Ha az európai vezetők meg akarják valósítani az Ukrajna felé tett szóbeli támogatásukat aközben, hogy Amerika elárulja az országot, akkor most meg kell ragadniuk a pillanatot, és a lefoglalt orosz vagyont át kell adniuk Ukrajnának. Európa a világ bástyájává vált a tekintélyelvűség növekvő hullámával szemben, és többé nem engedheti meg magának, hogy jogászkodó kifogások mögé bújjon.
Harmincöt évvel ezelőtt a világ korszakos változást élt át az európai kommunizmus összeomlásával. Francis Fukuyama elhíresült mondásával ezt a pillanatot a „történelem végének” nevezte, és azt jósolta, hogy minden társadalom végül is a liberális demokrácia és a piacgazdaság felé fog haladni. Ma már szinte közhelynek számít annak megállapítása, hogy ez a jóslat mennyire téves volt. Donald Trump és MAGA-mozgalmának visszatérése miatt talán a jelenlegi korszakot a „haladás végének” kellene neveznünk.
Nagyon sok találgatást hallani arról, milyen káosz várhat (vagy nem várhat) Amerikára és a világra Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatását követően. Senki sem tudja, hogy Trump meghirdetett programjából mennyi „valós”, és mennyi az, ami egyfajta színjátszás a választóbázisa felé, erődemonstráció az ellenségeinek, vagy egy tárgyalási stratégia része a kongresszussal, valamint a különböző baráti és ellenséges országokkal szemben. De minden harsánysága és az alternatív valóságot teremteni kívánó hívei ellenére Trump nem tudja hatályon kívül helyezni a számtani törvényeket, bármennyire is próbálkozhat ezzel az elkövetkező hetekben, amikor a kormányzat eléri a szövetségi adósságlimitet.
Donald Trump győzelmének kezdeti sokkja után elemzők és politikusok azon töprengenek, hogy az mit is jelent ez az Egyesült Államok és a világpolitika jövőjére nézve. A demokraták számára létfontosságú annak megértése, hogy egy ilyen megosztó, korlátolt figura miért tudott ismét győzni. Túlságosan balra mentek, és elvesztették a mérsékelt amerikaiakat, akik a többséget alkotják? Vagy a centrista neoliberalizmus – amelyet Bill Clinton óta a demokrata elnökök követtek – nem hozta az eredményeket, megteremtve a változtatás igényét?
Huszonkét, pénzügyi nehézségekkel küzdő ország (köztük Pakisztán és Ukrajna) az elmúlt években a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legnagyobb nettó bevételi forrásává vált, a befizetések meghaladják az IMF működési költségeit. A jól működő nemzetközi pénzügyi rendszer jelentette globális közjó biztosításával megbízott intézmény gyakorlatilag arra kéri azokat az országokat, amelyek alig tudják kifizetni saját tartozásaikat, hogy a világ többi része helyett is állják a cechet.
A novemberi amerikai elnökválasztás több okból is döntő jelentőségű. Nemcsak az amerikai demokrácia túlélése a tét, hanem a gazdaság megfelelő irányítása is, ami messzemenő következményekkel jár a világ többi része számára is.
Oroszország Ukrajna elleni gyalázatos inváziója felborította a II. világháború utáni világrendet, és aláásta a nemzetközi jog uralmát, aminek mélyreható geopolitikai és gazdasági hatásai csak most jelentkeznek. Miközben a tekintélyelvű rezsimek világszerte kihívást jelentenek a demokratikus rendszerek számára, a legpusztítóbb hatások természetesen Ukrajnában jelentkeztek. Több mint két éve tart a háború, az ország a túléléséért küzd, nemcsak katonai, hanem gazdasági értelemben is.
Valami kimaradt a Joe Biden amerikai elnök és kihívója, Donald Trump televíziós vitáját követő kommentáradatból. Bár fontos, hogy a választók hogyan ítélik meg a jelöltek személyiségét és személyes erősségeit, mindenkinek emlékeznie kellene arra a híres mondásra, miszerint „a gazdaság a lényeg, te hülye!”. A Trump által a vita során hangoztatott egyértelmű hazugságok áradatában a legveszélyesebbek azok voltak, amelyek az ő és Biden gazdaságpolitikai teljesítményére vonatkoztak.
„A történelem arra tanít bennünket, hogy nem az a kérdés, lesz-e újabb világjárvány, hanem, hogy az mikor következik be” – figyelmeztetett Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója még februárban. Igaza van. Ezért létfontosságú, hogy a világ kormányai sikeresen befejezzék a világjárványok megelőzéséről, az arra való felkészültségről és az arra adandó válaszlépésekről szóló megállapodást előkészítő tárgyalásokat. A tárgyalók nem tudták tartani a megállapodásra vonatkozó legutóbbi határidőt. Több időre van szükségük, de azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy futunk ki az időből.
Miközben botrányok, kultúrharcok és a demokráciára leselkedő fenyegetések uralják a címlapokat, az idei szuperválasztási év legnagyobb kérdései végső soron a gazdaságpolitikát érintik. Elvégre is az antidemokratikus populista autoriter tendenciák erősödését is egy elhibázott gazdasági ideológia okozta.
Tavaly Joe Biden amerikai elnök kormányzata feldühítette a nagy technológiai vállalatokat (Big Tech cégeket) és egyéb, a személyes adatainkból hasznot húzó cégeket képviselő lobbistákat azzal, hogy elvetette azt a javaslatot, amely az adatvédelem, az online polgári jogok és szabadságjogok, valamint a versenyjogi biztosítékok amerikai szabályozásának csorbítását célozta volna. Most pedig Biden új, az amerikaiak adatvédelméről szóló rendelete rávilágít arra, hogy a lobbistáknak jó okuk volt az akkori felháborodásukra.
Az igazságszolgáltatási rendszer egy olyan fontos mechanizmus, amelyen keresztül a nyilvánosság felelősségre vonhatja a megválasztott vezetőket. A szavazásra még nem jogosult fiatalok számára szinte ez az egyetlen lehetőség erre. Emiatt még inkább felháborító a Biden-kormányzat azon kitartó erőfeszítése, amellyel a fiatal aktivisták által benyújtott klímavédelmi keresetet kívánja blokkolni.
Az ENSZ nemrégiben megtartott dubaji klímavédelmi konferenciájának (COP28) hétköznapi megfigyelői megbocsátható módon nagy jelentőséget tulajdonítottak az eseménynek. „Klímakatasztrófa küszöbén állunk, ennek a konferenciának fordulópontot kell jelentenie” – figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár a tanácskozáson. A végső megállapodás megkötésekor aztán Steven Guilbeault kanadai környezetvédelmi miniszter üdvözölte a „megújuló energiával, az energiahatékonysággal és a fosszilis energiahordozókról való átállással kapcsolatos, áttörést jelentő kötelezettségvállalásokat”. Az igazság azonban az, hogy sem a dubaji megállapodás tartalma, sem pedig az, ami kimaradt belőle, nem lesz nagy hatással a klímaváltozásra.
Miközben Oroszország Ukrajna elleni háborúja továbbra is óriási károkat okoz mind regionális, mind globális szinten, az ukrán nép és szövetségesei figyelemre méltó elszántságról és bátorságról tesznek tanúbizonyságot. Közel két évvel azután, hogy Oroszország megkezdte az Ukrajna elleni teljes körű invázióját, egyre világosabbá válik azonban, hogy a nemzetközi közösség sokkal többet segíthet, és kell is segítenie Ukrajnán.
A zöld hidrogén uniós bevezetését a tagállami eltérések, a növekvő költségek és a szabályozási bizonytalanságok...
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről... 
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban...
A nearshoring trendje révén Vietnám, Malajzia, Indonézia, Thaiföld és India kulcsszereplővé válnak a globális ellátási...
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan... 
Egy mondat a gyűjtőoldalra: Az amerikai finomítóiparnak a keresletcsökkenés és a szigorúbb szabályozások miatt...
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
