Továbbra is mélyben a beruházási kedv

Kérdés, hogy a szemünknek vagy a számoknak higgyünk

– kezdte a friss felmérést bemutató háttérbeszélgetésen előadását Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet társalapítója, üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója. A makrogazdasági mutatók ellenére (az Egyensúly Intézet idénre 0,3%-os GDP-bővülést jelez előre) ugyanis bizalomnövekedés látható a kkv-k körében, a felmérés pozitív irányba elmozduló alindexeinek száma kettőről négyre nőtt az előző negyedévhez képest, és a többi mutató terén sem történt nagy visszaesés.

A makrogazdasági fundamentumok miatt a hazai kkv-k nem estek letargiába, mintha beárazták volna már az idei makrogazdasági kilátásokat

– tette hozzá Kozák Ákos.

A VOSZ Barométer fő mutatójának értéke 50%-on maradt hasonlóan az előző negyedévhez, ugyanakkor az előző év azonos időszakához képest 2 százalékponttal csökkent. A felmérés három alindexe (az üzleti hangulatot, a pénzügyi helyzetet és a beruházási hajlandóságot mutató indikátor) közül az üzleti hangulat mérő mutató 2 ponttal emelkedett, a pénzügyi helyzetet és a beruházási hajlandóságot tükröző alindex értékei pedig 1-1 ponttal csökkentek az előző negyedévhez képest.

Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos legfontosabb problémák között

• a magas adóterheket,
• az inflációt,
• a vásárlóerő csökkenését

nevezték meg a felmérésben megkérdezett VOSZ-tag vállalkozások. A saját üzletmenettel kapcsolatos kockázatok között pedig a megrendelések elmaradásából adódó veszteséges működés, valamint a csökkenő vásárlóerő jelenti a legfőbb problémát.

Az üzleti hangulat 58%-os értéke 2 százalékpontos növekedést jelent az előző negyedévhez képest. Mind a gazdasági helyzetre, mind a vállalkozások rövid- és hosszú távú kilátásaira vonatkozó percepciók optimistábbá váltak a megelőző negyedévhez képest. Ezzel kapcsolatban Kozák Ákos megjegyezte: "hiába érzik azt a cégek, hogy gyenge a kereslet, mégis optimisták a jövőt illetően".

A gazdasági helyzetet pesszimistán érzékelők aránya jelentősen csökkent; a mérés kezdete, vagyis 2023 eleje óta, történelmi mélypontra csökkent.

„Ez meglepő ahhoz képest, hogy milyen számokat mutat a makrogazdaság” – mondta az Egyensúly Intézet szakértője.

A 32%-on álló beruházások-alindex értéke mind az előző negyedévhez képest, mind a megelőző évek azonos időszakához képest csökkent.

• Új munkaerő felvételével a cégvezetők kevesebb mint negyede számol,
• új beruházást pedig minden negyedik cégvezető tervez, jóval kevesebben mint a korábbi évek azonos időszakában.
• A cégek 55%-a tudta befejezni a tervezett beruházásait, szintén kevesebben, mint az előző két év hasonló időszakában.

A cégvezetők 8%-a, vagyis nagyon alacsony aránya gondolja úgy, hogy szükség lehet munkaerő elbocsátására ebben az évben. Ugyanakkor

jelentősen, 85%-ra nőtt a fizetésemelést nem tervező cégvezetők aránya. Ez a ráta jóval meghaladja a 2024-es és a 2023-as évek hasonló időszakának értékeit is.

"Ez mindenképpen üzenetértékű adat" - mondta Kozák Ákos. Egyben azt is megjegyezte, hogy még mindig jelentős (72%) azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik az áraikba beépítik az inflációt.

Bár továbbra is a pénzügyi helyzetet mérő indikátor a legjobban „teljesítő” alindex a 61%-os értékével, a mérés kezdete óta lassú, de trendszerű csökkenést mutat a jobb pénzügyi helyzetben lévő, tartalékkal rendelkező vállalkozások aránya. Az alindex 1 százalékponttal csökkent a megelőző negyedévhez képest, és a mérés kezdete óta a legalacsonyabb értéket mutatja.

Perlusz László, a VOSZ főtitkára a Portfolio kérdésére a minimálbérről szóló tárgyalásokról (amelyen a VOSZ a munkaadói oldalt képviseli) elmondta: a 2024 végén megkötött három évre szóló minimálbér-megállapodás azon alapult, hogy dinamikus gazdasági növekedés indul majd be. Miután ez eddig nem valósult meg, így szükség lesz annak újratárgyalására. Ugyanakkor kiemelte:

szerinte a gazdasági növekedéshez, az inflációhoz meg a munkatermelékenység növekedéséhez képest magasabb minimálbér-növekedést hoz majd a mostani megállapodás, "tehát lesz jelentős reálbér".

Mint ismert, tavaly novemberben arról született megállapodás, hogy 2025-ben 9%-kal, 2026-ban 13%-kal, 2027-ben pedig 14%-kal emelkedik majd a minimálbér.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images