10 nap alatt a feje tetejére állt a magyar áram- és gázfelhasználás

Az idei szeptember a megszokottnál melegebb időt hozott országszerte. A hónap középhőmérséklete a HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései alapján országos átlagban 18,28 Celsius-fok volt, ami 2,24 fokkal meghaladta az 1991–2020-as átlagot, amivel a nyolcadik legmelegebb szeptember volt a XX. század kezdete óta.

Az őszi napfordulóig (szeptember 22.) az országos napi középhőmérséklet többnyire elérte vagy meghaladta a 20 fokot is. Ezt követően azonban gyors és jelentős lehűlés kezdődött, így szeptember végére 10 fok alá süllyedt a középhőmérséklet, és október első harmadában is a szokásosnál több fokkal hűvösebb időjárás volt jellemző hazánkban.

A hűtési időszak végét és a fűtési időszak kezdetét lényegében összemosó szélsőséges hőmérséklet-ingás eredményeképpen rövid időn, mintegy

10 napon belül sokéves rekord magasságból sokéves mélypontra ereszkedett az átlaghőmérséklet,

mielőtt október 4-étől fokozatosan ismét emelkedni kezdett.

Az ősz első heteiben a napi gázfogyasztás a meleg időnek köszönhetően a szokásosnál alacsonyabban, nem egyszer sokéves rekord mélyponton alakult. A lehűlést szinte azonnal lekövette a földgáz felhasználásának alakulása is, a napi fogyasztás pedig az addigi 10-15 ezer köbméteres sávból október elsejéig a sokéves csúcsot jelölő 25 ezer köbméteres szintre nőtt, mielőtt az újabb enyhülés hatására megint csökkenésnek indult.

A földgáz ugyanis közvetlenül hőtermelésre és közvetve, villamos energia előállítására használva is, továbbra is jelentős szerepet játszik a fűtési célú energiaigény kielégítésében, ha ez a szerep gyengül is a megújulók és a villamosítás (hőszivattyúk) terjedésével.

A napi földgázfelhasználás és a napi középhőmérséklet közötti összefüggést jól szemlélteti a MEKH magyar földgázrendszerről szóló statisztikai kiadványában található ábra is.

A vizsgált időszak egészében (vagyis idén szeptember 1-jétől október 11-éig) a hazai földgázfelhasználás 639 893 ezer köbméter volt,

ami 2021 óta a legmagasabb érték.

Ezt az évet az energiaválság kiteljesedése előtti utolsó békeévnek is szokták nevezni, noha az energiapiaci árak már 2021 nyarán emelkedni kezdtek, nagyrészt azért, mert Moszkva már ekkor a szállítások korlátozásával igyekezett felverni a gáz árát.

(A fogyasztási adat nem tartalmazza azt a földgázmennyiséget, amit a termelők közvetlenül végfelhasználóknak adnak át, a termálvíz kisérőgázt, a hazai metántermelést, valamint a földgáztermelők saját termeléséből felhasznált földgázt.)

Villamos energia

Ami a villamosenergia-felhasználást illeti, itt némileg más képet mutat az adatok alapján rajzolt grafikon.

Szeptember végétől az áramfogyasztás trendszerű emelkedése is megfigyelhető, melynek eredményeképpen október 9-ére sokéves csúcsra nőtt a felhasználás, miután az ősz első heteiben több alkalommal sokéves mélypontra esett a felhasználás. A földgázfogyasztással összevetve azonban lényeges különbség, hogy

a villamosenergia-felhasználás a vizsgált időszak során jóval szűkebb határok között változott.

A gázfelhasználás mintázatától való eltérés magyarázata abban keresendő, hogy a villamos energia a légkondik működtetésével fontos és egyre növekvő szerepet játszik a hűtési igény kielégítésében, és bár az áramtermelésben a földgáz is részt vesz, a megújulók térnyerésével jelentősége e téren is csökken.

Amint a grafikonon is látható, szeptember első, nyárias heteiben a magyarországi bruttó villamosenergia-forgalom többször sokéves csúcsokat közelített (például szeptember 5-én és 10-én), amihez a klímaberendezések használata is hozzájárulhatott.

Fontos kiemelni, hogy az áramfogyasztási statisztika nem tartalmazza a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k), valamint a saját célra termelő, visszatáplálás elleni védelemmel ellátott erőművek (SCTE-k) adatait. Márpedig elsősorban a hazai HMKE-állomány az elmúlt években olyan méretűre duzzadt, hogy a HMKE-k és az SCTE-k együttesen az éves hazai villamosenergia-termelésnek hozzávetőleg a tizedét adják.

Az áramfogyasztási trendek értelmezését tovább bonyolítja, hogy a klímákat sokan használják a lakás hőmérsékletének temperálására is az ősz elei, tavasz végi szerényebb fűtési igényű időszakokban.

A vizsgált, szeptember 1. és október 9. közötti időszakban az ország bruttó villamosenergia-felhasználása 4 508 gigawattóra (GWh) körül alakult, amelynél az elmúlt 13 évben csak 2022-ben és 2023-ban volt alacsonyabb a fogyasztás (HMKE-k és SCTE-k nélkül).

A rendszerirányító MAVIR honlapján közölt előzetes - tehát szintén HMKE-k és SCTE-k nélkül értendő - adatok szerint szeptemberben 3 394,1 GWh volt a teljes bruttó hazai villamosenergia-felhasználás, 2,5%-kal kisebb, mint egy évvel korábban, így immár negyedik hónapja tart a negatív széria, amelybe a hőmérséklet mellett egyéb tényezők, például a gazdaság gyengélkedése is belejátszhattak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images