Hatalmas energiatámogatási pályázatok indultak Magyarországon – megszólalt az államtitkár

A Jedlik Ányos Energetikai Program megindításával 2025 fontos év lesz a magyar energetikában. Az államtitkár előadása elején arról beszélt, hogy az elkövetkező húsz-huszonöt percben a program aktualitásait kívánja bemutatni, amelyet Magyarország eddigi legnagyobb energetikai korszerűsítési csomagjának nevezett, több mint 450 milliárd forintos összértékkel. Hangsúlyozta, hogy

a cél egy olyan támogatási struktúra létrehozása volt, amely azokban a szegmensekben kínál új lehetőségeket, ahol eddig kevesebb fejlesztés történt, de amelyek kulcsszerepet játszhatnak az ország energiafüggetlenségének megerősítésében.

Az államtitkár kiemelte: a kormány célja, hogy csökkentse Magyarország kitettségét, növelje a helyben előállított energia arányát, és hatékonyabbá tegye az energiafelhasználást. A Jedlik Ányos Energetikai Program ezekre a célokra épül, miközben a korábbi intézkedéseket – mint a rezsivédelem, a Napenergia Plusz Program, az e-autó és e-töltő program, az energetikai otthonfelújítási támogatás és a nagyipari méretű akkumulátoros beruházások ösztönzése – kiegészíti. Steiner megjegyezte, hogy

ez utóbbi hatására már 2026 nyarára körülbelül 450 megawattnyi új akkumulátorkapacitás csatlakozik a magyar hálózathoz, ami a paksi atomerőmű termelésével összemérhető mennyiség.

Az államtitkár a magyar napelemes fejlesztések gyors ütemét is példátlannak nevezte: elmondása szerint Magyarországon már több mint 8000 megawattnyi napelemes termelőkapacitás működik, ami háromszorosa az ország csúcsterhelésének. Hozzátette, hogy bár ez komoly eredmény, a napenergia csak az idő 16 százalékában használható teljes kihasználtsággal, ezért kulcsfontosságú az energiatárolás fejlesztése. Ezt szolgálják a lakossági és ipari méretű tárolókat támogató programok, amelyek célja, hogy a megtermelt energiát akkor is fel lehessen használni, amikor nem süt a nap.

Steiner felidézte, hogy a kormány nemrégiben tette közzé társadalmi egyeztetésre a szélerőművek telepítésének könnyítéséről szóló szabályozási csomagot is, amelyet a parlament elé kívánnak terjeszteni. Hangsúlyozta, hogy a Jedlik Ányos Program több tucat alprogramból áll, amelyek közül több már ismert, vagy társadalmi véleményezésen átesett. A pályázatok egy része nyílt rendszerben elérhető, mások célzott, meghívásos alapon valósulnak meg, például a villamosenergia-hálózat fejlesztését és az egészségügyi intézmények energiahatékonyságát célzó projektek.

Az államtitkár határozottan visszautasította azt a feltételezést, hogy Magyarország ne jutna hozzá uniós forrásokhoz.

Mint mondta, a Jedlik Ányos Program jelentős része uniós pénzből – elsősorban a Modernizációs Alapból és a kvótabevételekből – finanszírozott, kiegészítve hazai forrásokkal. Ez tette lehetővé a több mint 450 milliárd forintos összkeretet, amely szerinte minden idők legnagyobb magyar energetikai modernizációs programja.

Részletesen ismertette a távhőre vonatkozó két új alprogramot, amelyeket a szektor elhanyagoltsága indokolt. Felidézte, hogy több mint 600 ezer háztartás használ távfűtést Magyarországon, és a rendszer az ipar számára is kulcsfontosságú. Az elmúlt évtizedekben azonban nem indult hasonló léptékű korszerűsítési program.

Az első alprogram a távhő energiahatékonysági fejlesztését szolgálja, 45 milliárd forintos keretösszeggel és akár 25 évre szóló, 100%-os vissza nem térítendő támogatással.

Ennek célja a veszteségek csökkentése, a hőközpontok korszerűsítése és a megújuló energiatermelők integrálása. Már az első pályázati körben 43 milliárd forintnyi igény érkezett, ezért a kormány Brüsszellel egyeztet a keret növeléséről.

A második, 51 milliárdos távhőtermelési alprogram a földgázfüggőség csökkentését célozza. Steiner elmondta, hogy a magyar távhőrendszerek átlagosan 70 százalékban földgázalapúak, ezért a cél a megújuló energiaforrások, például a biomassza vagy a geotermikus energia bevonása.

A távhőtermelők számára nyitott pályázatra eddig több mint 53 milliárd forintnyi igény érkezett, és több szakaszban folytatódik.

Az energetikai kutatás-fejlesztési alprogramról szólva Steiner arról beszélt, hogy a 13 milliárd forintos keretből olyan innovatív megoldásokat támogatnak, amelyek a megújuló gázok, a maradékhő-hasznosítás, a geotermikus visszasajtolás és a lignit anyagában történő hasznosítása terén kínálnak új lehetőségeket. Az igényelhető támogatás 100–600 millió forint között mozog, legfeljebb 70%-os támogatási intenzitással. A pályázatot augusztus végén hirdették meg, és október 21-ig lehet beadni.

A biogáz- és biometántermelés támogatására indított 40 milliárd forintos programról szólva elmondta, hogy az célzottan a kisebb és közepes üzemeket is segíti, hiszen külön keretet biztosít számukra. A program a biogáz-előállítás teljes folyamatát támogatja a nyersanyagkezeléstől a fermentorokig. A cél, hogy a biometánt be lehessen táplálni a hazai gázhálózatba, ezzel is csökkentve az importfüggőséget.

A program legalább évi 177 millió köbméter új biogáztermelő kapacitás létrehozását irányozza elő.

Az államtitkár bejelentette, hogy a közeljövőben két új vállalati pályázatot is meghirdetnek: az egyik a vállalatok épületeinek és gyártási folyamatai energiahatékonysági korszerűsítését célozza legalább 30%-os megtakarítással, a másik pedig az energiatárolás telepítését ösztönzi, főként akkumulátorok és hőtárolók formájában. Ezekben a konstrukciókban az energiatároló lesz a kötelező elem, a cél pedig az, hogy a vállalatok minél több zöld energiát helyben termeljenek és fogyasszanak el.

A tárca október végére tervezi a pályázatok meghirdetését, a vállalati energiatárolási program 50 milliárd forintos kerettel indul.

Steiner hozzátette, hogy a hálózatfejlesztés is kiemelt cél, hiszen a több mint 8000 megawattnyi napelemes kapacitás a rendszer rugalmasságát is próbára teszi. Már lezárás előtt áll egy 150 milliárd forintos villamosenergia-hálózatfejlesztési program, amelyet két ütemben kívánnak végrehajtani a következő időszakban. Ezen kívül egy egészségügyi energiahatékonysági program is indul, amelyben állami tulajdonú intézmények legalább 30%-os energia-megtakarítást kell, hogy elérjenek.

Külön kitért a geotermikus energia hasznosítására is, amelyet a kormány az egyik legnagyobb kitörési pontnak tart. Felidézte, hogy Magyarország geotermikus adottságai kiválóak, de a bonyolult engedélyezési rendszer évekig hátráltatta a beruházásokat. Az új szabályozás szerint 150 méternél mélyebb kutak esetében egyablakos engedélyezési eljárás lép életbe, a 2000 méter feletti fúrásokra pedig megszűnik a kötelező koncesszió.

Ennek hatására az évi néhány engedélykérelem helyett most több mint 120 fut be évente.

A kormány ennek támogatására három új pályázatot is tervez: az egyik a fúrási kockázatok csökkentésére irányul, amely a sikertelen fúrások költségeinek 50%-át téríti meg; a másik a meglévő geotermikus kutak villamosenergia-termelésbe való bekapcsolását támogatná; a harmadik pedig egy kamatmentes beruházási hitelprogram, amely a felszíni létesítmények és akár a fúrások finanszírozását is segítené.

Az előadást Steiner azzal zárta, hogy a tárca célja a gyors megvalósítás: szeretnék, ha a támogatási programok minél előbb konkrét projektekké válnának. Mint fogalmazott, a Jedlik Ányos Energetikai Program nemcsak zöld átmenet, hanem a magyar energiafüggetlenség és innováció motorja is, amelynek eredményei már néhány éven belül láthatóak lesznek a hazai energiarendszerben.

Címlapkép forrása: Portfolio