FONTOS Micsoda? Minden idők legerősebb Porschéje nem menő?

Nemes Csaba

meteorológus, környezetpolitikai szakértő

Cikkeinek a száma: 75
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

2026. november 14. 12:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

Ez a gáz a szén-dioxidnál is jobban fűti a felmelegedést – Mégis alig történik valami a visszafogására

2026. november 07. 10:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Ez a gáz a szén-dioxidnál is jobban fűti a felmelegedést – Mégis alig történik valami a visszafogására

A metán a szén-dioxid után a globális felmelegedés második legjelentősebb okozója, üvegházhatása rövid távon akár 80-szor erősebb is lehet a szén-dioxidénál. A globális metánkibocsátás eközben folyamatosan növekszik, miközben jelentős része olyan emberi tevékenységekhez – a mezőgazdasághoz, a fosszilis energiahordozók kitermeléséhez és a hulladékgazdálkodáshoz – kapcsolódik, amelyeknél viszonylag alacsony költséggel is lehetne mérsékelni a szennyezést. A klímaváltozás ráadásul egy önmagát erősítő folyamatot is elindíthat: az olvadó sarkvidéki örökfagyból felszabaduló metán tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést. A kérdés a jövő heti ENSZ-klímacsúcson is napirendre kerül, ahol a hulladékból származó metánkibocsátás visszaszorítása kiemelt témaként szerepel.

Bő ötven év alatt a Föld vadvilágának közel háromnegyede tűnt el – Megállítható a folyamat?

2026. október 20. 16:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Bő ötven év alatt a Föld vadvilágának közel háromnegyede tűnt el – Megállítható a folyamat?

A biológiai sokféleség drámai csökkenése nemcsak a természetes ökoszisztémákat, hanem az emberi egészséget, az élelmezésbiztonságot és a gazdaság hosszú távú stabilitását is veszélyezteti. A WWF legfrissebb Élő Bolygó Jelentése szerint 1970 és 2022 között a megfigyelt vadon élő állatpopulációk átlagos egyedszáma 73 százalékkal esett vissza, miközben a természetvédelmi sikerek azt is bizonyítják, hogy megfelelő intézkedésekkel megállítható, sőt visszafordítható a pusztulás. Az ENSZ héten megkezdődött, október 30-ig tartó jereváni biodiverzitási konferenciáján első alkalommal értékelik átfogóan, hogyan halad a világ a 2030-ra kitűzött természetvédelmi célok teljesítésével. A felülvizsgálat szerint a nemzetközi elkötelezettség ellenére a végrehajtás túl lassú és egyenetlen, a finanszírozásban pedig évi 700 milliárd dolláros hiányt kellene áthidalni. A szakértők ezért a természetvédelem gazdaságpolitikai integrációját, a káros támogatások reformját, a beruházások ösztönzését és a nemzetközi együttműködés erősítését sürgetik.

Megdőltek a hazai klímamodellek előrejelzései – Hogy fog kinézni 10 év múlva Magyarország?

2026. október 20. 07:00 | Feiler József, Nemes Csaba

Megdőltek a hazai klímamodellek előrejelzései – Hogy fog kinézni 10 év múlva Magyarország?

A klímaváltozás folyamatát tükröző négy kulcsfontosságú indikátor (hőmérséklet emelkedése, a 30 °C-ot elérő napok száma, a tavaszi fagyok alakulása, a légkör párolgásigénye) terén a ténylegesen mért adatok kedvezőtlenebb képet mutatnak annál, mint amit a hazai éghajlati modellek előre jeleznek, ez pedig kérdéseket vethet fel a szakpolitikai tervezéssel kapcsolatban – állapítja meg egy friss hazai elemzés, amelyet ma tettek közzé a tanulmány saját honlapján, valamint az Új Klímatörvény kezdeményezés, illetve Green Policy Center weboldalán (itt és itt).

Nem biztos, hogy a csapadékhiány a pusztító aszály elsődleges felelőse

2026. október 18. 08:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Nem biztos, hogy a csapadékhiány a pusztító aszály elsődleges felelőse

A világ folyóinak vízhozama 2025-ben több mint három évtizede nem látott mértékben maradt el a megszokottól, miközben a gleccserek olvadása és a szárazföldi édesvízkészletek csökkenése egyre súlyosabb problémát jelent. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint a vízhiány és a szélsőséges hidrológiai események egyre több régiót érintenek, Európában pedig az aszályok gyakoribbá és intenzívebbé válásában a klímaváltozás okozta felmelegedésnek és a légköri áramlások változásának is jelentős szerepe van. A 2026-os európai aszály különösen súlyosan érintette a kontinenst, mivel a tartós csapadékhiányhoz rendkívüli hőség és fokozott párolgás társult. A kutatások arra figyelmeztetnek, hogy a további felmelegedés még gyakoribbá teheti a talaj kiszáradását, miközben Közép-Európa vízkészleteinek állapota már most is aggasztó. A kockázatok mérsékléséhez ezért elengedhetetlenné válik a vízgazdálkodás fejlesztése és az összehangolt alkalmazkodási intézkedések végrehajtása.

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

2026. szeptember 20. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

Egyre súlyosabb társadalmi feszültségek alakulhatnak ki az adatközpontok miatt

2026. szeptember 12. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Egyre súlyosabb társadalmi feszültségek alakulhatnak ki az adatközpontok miatt

A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nyomán világszerte felgyorsult az adatközpontok építése, ezzel együtt azonban egyre nagyobb vitát vált ki azok rendkívüli energia- és vízigénye, valamint környezeti terhelése. Az Egyesült Államokban már több tucat, kifejezetten adatközpontok áramellátására tervezett gázerőmű építését készítik elő, miközben a hasonló beruházásokkal szembeni lakossági és környezetvédelmi ellenállás az USA-ban és világszerte is erősödik. A technológiai fejlesztés és annak növekvő energiaigénye közötti feszültség egyre inkább gazdasági, környezetvédelmi és politikai kérdéssé válik.

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

2026. szeptember 05. 16:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

2026. augusztus 09. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

Miközben Európa az energiaátmenetre és a karbonsemlegességre összpontosít, egy kevésbé látványos, mégis alapvető kérdés háttérbe szorul: hogyan használjuk fel a rendelkezésünkre álló nyersanyagokat. Pedig ma már egyre több nemzetközi elemzés igazolja, hogy a körforgásos gazdaság nem csupán a hulladék mennyiségét csökkentheti, hanem érdemben mérsékelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, lassíthatja a biodiverzitás csökkenését, és új gazdasági lehetőségeket is teremthet. Bár a rendelkezésre álló bizonyítékok egyre meggyőzőbbek, a körforgásos gazdaság széles körű elterjedését továbbra is lassítják a rövid távú gazdasági érdekek.

Visszafordíthatatlan folyamat indult el a globális energiarendszerben? Dominánssá válhat az áram

2026. augusztus 02. 09:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Visszafordíthatatlan folyamat indult el a globális energiarendszerben? Dominánssá válhat az áram

A világ energiarendszere történelmi fordulóponthoz érkezett: a megújuló energiaforrások és az energiatárolás fejlődése már nemcsak klímavédelmi, hanem egyre inkább gazdasági és versenyképességi kérdéssé vált. A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) jelentése szerint a villamosítás felgyorsítása és a tiszta energiára épülő infrastruktúra kiépítése nemcsak a fosszilis energiahordozók kiváltását teheti lehetővé, hanem több területen már olcsóbb és megbízhatóbb alternatívát is kínál. Az átállás ugyanakkor csak megfelelő hálózatfejlesztéssel, átfogó állami koordinációval és a társadalmi terhek kezelésével valósítható meg.

Szoronganak a fiatalok a klíma miatt, de az idősebb generáció sokkal többet tud az éghajlatváltozásról

2026. július 12. 11:30 | Nemes Csaba, Pomázi István

Szoronganak a fiatalok a klíma miatt, de az idősebb generáció sokkal többet tud az éghajlatváltozásról

Hogyan érzékeljük a globális felmelegedést, csak elviseljük, tudunk róla, de nem törődünk vele, vagy tudatosan teszünk ellene? Sokan nem is tudnak a felmelegedésről, mint folyamatról, ugyanakkor sokan meg azt gondolják, hogy ez már a világvége, felforrunk, kiszáradunk. Többen, különösen a fiatalok szoronganak, de sokan nem hiszik, hogy van kapcsolat a hőhullámok gyakoriságának növekedése és az életvitelünk között. Éppen azért, hogy ez világosabb legyen, egyre több közvélemény-kutatás készül nagyon érdekes – néha kissé eltérő – állításokkal. Miközben fontos lenne, hogy ez a kérdés komolyan foglalkoztassa az országok vezetőit, a választási kampányokban azt látjuk, hogy általában kisebb súllyal jelenik meg ez a téma.

Tovább gyorsult az elektromos autók térnyerése

2026. július 11. 16:30 | Nemes Csaba, Pomázi István

Tovább gyorsult az elektromos autók térnyerése

Az elektromos autók térnyerése 2025-ben is töretlenül folytatódott: világszerte minden negyedik újonnan értékesített személyautó már villanymeghajtású volt. A piac növekedését egyszerre ösztönzi a technológiai fejlődés, az akkumulátorok árának csökkenése, a bővülő töltőinfrastruktúra, valamint az egyre szigorúbb klíma- és közlekedéspolitikai előírások. Az elmúlt időszak geopolitikai feszültségei és az abból adódó olajár-emelkedések tovább javították az e-járművek versenyképességét, miközben Kína tovább erősítette vezető szerepét az e-járművek gyártásában és az exportban. Magyarországon szintén gyorsult az elektromos mobilitás terjedése tavaly.

Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

2026. június 13. 17:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Az orosz–ukrán háború nemcsak a frontvonalakon, hanem Ukrajna energiarendszerében is pusztító károkat okozott. Az ottani tapasztalatok ugyanakkor túlmutatnak a háború keretein: az ukrán energiaszektor kihívásai fontos tanulságokkal szolgálnak minden ország számára, amely fel kíván készülni a háborúkhoz hasonló következményekkel járó egyéb válsághelyzetekre, például kibertámadásokra vagy szélsőséges időjárási eseményekre.

Vészesen apadó folyók, hosszabb hőhullámok – Hazánk különösen kitett a felmelegedés hatásainak

2026. május 31. 10:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Vészesen apadó folyók, hosszabb hőhullámok – Hazánk különösen kitett a felmelegedés hatásainak

Európa az elmúlt évtizedekben a globális átlagnál is gyorsabban melegedő kontinenssé vált, amit a legfrissebb ESOTC-jelentés 2025-ös adatai is egyértelműen megerősítenek. A kontinensen rekordközeli hőmérsékleteket, egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokat, valamint kiterjedt aszályokat és szélsőséges időjárási eseményeket regisztráltak. Különösen Közép-Európában és a Kárpát-medencében váltak kritikussá a vízhiánnyal, talajkiszáradással és csökkenő hó- és jégtakaróval összefüggő folyamatok.

Olyasmi történt a légkörben, amire kétmillió éve nem volt példa – Megborult a Föld energiaegyensúlya

2026. május 23. 13:30 | Nemes Csaba, Pomázi István

Olyasmi történt a légkörben, amire kétmillió éve nem volt példa – Megborult a Föld energiaegyensúlya

A mindennapokban is egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni az éghajlatváltozás jeleit: a szokatlanul korai virágzás, a hirtelen nyári hőség vagy az egyre szélsőségesebb időjárás mind azt mutatják, hogy a Föld klímája gyors ütemben változik. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentése szerint a bolygó energiaegyensúlya soha nem látott mértékben borult fel, miközben az üvegházhatású gázok koncentrációja rekordokat dönt. Az óceánok felmelegedése, a gleccserek olvadása, a tengerszint emelkedése és a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása már nem távoli jövő, hanem jelenkori valóság.

Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

2026. május 16. 16:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

A klímaváltozás és a környezeti válságok ma már nem csupán ökológiai, hanem egyre inkább gazdasági és pénzügyi kérdések is. A legfrissebb tudományos és gazdasági elemzések egyértelműen jelzik: az éghajlatpolitikai intézkedések halogatása súlyos pénzügyi kockázatokat és társadalmi veszteségeket eredményez. Miközben az átállás jelentős beruházásokat igényel, ezek költsége eltörpül a be nem avatkozás hosszú távú következményei mellett. Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás hatásainak: a gyakoribb aszályok, hőhullámok és a csapadék egyenetlen eloszlása már most is jelentős károkat okoznak. A késlekedés ára hazánkban is gyorsan nő, hiszen a mezőgazdasági termelés, az egészségügy és a gazdasági versenyképesség egyaránt sérül, miközben a zöld átállás felgyorsítása egyre sürgetőbbé válik.

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

2026. május 10. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

Tönkreteszik a Földet a cégek, mert még mindig ez a legjövedelmezőbb üzlet nekik

2026. április 26. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Tönkreteszik a Földet a cégek, mert még mindig ez a legjövedelmezőbb üzlet nekik

A biológiai sokféleség csökkenése ma már nem csupán környezeti, hanem súlyos gazdasági kérdés is. Egy friss nemzetközi jelentés szerint a globális üzleti tevékenység több mint fele közvetlenül függ a természet által nyújtott szolgáltatásoktól, miközben maga is jelentős mértékben hozzájárul azok romlásához. A jelenlegi gazdasági modell gyakran rövid távon jutalmazza a természet kizsákmányolását, ami hosszú távon rendszerszintű kockázatokat teremt. A biodiverzitás hanyatlása ugyanis már most fenyegeti a gazdasági stabilitást és az ellátási láncokat világszerte. Szakértők szerint ezért sürgető szükség van egy olyan ösztönzőrendszer kialakítására, amelyben a természet megőrzése kifizetődőbbé válik a rombolásnál.

A napelem ugyanolyan stratégiai eszközzé vált, mint a golyóálló mellény

2026. április 06. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A napelem ugyanolyan stratégiai eszközzé vált, mint a golyóálló mellény

Az éghajlatváltozás ma már nem csupán környezeti kérdés, hanem a mindennapi élet működését és biztonságát alapjaiban befolyásoló tényező. A szélsőséges időjárási események, az erőforrások szűkössége és az ökológiai rendszerek sérülékenysége egyre inkább összekapcsolódó kockázati hálót alkotnak. Ezek a folyamatok nemcsak a gazdaságot és az élelmiszer-ellátást érintik, hanem az államok működőképességét és válságkezelési képességét is próbára teszik. A klímaváltozás hatásai ráadásul nem állnak meg az országhatároknál, így közvetett módon akkor is érezhetők, ha egy adott térség éppen elkerüli a közvetlen károkat. Mindez egyértelművé teszi, hogy a kérdés kezelése ma már stratégiai, sőt nemzetbiztonsági szintű megközelítést igényel.

Akár hozzánk is elérhetnek az iráni háború toxikus felhői? Évtizedekig ható környezeti károkat okoz a konfliktus

2026. március 24. 16:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Akár hozzánk is elérhetnek az iráni háború toxikus felhői? Évtizedekig ható környezeti károkat okoz a konfliktus

Az iráni háború az emberéletekben és az infrastruktúrában okozott óriási közvetlen károk mellett a környezet (élőhelyek, ivóvízbázisok, termőföldek) tartós mérgezését is okozza. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) már a konfliktus első napjaiban figyelmeztetett arra, hogy a lég-, víz- és talajszennyezés révén egy „toxikus örökség” alakul ki, amely évtizedekre meghatározhatja a térség életfeltételeit.

Részletes keresés
–
Holdblog

"Csupa öröm ez a vagyonadó!"

Nem a zsemle kicsi. A Karinthyba jártam középiskolába. 1989-től (hej, micsoda év!), amikor az sajátos okokból az elitgimnáziumok elitjének minősült. Felháborító privilégium!  Nemrég

Holdblog

Kiszáradó tavak, elfolyó milliárdok

Csala Dániel, a Nem víznek való vidék projekt alapítója és Szabó Laci beszélgetése a HOLD After Hours Extrában. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD... The post Kiszáradó tavak, e