Jelentősen nőtt az egyik árrésstopos alapélelmiszer ára

A központi statisztikai hivatal (KSH) adatai szerint szeptemberben tíz darab tojás ára 850 forintról 861 forintra emelkedett. A termékcsoport szintű statisztika szerint a tojások egy hónap alatt 1,3 százalékkal drágultak.

Önmagában ebben nincs semmi meglepő, hiszen a tojás szezonális termék és a húsvét, illetve a karácsony a két fő szezonja, amikor ezekhez az ünnepekhez közeledve jelentősen emelkedik a kereslet.

Az online árfigyelő adatai szerint ugyanakkor a drágulás októberben jelentősen gyorsult: a tojások átlagára október 13-ra már elérte a 93 forintot darabonként. A lapunk által készített statisztika azokat a termékeket tartalmazza, amelyekről az árrésstop bevezetése óta folyamatosan elérhetők adatok, így a trend megbízhatóan követhető.

A drágulás idén azért figyelemreméltó, mert a tojás árrésstopos, tehát a kiskereskedelmi láncok nem tudnak 10 százaléknál magasabb árréssel dolgozni a termékcsoport esetében.

A drágulás termelői oldalon is tetten érhető

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a ketreces tartásból származó tojás (M+L méret, dobozos és tálcás formában) értékesítési ára augusztus végén, azaz a 35. héten átlagosan 59,16 forint volt, ami a 38. hétre 63,19 forintra nőtt. A mélyalmos tojás esetében ugyanezen időszak alatt 68,65 forintról 72,12 forintra emelkedett az ár.

A drágulás mögött több, együttesen ható piaci és termelési tényező áll. Az EU-s csomagolóhelyi (termelői) átlagár tartósan magas szinten mozgott, a tavasz–nyári időszakban mintegy 19–22 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. Mivel az Európai Unió továbbra is nettó exportőr tojásban és tojástermékben, a külső – főként harmadik országokból érkező – kereslet szintén támogatta az árszintet.

A héjas tojás importja 2025 januárja és júliusa között 30–41 százalékkal visszaesett, miközben a friss tojás kivitele jelentősen nőtt – egyes időszakokban 58–70 százalékkal is. Igaz, hogy ez jellemzően a tenyésztojásra vonatkozik, nem pedig az étkezésre szánt termékekre.

A madárinfluenza sem tett jót

További nehezítő tényezőt jelentettek a madárinfluenza-járványok és a kapcsolódó korlátozások. A 2024 őszén a tojóállományokat is érintő kitörések, valamint a 2025 eleji újabb hazai esetek (Bács-Kiskun és Békés vármegyékben) átmeneti kínálatszűkülést, termelési zavarokat és költségnövekedést idéztek elő. Bár Magyarország 2025. július 5-től ismét megkapta a madárinfluenza-mentes státuszt, a tavaszi–kora nyári időszakban a járványkockázat és a korlátozások továbbra is felfelé hajtották az árakat. Regionálisan, például Lengyelországban és Litvániában is sok volt a kitörés 2025-ben, ami a teljes régiós kínálatot szűkítette.

Ehhez járultak a tartástechnológiai átállás költségei is. A kiskereskedelmi láncok az elmúlt években egyre nagyobb arányban vállalták a ketreces tojások kivezetését, illetve a ketrecmentes termelés arányának növelését. Ez a termelői oldalon beruházást, magasabb fajlagos költségeket és logisztikai kihívásokat hozott, amelyek természetesen megjelennek az árakban is.

A folyamatokat Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke is megerősítette a Portfolio-nak. Szerinte

egyértelműen keresleti piac van most, itthon és nemzetközi viszonylatban is.

Hozzátette, hogy Lengyelországban jelentős tojóállomány esett ki , ami tovább fokozta a hiányt a régióban.

A szakember szerint az őszi időszak amúgy is szezonálisan kedvez a tojásfogyasztásnak, így a keresleti nyomás a következő hónapokban fennmaradhat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images