Odacsaptak a kormány asztalára a költségvetés elcsúszása miatt
Gazdaság

Odacsaptak a kormány asztalára a költségvetés elcsúszása miatt

Portfolio
Bekövetkeztek a Költségvetési Tanács által jelzett, idei büdzsét övező kockázatok - ez olvasható ki a tesület csütörtökön megjelent részletes költségvetési elemzéséből. Rosszabb lesz az idei gazdasági növekedés, elsősorban a beruházások alakulása miatt, alacsonyabb összegben teljesül több bevétel, a kormányzati idei költségvetési hiány "várakozása" fokozatosan emelkedik, az EU-források elmaradása bizonytalanságot jelent, az államadósság csökkentése kicentizett. A KT elég komoly, nem is annyira burkolt kritikát is megfogalmaz a fiskális politika év közben látott transzparenciájával kapcsolatban.
A gazdaságpolitika másik lábával, a monetáris politikával foglalkozunk részletesen október 21-i befektetői klubunkon. Most érdemes regisztrálni!

Október 9-én ülésezett a Költségvetési Tanács, melynek elnöke Horváth Gábor, és a testület tagja Varga Mihály jegybankelnök, valamint Windisch László, ÁSZ-elnök. Az ülés fő témája a 2025-ös költségvetés volt, ugyanis a KT el is fogadta az idei büdzséről szóló részletes véleményét és több pontban is súlyos megállapításokat fogalmaz meg.

Legutóbbi költségvetési cikkeink itt találhatók:

Kiemelték, hogy a hazai és az európai gazdasági helyzetet negatívan befolyásolja a világgazdasági környezet nagy mértékű bizonytalansága. A Tanács megítélése szerint az idei reálgazdasági növekedés számottevően kisebb lesz a költségvetési törvényben tervezett 3,4 százalékos értéknél és 1 százalék alatt prognosztizálható. A költségvetési törvényt megalapozó prognózishoz viszonyítva a legnagyobb elmaradás a beruházások körében tapasztalható. 

Kitérnek arra is, hogy év közben fokozatosan emelkedett a kormány hiányvárakozása, és a 3,7%-os hiánycél már nem elérhető. Fontos üzenetet is megfogalmaz a Tanács:

szükségesnek tartja ugyanis az államadósságmutató csökkenésének biztonságos elérését.

A KT értékelése szerint bekövetkeztek a Tanács által a 2025-ös költségvetési tervezés véleményezése során jelzett kockázatok, és a várttól elmaradó 2025-ös gazdasági növekedés, valamint a 2024. évi bázishatás miatt az adóbevételek alacsonyabbak lehetnek az előirányzatoknál. Az adóbevételek elmaradását mérsékli, hogy a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedést elsősorban a beruházások mérséklődése okozza, míg a nagyobb adóalapokat jelentő bértömeg és fogyasztás alakulása közelebb van a költségvetési törvény várakozásához. Emellett a Tanács a törvénytervezet véleményezéséhez hasonlóan továbbra is érdemi kockázatot lát az uniós forrásbeáramlás megvalósulásában, ugyanis az uniós források elérhetőségének korlátozása bizonytalanságot jelent.

Emlékeztet a testület arra is, hogy a kormány év közben megemelte a költségvetés hiánycélját, a megemelt költségvetési hiánycél ugyanakkor nem került átvezetésre a költségvetési törvényben. Ezért az egyes előirányzatok teljesítésének értékelését a Tanács csak az eredeti – a megemelt hiánycélt nem tükröző – bevételi és kiadási előirányzatokhoz viszonyítva tudta elvégezni. És ez az a pont, ahol egyértelmű kritikát fogalmaz meg a Tanács:

a költségvetés gazdasági iránytű szerepének megtartása érdekében célszerű egyes kiválasztott mutatók előre definiált küszöbértéket meghaladó eltérése esetén a költségvetési törvény módosítása.

Azt is megemlítik, hogy az idei költségvetés egyenlegének romlásában a kormány keze is aktívan benne van. A költségvetési intézkedések közül a deficit emelkedésének irányába hat az elfogadott 2025. évi költségvetési törvényhez képest a háromgyermekes anyák adómentességének idei utolsó negyedévi bevezetése, a CSED és a GYED személyi jövedelemadó-mentessége, a nyugdíjas utalvány, illetve a területi közigazgatásban dolgozók béremelése. A vállalatokat érintően a Széchenyi Kártya Program kamatcsökkentése, a Demján Sándor Program és azon belül az 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretemelése került a költségvetési törvény elfogadását követően bejelentésre. Az újonnan bevezetésre került Otthon Start program költségvetési hatása az idei évben minimális lehet, a kiadás a következő években emelkedhet meg.

A kormány friss várakozása szerint az államadósságmutató 73,1% lehet az idei év végére, ez 4 774 milliárd forintos pénzforgalmi hiány és a nominális GDP 7 százalékos növekedése mellett valósul meg.

Mindezek mellett a Tanács ráirányítja a figyelmet, hogy az államadósság növekvő devizaaránya következtében az államadósság árfolyamérzékenysége is fokozódott - figyelmeztetnek. A devizakötvény-kibocsátások következtében az év végére a központi devizaadósság aránya 30 százalék felett alakulhat - említik meg később.

Később azt is részletezik a véleményük indoklásában, hogy az első félévi tények és a második félévi várható folyamatok a 4,3 százalékra megemelt költségvetési hiányvárakozás teljesülése felé mutatnak, ami a kiadások feletti szigorú kontroll esetében lehet alacsonyabb. Arra is kitérnek, hogy uniós összevetésben sem állunk annyira jól az egyenleg tekintetében. Az eredetileg tervezettnél magasabb hiány mellett is mérséklődik a deficit a 2024. évihez képest, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban a hiány az Európai Unió tagországainak felső harmadában alakulhat

Címlapkép: Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke előadást tart a 63. Közgazdász-vándorgyűlésen Veszprémben, a Pannon Egyetem aulájában 2025. szeptember 4-én. forrása: MTI Fotó/Vasvári Tamás

RSM Blog

Fókuszban a KKV-k

A mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) gazdasági szerepe kiemelten fontos, ezért nem véletlen, hogy a társasági adó rendszerében is számos adóalap- és adókedvezmény érhető el kimon

SZOMBATHELY - Finanszírozás a gyakorlatban

SZOMBATHELY - Finanszírozás a gyakorlatban

2025. október 13.

Portfolio Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2025

2025. október 14.

EGER - Finanszírozás a gyakorlatban

2025. október 15.

SZEKSZÁRD - Finanszírozás a gyakorlatban

2025. október 16.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet