A káros vegyi anyagok menedékévé tette a Brexit Nagy-Britanniát

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Több mint öt év telt el azóta, hogy az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén kilépett az Európai Unióból. A Brexit lehetőséget nyújtott arra, hogy a szigetország szándékosan eltávolodjon vagy eltérjen az EU által – az Egyesült Királyság aktív részvételével – nagyrészt meghatározott környezetvédelmi szabályoktól. A Brexit óta eltelt időszak azt mutatja, hogy a londoni kormány nagyrészt úgy döntött, nem tart lépést az EU-val a környezetvédelmi szabályok javításában és megerősítésében.

A Brexit után az Egyesült Királyság jogrendjében sok, korábban EU-s jogforrás „retained EU law” formában maradt meg, de a kormány élt és él a lehetőséggel, és több területen divergens (nem átvett, vagy később módosított) szabályozást vezetett/vezet be, ami szakértők szerint gyengítheti az EU-szintű színvonalat egyes területeken.

Az Institute for European Environmental Policy (IEEP) brüsszeli agytröszt 2024-ben megjelent jelentésében 17 olyan környezetvédelmi szakterületet azonosított, ahol az Egyesült Királyság lemaradt az EU-tól; ez a szám 2025-re 28-ra nőtt.

Az EU 2020 óta 11 korlátozást fogadott el a káros és mérgező anyagokra vonatkozóan, beleértve az olyan rendkívül aggályos anyagcsoportok betiltását, mint a perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS, ún. örök vegyi anyagok).

Ugyanebben az időszakban az Egyesült Királyság egyetlen új korlátozást sem fogadott el.

A szabályozás hiánya miatt a káros vegyi anyagok, mint például a rákkeltő, hormonrendszert károsító anyagok továbbra is bekerülhetnek a fogyasztói termékekbe, az élelmiszerekbe és a környezetbe, közvetlen közegészségügyi kockázatot jelentve. A környezetbe kerülő, nehezen lebomló (perzisztens) vegyi anyagok korlátozásának elmaradása hosszú távú, visszafordíthatatlan környezeti károsodást okozhat. A kormány ugyan vizsgálatot indított a Nagy-Britannia vízellátásában egyre gyakrabban előforduló „örök vegyi anyagok” ügyében, de a Királyi Kémiai Társaság szerint sokkal többet kellene tenni.

A Starmer-kormány sem hozott változást

Annak ellenére, hogy egyfajta újraindítást ígért az EU-val történő együttműködésben a 2024 nyarán hatalomra jutott, Keir Starmer vezette munkáspárti kormány, a kabinet még csak el sem kezdte a környezetvédelmi jogi kiskapuk bezárását, amelyek a Brexit óta kiszélesedtek. Sőt, egyes esetekben Starmer-kormány úgy döntött, hogy törli az uniós környezetvédelmi szabályokat a törvénykönyvből.

Az IEEP elemzése szerint aggodalomra okot adó területek a következők:

• A tervezési és infrastrukturális törvényjavaslat felülírja az EU élőhelyvédelmi irányelvét, és lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy egy általános természetvédelmi alapba fizessenek ahelyett, hogy élőhelyeket őriznének meg vagy újakat hoznának létre a közelükben, hogy pótolják a pusztulást.
• Az Egyesült Királyság lemaradt a vízpolitikában, az EU szigorúbb jogszabályokat vezetett be a folyók vegyi anyagoktól és mikroműanyagoktól való megtisztítására, és a szennyezőkre kényszerítette a tisztítást.
• A légszennyezés területén az EU új levegőtisztaság-védelmi szabályokat hozott, az Egyesült Királyság viszont eltávolította az EU szabályait a saját jogszabályaiból.
• Az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság terén az EU szigorú új szabványokat vezet be az ökodizájn termékekre, amelyet az Egyesült Királyság nem követ, és így a nem megfelelő, nehezen újrahasznosítható termékek "szemétlerakóhelye” maradhat.

Az EU szigorít, London enyhít

A vállalatok és környezetvédő szervezetek közölték: a visszafejlődés mértékéről keveset tudnak, mivel nincs olyan kormányzati szerv, amely nyomon követné az EU és az Egyesült Királyság közötti eltéréseket. A The Guardian részletes elemzése szerint a Brexit utáni európai jogszabályoktól való eltávolodás következtében a környezet és az emberi egészség védelmét szolgáló alapvető jogi biztosítékok megsemmisülnek.

Az Egyesült Királyság szinte minden környezetvédelmi szabályozási területen lemarad az EU-tól, mivel az Unió folyamatosan szigorítja jogszabályait, míg az Egyesült Királyság enyhíti azokat.

Bizonyos esetekben a miniszterek teljes egészében eltávolítják az EU-ból származó környezetvédelmi biztosítékokat a törvénykönyvből.

Az elemzések szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

• az Egyesült Királyságban a víz szennyezettebb lesz, mint az EU-ban;
• a brit talajban több peszticid lesz;
• a vállalatok olyan vegyi anyagokat tartalmazó termékeket gyárthatnak, amelyeket az EU veszélyesnek minősített és korlátozott,
• több tucat, az EU-ban betiltott vegyi anyag továbbra is használható az Egyesült Királyságban, és 36, az EU-ban betiltott peszticid nem került betiltásra az Egyesült Királyságban;
• az EU szigorúbb szabályokat vezet be az akkumulátorok újrahasznosítására, míg az Egyesült Királyság nem;
• az erdőirtás tilos lesz az EU-ban, míg az Egyesült Királyság által javasolt rendszer lazább, és csak egy évvel később lép hatályba.

A brit kormány környezetpolitikájában vannak pozitív lépések is: 2025-ben mutatták be a UK Pesticides National Action Plan 2025 című dokumentumot, amely a növényvédőszerek határozott kockázatcsökkentési irányát deklarálja. Ugyanakkor a kritikusok szerint a monitoring folyamatok és az adatrendszerek hiányosak, és néhány hatóanyag továbbra is engedélyezett, amelyeket az EU már betiltott.

Az emisszió terén nincs gond

az éghajlatváltozással kapcsolatos teendőkben nem látnak lemaradást az elemzők.

2024-ben bezárt az utolsó széntüzelésű erőmű az Egyesült Királyságban és egy nemzetközi összehasonlító index (Climate Change Performance Index, CCPI) legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a britek simán teljesítik a meghatározott kibocsátáscsökkentési célokat.

Az OECD elemzése szerint a levegőszennyező anyagok (ideértve az üvegházhatású gázokat is) fajlagos kibocsátása (egységnyi GDP-re és egy főre vetítve) jóval kisebb még az európai OECD-országok átlagánál is.

OEP, az új felügyeleti szerv

Az EU-ból való kilépés után a brit kormány határozott ígéretet tett arra, hogy fenntartja vagy akár meg is haladja az EU-tagság idején bevezetett környezetvédelmi sztenderdeket. Ennek érdekében létrehozták 2021-ben az Office for Environmental Protection (OEP) nevű új felügyeleti szervet, amely az Európai Bizottság korábbi „watchdog” szerepét hivatott átvenni. Az OEP széles hatáskörrel rendelkezik, hogy tanácsot adjon a minisztereknek és a kormányzati szerveknek, valamint esetlegesen felelősségre vonja azokat és más hatóságokat is.

Az OEP-nek figyelemmel kell kísérnie a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtását, bármikor vizsgálatot folytathat és beszámolhat bármilyen ügyről. Közzé kell tenniük jelentéseiket, és gondoskodniuk kell arról, hogy azokat a londoni vagy az észak-írországi parlament elé terjesszék. A kormánynak három hónapon belül válaszolnia kell a jelentéseikre, és közzé kell tennie, be kell terjesztenie válaszait a parlament elé. Ez a független közjogi szervezet jelzi is a legfőbb problémákat. 2025. januári jelentésük megállapította, hogy az Egyesült Királyság kormánya „nagyrészt le van maradva” környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak teljesítése terén.

Az OEP 2025 márciusában vizsgálatot is indított a Környezetvédelmi Ügynökség és a Környezetvédelmi, Élelmiszerügyi és Vidékügyi Minisztérium (DEFRA) vízminőségi célkitűzésekkel kapcsolatos esetleges mulasztásaival kapcsolatban.

2025 májusában az OEP tájékoztatta a kormányt a tervezési és infrastrukturális törvényjavaslattal kapcsolatos véleményéről, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a rendelkezések csökkenthetik a környezet meglévő jogi védelmét. Úgy fogalmaztak: a törvényjavaslat „a meglévő környezetvédelmi jogszabályok által biztosított környezetvédelem szintjének csökkenését eredményezné”.

Tehát a brit jogi intézményrendszer jól működik, és úgy tűnik – itthonról nézve talán meglepően –, hogy az OEP valóban független hivatal, és teszi a dolgát. De vajon mikor jönnek az eredmények? Vélelmezhető, hogy azokhoz már direkt, és valószínűleg költséges kormányzati lépésekre lesz szükség, amelyeket minél később vezetnek be, annál drágábbak lesznek, de ez még a jövő zenéje.

Vajon mi lett volna, ha az Egyesült Királyság nem lép ki az EU-ból? Vajon mennyire lett volna sikeres az EU szabály- és szankciós rendszere? Nincs ellenpróba, ezt már sosem tudjuk meg. A visszalépés az EU-ba belátható időn belül szinte teljességgel kizárható, de tudományos és környezetvédő körökben jelenleg is vita zajlik arról, hogy az EU-val való szorosabb együttműködés újraindítása (UK-EU reset) egyes környezetpolitikai területeken hasznos lenne, például az adatmegosztásban, valamint az Európai Környezetvédelmi Ügynökségben (EEA) és az Európai Vegyianyag Ügynökségben (ECHA) való részvétel terén.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images