Ellátásbiztonság: a magyar kormány nagyon komoly lépést tervez a tartalékolásnál

A hatályos jogszabályok jelenleg meghatározzák az 50 MW feletti erőművek minimális energiahordozó-készletét: aminek lényege, hogy minden ilyen erőműtípus számára előír bizonyos mennyiségű, helyben tárolandó energiahordozót, amellyel vészhelyzet esetén is biztosítható a termelés.

A most társadalmi egyeztetésre küldött tervezet viszont a földgáztüzelésű létesítményekre vonatkozó olajkészletezési előírást kivezetné, mivel az ellátásuk rendkívüli helyzetben is megoldható lenne a földgáz biztonsági készletből az Energiaügyi Minisztérium szerint.

A tárca indoklása szerint a jelenlegi kötelezettség fenntartása felesleges terhet ró a gázüzemű erőművekre. Az olajkészletek beszerzése, tárolása és kezelése nemcsak jelentős költségekkel jár, hanem versenyhátrányt is okoz azokkal az energiatermelőkkel szemben, amelyek más energiahordozót használnak.

A tárca szerint a gázellátási zavar esetére fenntartott országos földgáz biztonsági készlet már ma is lehetővé teszi, hogy az ilyen erőművek szükség esetén kapjanak ellátást.

A javaslat indokolásában az áll, hogy az 50 MW feletti teljesítményű erőművek a nemzeti energiarendszer kiemelt szereplői, és földgázhiány esetén ők is jogosultak a biztonsági készletből való részesedésre. Mivel ez a rendszer már biztosítja a szükséges védelmet, nincs szükség külön olajkészlet fenntartására a telephelyeken. A változtatás a minisztérium szerint hosszabb távon is nagyobb ellátásbiztonságot és alacsonyabb társadalmi költséget eredményezne, mint a jelenlegi kettős rendszer.

A tervezet egyúttal újrafogalmazná az energiahordozó-készletre vonatkozó szabályokat más erőműtípusok esetében is.

A hagyományos szilárd tüzelőanyaggal – például szénnel vagy lignittel – működő erőműveknek továbbra is legalább nyolc napnyi átlagos termeléshez szükséges készletet kellene fenntartaniuk. Az úgynevezett black start szolgáltatást biztosító, vagyis az elektromos hálózat újraindítására képes, illetve a gyorsindítású tartalékként működő gázturbinák esetében egynapi teljes terheléshez elegendő folyékony szénhidrogén energiahordozó-készlet lenne kötelező. Az atomerőműveknél a szabály nem változna: a február 1-jei állapot szerint legalább kétévi működéshez elegendő üzemanyagkészletet kell tartaniuk.

A javaslat elfogadása esetén a módosított rendelet a kihirdetést követő nyolcadik napon lépne hatályba, de a minisztérium hangsúlyozta, hogy a kihirdetés csak más, kapcsolódó jogszabályok – köztük a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény és a 2023-ban elfogadott, földgázellátás biztonságát szolgáló kormányrendelet – módosításával egyidejűleg történhet meg.

A javaslat ugyanakkor új vitapontokat is felvethet az energiaellátási kockázatok kezeléséről szóló szakmai diskurzusban. Az orosz–ukrán háború nyomában kirobbanó energiaválság során az EY egy elemzésben – nemcsak Magyarországra vonatkozóan – külön kiemelte a decentralizált tartalékok jelentőségét.

Egyes energetikai szakértők korábban arra hívták fel a figyelmet, hogy a központi biztonsági készletre épülő rendszer a logisztikai és szállítási feltételek miatt válsághelyzetben nehezebben mozgósítható lehet, mint a telephelyi tartalék.

A minisztérium viszont most lényegében azt hangsúlyozza, hogy a modern földgázhálózati és tárolási infrastruktúra már képes az ilyen helyzetek gyors kezelésére, így az olajkészletezés kivezetése nem gyengíti, hanem racionalizálja az ellátásbiztonsági rendszert.

A társadalmi egyeztetés keretében az Energiaügyi Minisztérium október 15-ig várja a véleményeket a jogszabálytervezetről.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images