágított. Nem tolhatjuk túl a megújulókat - fogalmazott.

Králik Gábor szerint nincs olyan, hogy ideális technológia,

sokkal inkább az a kérdés, hogy az új szereplők együttműködő tagjai lesznek-e a villamosenergia- és földgázrendszernek,

illetve hogy őket hogyan illesztjük rendszerbe. A szakember úgy vélte, előbb-utóbb a visszwattos erőműveket is be kell majd vonni a rendszer szabályozásába.

Pillár Éva elmondása szerint vállalatuk, a ma már több mint 20 országban jelen lévő MET- Csoport is széleskörű rugalmassági megoldásokat alkalmaz.

Azonban az jelentősen eltér, hogy melyik országban pontosan mi az értéke a rugalmasságnak

- emelte ki.

Meglátása szerint még bőven van feladat és fejlődési lehetőség a rugalmassági eszközök terén, amelyeket Magyarországon három kategóriába sorolt: az akkreditálásra kötelezett naperőművek, a már szabályozásban jó néhány éve jelen levő gázmotorok – ennek már látható üzleti értéke is lehet, és az úgynevezett don’t touch eszközök - azok a termelési eszközök, amelyek ipari folyamatokat támogatnak.

Hozzátette, hogy a harmadik csoport eszközeinek bevonása még a jövő kérdése, mert ehhez egy olyan piaci szereplőre is szükség van, aki rendelkezik a megfelelő szakértelemmel és a szükséges tőkével ezen eszközök hatékony integrálásához. A szakember a nyitószegmens előadásaira visszautalva megerősítette, hogy

bár a gáz továbbra is része lesz az energiamixnek, de egyre kisebb jelentőséggel.

Az LNG feladata, hogy a jövőben teljeskörűen betöltse a vezetékes gáz eddigi szerepét.

Jákli Gergely a kilátások kapcsán elmondta, ha a 15-30 éves időtávon várhatóan belépő új zsinóráram-termelési kapacitást, illetve

a régióban elkezdődött sok atomerőmű-beruházást nézzük,

ez a jövőben várhatóan a zsinóráram-termelés növekedését, illetve az árvolatilitás csökkenését fogja eredményezni, a várható igénynövekedés mellett is. (A hagyományos atomerőművek 90% körüli kihasználtsággal vannak el legjobban, pénzügyi és technológiai szempontból is, a rugalmas működésre kevésbé alkalmasak.)

Mátrai Károly rámutatott, Magyarország jól összekapcsolt ország a szomszédaival a villamosenergia- és földgáz-infrastruktúra tekintetében is.

Az elmúlt években ugyanakkor a környező országok áteresztő képességével volt baj, ami korlátozta a hálózati kapacitást

- mondta.

A szükséges fejlesztések elmaradása kapcsán úgy fogalmazott, Európa a szolidaritás teljes hiányát mutatja, ami a régiós fejlesztéseket is megnehezíti. Elmondása szerint a nemzeti TSO-k (rendszerirányítók) együttműködése is kulcskérdés, az interkonnektorok, határmetsző kapacitások létrehozása pedig nagy előrelépés volt az elmúlt évtizedekben, és ez lehetővé teheti az orosz gázról való leválást is

A PPA-k szerepét érintő kérdésre Pillár Éva úgy válaszolt,

a hosszú távú árambeszerzési megállapodások előtt nagy jövő állhat, és ügyféloldalról is egyre fokozódik az érdeklődés,

de jelenleg még csak a fogyasztási igényeknek mindössze 2%-át fedik le ezek. Egy PPA megkötése 10-15 éves elköteleződést jelent, és nagyon nehéz ilyen távon előre látni a gazdasági és üzleti folyamatokat, azonban egyre több felhasználó gondolkodik az energiagazdálkodását tekintve komplex megoldásokban és abban, hogy az energiabeszerzése legalább egy részét hosszú távon stabil, kiszámítható forrással fedje le.

Válaszában Mátrai Károly is arra hívta fel a figyelmet, hogy

a bizonytalanságok mellett 10 éves fix árú villamosenergia-ellátásra szerződni nagyon nehéz,

ezért igény ugyan lesz a konstrukcióra, az MVM vezér nem számít kétszámjegyű százalékos piaci részesedés elérésére a PPA-k részéről. Ugyanakkor változnak a körülmények, a hosszú távú szerződések hol népszerűbbek, hol nem - mutatott rá.

Jákli Gergely elmondása szerint az épülő Sizewell C atomerőmű is PPA-jellegű konstrukció keretében valósul meg. A digitalizáció ugyanakkor a nukleáris iparban kevésbé volt hangsúlyos az elmúlt években, részben a piac gyengesége miatt is,

de a digitalizáció a dokumentációtól a beruházás kontrollálásán át a gyors reagálásig számos területen elengedhetetlen ebben az iparágban is.

E téren ugyanakkor jogszabályi kötöttségek is hatnak, például a Paks II. beruházás körzetében drónok nem repülhetnek, nem szkennelhetik az építkezés alakulását.

Címlapkép forrása: Portfolio