Az ökológiai és energiaátmenethez szükséges kritikus nyersanyagok fő kitermelő vállalatai főként az Európai Unión kívüli országok, elsősorban Kína ellenőrzése alatt állnak. A geopolitikai kockázatot jelentő európai importfüggőség arra kényszeríti az EU-t, hogy minél nagyobb arányban biztosítsa saját forrásokból ellátását. A sebezhetőség csökkentésének azonban komoly gazdasági és társadalmi ára lehet.
Miközben szükségünk van akkumulátorral működő mobiltelefonokra, laptopokra, elektromos közlekedési eszközökre, és még tovább lehetne sorolni a sort, az ehhez szükséges nyersanyagok kitermelését szolgáló bányákat és feldolgozó üzemeket már nem akarjuk. Zöld energiára egyre nagyobb szükségünk van, de nem kívánunk szélerőművek mellett élni. Azaz a modern civilizáció termékei kellenek, de azokat semmiképpen se a lakhelyünkhöz közel állítsák elő és telepítsék. „Tehát akkor ki viselje a hátrányt?” – teszi fel a költői kérdést tavaly megjelent könyvében Elisabeth Gammelsæter norvég írónő az elmúlt 50 évben hazájában előfordult NIMBY-esetekről.
A zöld energiaátállásban több tucatnyi olyan nyersanyagra, mint például lítiumra van szükség, amelynek bányászatát manapság néhány nagy szereplő uralja a világon. A bányászat mellett ezeknek a nyersanyagoknak a feldolgozása is födrajzilag erősen koncentrált. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy a világ mely országai töltenek be domináns szerepet a kritikus nyersanyagok, kritikus fémek és ritkaföldfémek bányászata és feldolgozása terén, és ez milyen hatással van az ellátási láncokra.
Az orosz-ukrán háború kirobbanásának második évfordulója körül sorra születnek azok a biztonságpolitikai elemzések, amelyek azt feszegetik, milyen irányba mozdulhat el a jelenleg befagyottnak látszó, már eddig is hatalmas emberi és anyagi áldozattal járó háború, illetve milyen forgatókönyvek képzelhetők el, amelyek hozzájárulhatnak a fegyverszünethez, esetleg egy békekötéshez. A kétéves évforduló kapcsán cikkünkben mi a háború által kiváltott ökocídium, vagyis a természet végzetes pusztításának, az ökológiai katasztrófának a hatásait mutatjuk be.
A háborúk embereket (életeket, városokat, kulturális értékeket) tesznek tönkre, de általában megfeledkezünk a „csendes áldozatról”, a természeti környezetről. Annak súlyos, több esetben visszafordíthatatlan pusztítása hosszú távon, akár több nemzedékre is befolyásolja a környezet állapotát, a lakosság életminőségét és egészségét.
Az elektromos mobilitás globális növekedésével párhuzamosan az elektromos járművek (EV) akkumulátorai iránti igény is egyre növekszik. Ez a kereslet az akkumulátorgyártás jelentős növekedéséhez vezetett: 2030-ra évente több mint öt terawattóra (TWh) óriásgyári kapacitás várható világszerte. Az elektromos járművek élettartamuk végét elérő akkumulátorainak mennyisége is jelentősen növekszik, és a következő évtizedben becslések szerint több mint 100 millió használt járműakkumulátorral lehet számolni.
A zöld energiaátállás és a kiegyensúlyozott villamosenergia-ellátás biztosítása terén egyre fontosabb szereppel bírnak az akkumulátoros energiatárolási rendszerek (BESS), amelyek éves telepítése becslések szerint 2022 és 2030 között tízszeresére fog nőni. Bár növekszik a telepített akkumulátorrendszerek száma, azok hosszú megtérülési ideje továbbra is az egyik fő akadálya a hálózatra kapcsolt akkumulátorrendszerek fejlődésének. Az, hogy milyen típusú akkumulátorokból állnak fel a jövőben a versenyképes rendszerek, majd az igények és az adott piaci lehetőségek döntik el: különböző üzleti és technikai célok és lehetőségek más-más modellt igényelnek.
Az akkumulátorgyártás fő hajtóerejét jelenleg az elektromos autók piacának rendkívüli növekedése jelenti. Kína mind az akkumulátorgyártás, mind az akkumulátorok ellátási lánca terén hegemón szerepet tölt be, illetve az ázsiai ország értékesíti a legtöbb elektromos autót is. A kínai BYD a Teslát is megelőzi a világ legnagyobb elektromosautó-gyártó vállalatai sorában.
Számos környezeti kockázat övezi az akkumulátorgyártást: az alapanyagok kitermelése jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátással, vízfelhasználással jár együtt, valamint a bányászaton kívül az akkumulátorok létrehozásához is jelentős energiafelhasználás szükséges. Emiatt fontos, hogy az újrahasznosítás egyre nagyobb szerepet kapjon. A gyártás során előforduló selejteket és az élettartamuk végéig használt akkumulátorokat szétszedve ugyanis az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagok (lítium, nikkel, kobalt, mangán) nyerhetők ki. Továbbá már kísérleti projektek zajlanak lítiumban gazdag geotermikus lelőhelyeken, ahol a kitermelésnek a hagyományos eljáráshoz képest jóval kisebb a környezeti lábnyoma.
Az energiatermelés és -felhasználás megváltozásának egyik meghatározó mozgatórugója a környezetileg tisztább technológiákra való váltás szükségessége, amelyet a villamosenergia-felhasználás gyors növekedése jellemez. Ehhez egyre nagyobb szükség lesz biztonságos, hosszú távon és mindenki számára jól hozzáférhető energiatárolási technológiákra. Ebből szempontból az akkumulátorok kézenfekvő megoldásnak számítanak, amelyek az energiatárolás terén a mindennapi életünkben mára szinte egyeduralkodóvá váltak. A jövő pedig elvezethet az Enernet (az internetet és az energiafelhasználást ötvöző új, XXI. századi technológia) korszakába, ahol a dolgok internetének világa találkozhat a dolgok akkumulátorának világával.
Társadalmi egyeztetésre bocsátották az otthonfelújítási program pályázati kiírását. Május 6-ig bárki véleményezheti...
Mibe érdemes fektetni hektikus időkben? Az elemzők válasza erre a kérdésre nagyon egyszerű és egyértelmű. A magasabb...
Na, nincs több Deutsche Bank részvényem. 2018 óta volt, abban az időben aktívan kereskedtem vele, aztán beleragadtam....
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Emelkedő hitelkamatok? Javaslat a legjobb barátnak Ha a legjobb barátom...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
HOLD After Hours. Szabó Lászlóval helyre tesszük a szövőlepkéket, a kapitalizmust, a kapitalizmus kritikusait,... 
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
