Stiglitz: a demokrácia leépítése világszerte egyre gyorsabb ütemben zajlik

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Szeptember 24-én a Globális Észak és Dél 20 demokratikus országa – köztük Brazília, Chile, Norvégia és Spanyolország – fogott össze az ENSZ-ben, hogy ne csak megerősítsék a demokrácia iránti elkötelezettségüket, hanem hogy kidolgozzanak egy olyan agendát, amely fenntartja és erősíti azt.

Ennek, a Democracia Siempre (Demokrácia Mindig) nevet viselő csoportnak a tagsága az egy évvel ezelőtti első találkozó óta jelentősen megnőtt. A csoport bővülése azt tükrözi, hogy a tagjai felismerték:

a demokrácia leépítése világszerte egyre gyorsabb ütemben zajlik.

Ez különösen igaz az Egyesült Államokra, amely gyakran azt állítja magáról, hogy a legrégebbi és legerősebb demokrácia. Donald Trump folyamatosan támadja az alkotmányos rendet, mióta januárban visszatért a Fehér Házba.

Mind az egyes országokon belül, mind nemzetközi szinten a jogállamiságot lábbal tiporják, ami féktelen korrupcióhoz, az alapvető emberi jogok és a tisztességes jogi eljárások megsértéséhez, valamint az intézmények rendszerszintű erodálodásához vezet. Szabadságjogaink és jólétünk régóta fennálló biztosítékait a szemünk láttára bontják le, a tudományos szabadságot, a sajtószabadságot és egyéb szabadságjogokat támadások érik.

Ezekben a sötét időkben a Democracia Siempre egy reménysugarat jelent. Tagjai továbbra is elkötelezettek a demokrácia és a jogállamiság védelme mellett, példát mutatva a Trump által megfélemlítetteknek. Világossá tették, hogy a nemzeti szuverenitást és a demokráciát nem lehet eltékozolni. Nem hajlandók követni Ézsau útját, aki egy tál lencséért adta el elsőszülöttségi jogát.

Közgazdászként, ahogy tanulmányoztam, miért van ma sokkal magasabb életszínvonalunk és miért élünk sokkal tovább, mint 250 évvel ezelőtt, tudom, hogy a felvilágosodás értékei és a tudomány milyen fontos szerepet játszik abban, hogy megértsük a körülöttünk lévő világot. A modern korban elért példátlan anyagi fejlődésünk a tudás és a szabadság iránti elkötelezettségünkből fakad.

A felvilágosodás gondolkodói megtanítottak minket arra, hogy intézményeket tudjunk kialakítani az egyéni cselekvések összehangolására, az együttműködés elősegítésére és társadalmaink jobb működésére. Ez azért fontos, mert társas lények vagyunk. Együtt mindig is sokkal többre voltunk képesek, mint egyedül, és erősen urbanizált, globálisan integrált társadalmunkban nincs más választásunk, mint az együttműködés. A felvilágosodásból örökölt kritikus intézmények között vannak azok is, amelyek lehetővé teszik számunkra az igazság meghatározását és értékelését, amelyek nélkül sem a gazdaságunk, sem a demokráciánk nem működhet jól.

A demokrácia és a jogállamiság alapvető bástyát jelentenek a hatalommal való visszaéléssel szemben, és kiemelt fontosságúak emberi jogaink megőrzéséhez. A történelem megmutatja, mi történik, ha ezeket elhagyják vagy lebontják.

Maga az ENSZ azért jött létre, hogy a II. világháború után segítsen biztosítani a békét a bolygónkon. Mivel egy világon osztozunk, a béke, a stabilitás és a közös jólét megköveteli a világszervezetet, a nemzetközi jogot és a multilaterális együttműködést.

Idén nyáron, a Democracia Siempre második globális találkozójának közeledtével

43 Nobel-díjas a legkülönbözőbb tudományterületekről írta alá a kezdeményezést és a céljai elérésére vonatkozó agendát támogató levelet.

Ez az agenda magában foglalja az intézmények megerősítését, a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelését, valamint az online félretájékoztatás és dezinformáció elleni küzdelmet. Az aláírók megerősítették elkötelezettségüket a józan ész mellett. Világnézetük eltérő lehet, de abban mindannyian egyetértenek, hogy a tényeket nem lehet és nem is szabad meghamisítani. Mindannyian tudják, hogy a felvilágosodás értékeihez való ragaszkodás vezetett saját Nobel-díjas felfedezéseikhez.

A világról való gondolkodásunknak tényeken kell alapulnia, és ezeknek a tudományos kutatásból és az objektív hírgyűjtésből kell származniuk. A magas színvonalú tájékoztatás és újságírás szükséges a nyilvánosság tájékoztatásához, a konstruktív polgári szerepvállalás előmozdításához és a demokrácia megőrzéséhez. A véleménynyilvánítás szabadsága nemzetközileg elismert emberi jog. A tudományos szabadsághoz hasonlóan nélkülözhetetlen szerepet játszik a kormányok elszámoltathatóságának biztosításában és a demokráciát aláásó hatalmi túlsúly megakadályozásában.

A kormányok intézkedései azonban számos országban visszavetették ezeket a szabadságjogokat. A hatalmon lévők rágalmazási pereket és más eszközöket használnak az újságírók elhallgattatására, miközben a hatalmas technológiai vállalatok lehetővé teszik, hogy platformjaik felerősítsék a félretájékoztatást és a dezinformációt, szennyezve ezzel az információs ökoszisztémát. A generatív mesterséges intelligencia azzal fenyeget, hogy tovább rontja a helyzetet, és az ezen modelleket kialakító fejlesztők ellopják a hagyományos média és mások által előállított információkat. Ebből adódóan kevéssé vannak ráutalva, hogy maguk is jó minőségű információkat állítsanak elő.

Azok a technológiák, amelyek alapvetően javíthatnák az információterjesztés és -feldolgozás módját, valószínűleg tovább rontják az információs ökoszisztémát (ezért foglalkozik a Democracia Siempre ezzel a kérdéssel).

A demokrácia alapvető jellemzője, hogy mindenki hangja számít – egy ember, egy szavazat. De ez nem lehet így, ha néhány multimilliárdos kontrollálja azt, ami a globális főtérré vált.

A fékek és ellensúlyok rendszere elkerülhetetlenül összeomlik a tátongó gazdasági egyenlőtlenségek miatt, mert azokat a politikai egyenlőtlenségek követik, és az oligarchikus érdekcsoportok erőforrásaikat arra használják, hogy a saját javukra igazítsák a szabályokat.

Az egyenlőtlenségek kezelése azonban egy másik okból is kiemelten fontos: ha a demokráciák jól akarnak működni, akkor legalább egy kis szolidaritást fel kell mutatniuk. Korunk szélsőséges egyenlőtlenségei a hiperpolarizáló médiaökoszisztémával karöltve azonban felszámolták a társadalmi kohéziót.

Túl sokáig sokan természetesnek vették a demokráciát és az emberi jogokat. Ma már tudjuk, hogy ez hiba volt.

Ezen intézmények fenntartása és javítása folyamatos erőfeszítést igényel. A Democracia Siempre mozgalom reményt ad arra, hogy ezt még mindig meg lehet tenni.

A Democracia Siempre levelét aláíró Nobel-díjasok listája (zárójelben a Nobel-díj kategóriája és annak elnyerésének éve):

• Joseph E. Stiglitz (közgazdaságtan, 2001)
• Maria A. Ressa (béke, 2021)
• Klaus von Klitzing (fizika, 1985)
• Wole Soyinka (irodalom, 1986)
• Óscar Arias (béke, 1987)
• Elias J. Corey (kémia, 1990)
• Richard J. Roberts (orvostudomány, 1993)
• José Ramos-Horta (béke, 1996)
• William D. Phillips (fizika, 1997)
• Jody Williams (béke, 1997)
• Louis J. Ignarro (orvostudomány, 1998)
• Anthony J. Leggett (fizika, 2003)
• J. M. Coetzee (irodalom, 2003)

• Shirin Ebadi (béke, 2003)
• Aaron Ciechanover (kémia, 2004)
• Barry J. Marshall (orvostudomány, 2005)
• John C. Mather (fizika, 2006)
• Edmund "Ned" Phelps (közgazdaságtan, 2006)
• Andrew Z. Fire (orvostudomány, 2006)
• Roger D. Kornberg (kémia, 2006)
• Orhan Pamuk (irodalom, 2006)
• Eric S. Maskin (közgazdaságtan, 2007)
• Mario R. Capecchi (orvostudomány, 2007)
• Martin Chalfie (kémia, 2008)
• Jack W. Szostak (orvostudomány, 2009)
• Leymah Gbowee (béke, 2011)
• Tawakkol Karman (béke, 2011)
• May-Britt Moser (orvostudomány, 2014)
• Edvard I. Moser (orvostudomány, 2014)
• Joachim Frank (kémia, 2017)
• Richard Henderson (kémia, 2017)
• Michel Mayor (fizika, 2019)
• Gregg L. Semenza (orvostudomány, 2019)
• Sir Peter J. Ratcliffe (orvostudomány, 2019)
• Roger Penrose (fizika, 2020)
• Guido W. Imbens (közgazdaságtan, 2021)
• Annie Ernaux (irodalom, 2022)
• Narges Mohammadi (béke, 2023)
• Geoffrey Hinton (fizika, 2024)
• Daron Acemoglu (közgazdaságtan, 2024)
• Gary Ruvkun (orvostudomány, 2024)
• Oleksandra Matviichuk (béke, 2022)
• Őszentsége a Dalai Láma (béke, 1989)

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Joseph E. Stiglitz
A Columbia Egyetem Nobel-díjas közgazdászprofesszora. 2001-ben kapta a közgazdasági Nobel-díjat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 1995-ös jelentésének vezető szerzője, amely szervezet 2007-ben béke Nobel-díjat kapott. 1995-1997 között Bill Clinton amerikai elnök gazdasági tanácsadó testületét vezette. A Világbank alelnöke és vezető közgazdásza volt 1997-2000 között. Kutatásai többek között a jövedelmi egyenlőtlenségek, a klímaváltozás, a vállalati kormányzás (corporate governance) és a globalizáció kérdéseire irányulnak.

Címlapkép forrása: Portfolio