Megremegett a forint a kormányzati jelzésektől – Mit lép a jegybank?

Idén a forint vált a világ egyik legjobban teljesítő devizájává. Ebben kulcsszerepe van annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kifejezetten szigorú monetáris politikát folytat. Amíg korábban a jegybank rendre azt kommunikálta, hogy nincs árfolyamcélja, addig az MNB új vezetése hitet tett az erősebb és stabilabb forintárfolyam mellett.

„Monetáris illúzió, hogy a gyengébb árfolyam tartósan segítheti egy gazdaság felzárkózását és versenyképességének javítását” – hangsúlyozta Varga Mihály jegybankelnök szeptemberben. Az erősebb árfolyam hatása a jegybanki értékelésekben is megjelenik, mint az infláció elleni küzdelem fontos eszköze. Mindez 180 fokos fordulatot jelent a korábbi politikához képest: a jegybanknak nyíltan fontossá vált a stabil és erősebb árfolyam, ami segíthet letörni az inflációt.

A piacon, illetve elemzői körökben az év első felében felmerült, hogy az MNB-nek van-e tere az immár egy éve 6,5%-on álló alapkamat csökkentésére. A jegybank vezetése azonban rendre határozottan kiáll amellett, hogy amíg az inflációt nem látják közelíteni a 3%-os célszinthez, addig fennmarad a szigorú politika. Ez a tényező a forint árfolyamának legerősebb – ha nem az egyetlen – valódi támasza jelenleg.

A jegybank olyan hitelesen képviselte a magas kamat melletti elköteleződését az elmúlt hónapokban, hogy a befektetők a rekordmagas forint elleni pozíciókból elég gyorsan váltottak, így mostanra már a forint mellett állnak. Egyre kevesebben vannak, akik a forint esésére játszanak, ami döntően a jegybank politikájának volt köszönhető.

Mindeddig úgy tűnt, hogy a kormánynak is érdekében áll a stabil forintárfolyam fenntartása. Az elmúlt napok fejleménye alapján azonban az látszik, hogy egyre inkább zavarja a kabinetet a magas kamatszint. Orbán Viktor miniszterelnök egy podcastinterjújában azt mondta, hogy „miniszterelnökként nem szabad kommentálnia” a jegybanki dolgokat, de megemlítette, hogy szerinte az egekben van a kamat, és szerinte a kamatcsökkentés sokkal lassabban fog történni, mint ahogy a kormány szeretné, mert Varga Mihály MNB-elnök óvatos.

A miniszterelnök szavaira felfigyeltek a nemzetközi befektetők is. Ezen a ponton azonban még kifejezetten visszafogott reakciót láthattunk a forint piacán. A piaci szereplők azon gondolkodtak, hogy ez csak egy elejtett félmondat volt, vagy pedig inkább egy erősebb elvárás a kormány részéről. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio konferenciáján több befektető fejében is eldöntötte ezt a kérdést. Nagy Márton kedden délelőtt érdeklődésünkre leszögezte, a miniszterelnökhöz hasonlóan, hogy a Magyar Nemzeti Bank független intézmény. Mindemellett kifejtette aktuális álláspontját a kamatokról. "Nem arról van szó, hogy a pozitív magyar reálkamatnak el kellene tűnni, ennek fent kell maradnia, viszont túl magas a magyar reálkamat" - jegyezte meg.

Alacsonyabb reálkamat esetén is el lehet érni véleményünk szerint az inflációs célt, az árfolyam stabilitása is fennmaradhat, valamint az ország finanszírozása is stabil marad – fogalmazta meg második fontos üzenetét Nagy Márton, aki arról is beszélt, hogy ilyen magas kamatszintnél magas a carry, vagyis a kamatkülönbözetből származó hozam, amit a külföldieknek fizetünk. Emiatt magas a carry trade, amiben a külföldiek ülnek, és ez forró pénz – magyarázta Nagy Márton. A miniszter legfontosabb üzenete az volt az MNB-nek, hogy a külső és belső környezet egyaránt indokolhatja a kamatcsökkentés megindítását.

Nagy Márton szavaira hevesen reagált a forint árfolyama, szavai előtt még 389,5 körül mozogott a kurzus, kedd délután viszont már 393 felett mozgott az euró/forint.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

A reakciót az váltotta ki, hogy a piacon Orbán Viktor és Nagy Márton megszólalása előtt az volt a konszenzus, hogy az MNB nem fog kamatot csökkenteni annak ellenére sem, hogy a Fed és az EKB is lazít. A magyar jegybank ugyanis épp azon fáradozik, hogy helyreállítsa az MNB hitelességét, és kiverje a fejekből a gyengülő forint képét, ami az elmúlt éveket jellemezte. A legtöbb elemző úgy vélte a kormányzati megszólalások előtt, hogy idén nem nyúl a kamathoz a jegybank, sőt, még akár a jövő év első felében is kitarthatnak. Ebbe az előrejelzésbe „zavartak bele” a kabinet képviselőinek szavai, hiszen az látszik, hogy a kormány elégedetlen a jegybankkal.

Miután az infláció egyelőre nincs benne a jegybank 2-4%-os inflációs célsávjában, illetve érdemben meghaladja a 3%-os célt, így a jegybank nem sietne csökkenteni a kamatot. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a 4-4,5% körüli infláció mellett van egy látens, 1,5%-os infláció is a rendszerben, amit az árrésstop elnyom. Vagyis az infláció 5,5-6% lehet valójában, erre pedig nem lehet kamatot vágni, még úgy sem, hogy a forint erősebb, mint pár hónapja. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Portfolio konferenciáján azt mondta, hogy egyes exportőr vállalatok számára már kedvezőtlen lehet az erős forint, ami miatt sokan kopogtathatnak a nemzetgazdasági miniszter ajtaján. Az év elején még 400 feletti árfolyammal terveztek az exportorientált cégek, a profitcél 390 alatt már nem jön ki nekik – vélekedett Regős.

Szerintem Varga Mihály elmorzsol egy-két könnycseppet, azt mondja, hogy lapozzunk, és nem foglalkozik ezzel

– mondta Regős Gábor, utalva arra, hogy Varga szerinte nem fog kamatot csökkenteni Nagy Márton jelzésére. „Gyenge forinttól infláció lesz, nem növekedés” – foglalt állást Regős Gábor.

Banai Ádám, az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatója néhány órával később reagált is Nagy Márton szavaira. A stabil forint nemcsak az inflációs cél elérésének feltétele, hanem a gazdasági szereplők bizalmának alapja is, ehhez pedig az infláció lassítása kell, amihez stabil monetáris politika szükséges – fejtette ki Banai Ádám.

A jegybank szerint a forint árfolyamának stabilitása vált a monetáris politika egyik legfontosabb tényezőjévé

– hangsúlyozta.

Banai Ádám határozottan kiállt a kamatszint fenntartása mellett, elutasítva a kormányzati jelzéseket. Kiemelte, a jegybank célja, hogy a szigorú kondíciók fenntartásával 2027-re tartósan elérje az inflációs célt, miközben megőrzi a pénzügyi és árfolyamstabilitást.

A kérdés Trippon Mariann szerint az, hogy jobb lesz-e attól a magyar gazdaságnak, ha kamatot vágunk. A CIB Bank vezető közgazdásza a Portfolio konferenciáján arról beszélt, hogy a kamatcsatorna nem működik, a reálgazdaság szempontjából teljesen mindegy, hogy 6,5 vagy 5,5% a kamat. Az Otthon Start 3%-os kamatozású, miközben a vállalatok is ilyen kamaton kapnak hitelt. „Mindenkinek kedvezményes kamat áll rendelkezésre”, vagyis Trippon szerint nem lenne értelme most ebből a szempontból kamatot vágni.

„A forintnak viszont nagyon komoly támaszt nyújt a kamatkülönbözet, miközben az infláció és az inflációs várakozások letöréséhez is szükséges a magas kamat” – hangsúlyozta Trippon, aki szerint a választások kimenetele szempontjából sem mindegy, hogy erős vagy gyenge a forint. „A kamatvágás most kontraproduktív lehetne. Elkezdhetne esni a forint, tőkekiáramlás alakulna ki, miközben a hosszú hozamok – amelyek valóban fontosak a beruházási hitelek szempontjából – megugorhatnának” – vezette le.

Bod Péter Ákos, a Corvinus professzora, volt jegybankelnök szerint különösen nem szerencsés, ha a jegybank munkájába beleszól a kormány, hiszen az MNB független intézmény.

A jegybank Bod véleménye szerint most akkor sem csökkenthetné a kamatot, ha az valóban indokolt lenne, mert azt jelezné, hogy az MNB behódol a kormányzati akaratnak.

Surányi György, az MNB korábbi elnöke hasonlóan látja, szerinte ezek a nyilatkozatok arra jók, hogy a jegybank ne tudjon kamatot csökkenteni. "Csak ma 3 forintot esett az árfolyam, még két ilyen nyilatkozat, és már 400-nál vagyunk" – fogalmazott.

Kurali Zoltán, az MNB alelnöke szerdán késő délután jelezte, hogy kitartanak a politikájuk mellett. Nincs más helyzet ma, mint amit szeptemberben kommunikáltunk – húzta alá Kurali. A legutóbbi kamatdöntés pedig hosszú ideig kifejezetten szigorú monetáris politikát vetített előre.

A jegybankárok szavai egyelőre nem hatottak. Sem Kurali Zoltán, sem Banai Ádám mondatai nem fordították meg a forint árfolyamát. A befektetők a következő napokban azt emésztgethetik, hogy a kormányzat hatást tud-e gyakorolni az MNB-re, hogy csökkentse a kamatot, és ha igen, akkor milyen gyorsan és mennyi vágás lesz. Ez pedig új sztorit adhat a forint szempontjából a piacon.

Összességében úgy látjuk, hogy Varga Mihály kinevezése után a mostani az első erős szembenállás a kormányzat megfogalmazott akarata és a jegybank politikája között. Miután ez a vita nyílt színen zajlik, így a kormányzati beavatkozási szándék hatása megjelenik a piaci árazásokban, a befektetők körében felvetve a jegybanki függetlenség kérdését. Amennyiben a piaci és elemzői várakozásokba egyre erősebben épül be a jegybank és a kormány közötti ellentét, akkor valójában a forint még amellett is gyengülhet, hogy az MNB kitart a magas kamat mellett, hiszen könnyen zárójelbe kerülhet a jegybank elmúlt fél évben felépített hitelessége.

A következő hetekben fény derül majd arra, hogy mennyire erős a nyomás az MNB-n a kormány részéről. A piacon jelenleg él az a nézet is, hogy a kabinet egyszerűen túl erősnek találta az árfolyamot - ami már valóban zavarhatja az exportőrök egy részét -, és így próbálta eltántorítani a hazai devizát attól, hogy 390 alá erősödjön az euróval szemben. Ha ez valóban így lenne, akkor a jegybanki politikába való beavatkozás túlságosan nagy árnak mutatkozik ahhoz képest, mint amit egy kis forintesés nyújt az exportőröknek.

Címlapkép forrása: Portfolio