• Megjelenítés

Nemes Csaba

meteorológus, környezetpolitikai szakértő

Cikkeinek a száma: 67
A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

2026. augusztus 09. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A rövid távú profit vagy a hosszú távú zöld célok számítanak jobban? A körforgásos gazdaság valódi dilemmája

Miközben Európa az energiaátmenetre és a karbonsemlegességre összpontosít, egy kevésbé látványos, mégis alapvető kérdés háttérbe szorul: hogyan használjuk fel a rendelkezésünkre álló nyersanyagokat. Pedig ma már egyre több nemzetközi elemzés igazolja, hogy a körforgásos gazdaság nem csupán a hulladék mennyiségét csökkentheti, hanem érdemben mérsékelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, lassíthatja a biodiverzitás csökkenését, és új gazdasági lehetőségeket is teremthet. Bár a rendelkezésre álló bizonyítékok egyre meggyőzőbbek, a körforgásos gazdaság széles körű elterjedését továbbra is lassítják a rövid távú gazdasági érdekek.

Visszafordíthatatlan folyamat indult el a globális energiarendszerben? Dominánssá válhat az áram

2026. augusztus 02. 09:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Visszafordíthatatlan folyamat indult el a globális energiarendszerben? Dominánssá válhat az áram

A világ energiarendszere történelmi fordulóponthoz érkezett: a megújuló energiaforrások és az energiatárolás fejlődése már nemcsak klímavédelmi, hanem egyre inkább gazdasági és versenyképességi kérdéssé vált. A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) jelentése szerint a villamosítás felgyorsítása és a tiszta energiára épülő infrastruktúra kiépítése nemcsak a fosszilis energiahordozók kiváltását teheti lehetővé, hanem több területen már olcsóbb és megbízhatóbb alternatívát is kínál. Az átállás ugyanakkor csak megfelelő hálózatfejlesztéssel, átfogó állami koordinációval és a társadalmi terhek kezelésével valósítható meg.

Szoronganak a fiatalok a klíma miatt, de az idősebb generáció sokkal többet tud az éghajlatváltozásról

2026. július 12. 11:30 | Nemes Csaba, Pomázi István

Szoronganak a fiatalok a klíma miatt, de az idősebb generáció sokkal többet tud az éghajlatváltozásról

Hogyan érzékeljük a globális felmelegedést, csak elviseljük, tudunk róla, de nem törődünk vele, vagy tudatosan teszünk ellene? Sokan nem is tudnak a felmelegedésről, mint folyamatról, ugyanakkor sokan meg azt gondolják, hogy ez már a világvége, felforrunk, kiszáradunk. Többen, különösen a fiatalok szoronganak, de sokan nem hiszik, hogy van kapcsolat a hőhullámok gyakoriságának növekedése és az életvitelünk között. Éppen azért, hogy ez világosabb legyen, egyre több közvélemény-kutatás készül nagyon érdekes – néha kissé eltérő – állításokkal. Miközben fontos lenne, hogy ez a kérdés komolyan foglalkoztassa az országok vezetőit, a választási kampányokban azt látjuk, hogy általában kisebb súllyal jelenik meg ez a téma.

Tovább gyorsult az elektromos autók térnyerése

2026. július 11. 16:30 | Nemes Csaba, Pomázi István

Tovább gyorsult az elektromos autók térnyerése

Az elektromos autók térnyerése 2025-ben is töretlenül folytatódott: világszerte minden negyedik újonnan értékesített személyautó már villanymeghajtású volt. A piac növekedését egyszerre ösztönzi a technológiai fejlődés, az akkumulátorok árának csökkenése, a bővülő töltőinfrastruktúra, valamint az egyre szigorúbb klíma- és közlekedéspolitikai előírások. Az elmúlt időszak geopolitikai feszültségei és az abból adódó olajár-emelkedések tovább javították az e-járművek versenyképességét, miközben Kína tovább erősítette vezető szerepét az e-járművek gyártásában és az exportban. Magyarországon szintén gyorsult az elektromos mobilitás terjedése tavaly.

Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

2026. június 13. 17:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Az orosz–ukrán háború nemcsak a frontvonalakon, hanem Ukrajna energiarendszerében is pusztító károkat okozott. Az ottani tapasztalatok ugyanakkor túlmutatnak a háború keretein: az ukrán energiaszektor kihívásai fontos tanulságokkal szolgálnak minden ország számára, amely fel kíván készülni a háborúkhoz hasonló következményekkel járó egyéb válsághelyzetekre, például kibertámadásokra vagy szélsőséges időjárási eseményekre.

Vészesen apadó folyók, hosszabb hőhullámok – Hazánk különösen kitett a felmelegedés hatásainak

2026. május 31. 10:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Vészesen apadó folyók, hosszabb hőhullámok – Hazánk különösen kitett a felmelegedés hatásainak

Európa az elmúlt évtizedekben a globális átlagnál is gyorsabban melegedő kontinenssé vált, amit a legfrissebb ESOTC-jelentés 2025-ös adatai is egyértelműen megerősítenek. A kontinensen rekordközeli hőmérsékleteket, egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokat, valamint kiterjedt aszályokat és szélsőséges időjárási eseményeket regisztráltak. Különösen Közép-Európában és a Kárpát-medencében váltak kritikussá a vízhiánnyal, talajkiszáradással és csökkenő hó- és jégtakaróval összefüggő folyamatok.

Olyasmi történt a légkörben, amire kétmillió éve nem volt példa – Megborult a Föld energiaegyensúlya

2026. május 23. 13:30 | Nemes Csaba, Pomázi István

Olyasmi történt a légkörben, amire kétmillió éve nem volt példa – Megborult a Föld energiaegyensúlya

A mindennapokban is egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni az éghajlatváltozás jeleit: a szokatlanul korai virágzás, a hirtelen nyári hőség vagy az egyre szélsőségesebb időjárás mind azt mutatják, hogy a Föld klímája gyors ütemben változik. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentése szerint a bolygó energiaegyensúlya soha nem látott mértékben borult fel, miközben az üvegházhatású gázok koncentrációja rekordokat dönt. Az óceánok felmelegedése, a gleccserek olvadása, a tengerszint emelkedése és a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása már nem távoli jövő, hanem jelenkori valóság.

Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

2026. május 16. 16:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

A klímaváltozás és a környezeti válságok ma már nem csupán ökológiai, hanem egyre inkább gazdasági és pénzügyi kérdések is. A legfrissebb tudományos és gazdasági elemzések egyértelműen jelzik: az éghajlatpolitikai intézkedések halogatása súlyos pénzügyi kockázatokat és társadalmi veszteségeket eredményez. Miközben az átállás jelentős beruházásokat igényel, ezek költsége eltörpül a be nem avatkozás hosszú távú következményei mellett. Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás hatásainak: a gyakoribb aszályok, hőhullámok és a csapadék egyenetlen eloszlása már most is jelentős károkat okoznak. A késlekedés ára hazánkban is gyorsan nő, hiszen a mezőgazdasági termelés, az egészségügy és a gazdasági versenyképesség egyaránt sérül, miközben a zöld átállás felgyorsítása egyre sürgetőbbé válik.

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

2026. május 10. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

Tönkreteszik a Földet a cégek, mert még mindig ez a legjövedelmezőbb üzlet nekik

2026. április 26. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Tönkreteszik a Földet a cégek, mert még mindig ez a legjövedelmezőbb üzlet nekik

A biológiai sokféleség csökkenése ma már nem csupán környezeti, hanem súlyos gazdasági kérdés is. Egy friss nemzetközi jelentés szerint a globális üzleti tevékenység több mint fele közvetlenül függ a természet által nyújtott szolgáltatásoktól, miközben maga is jelentős mértékben hozzájárul azok romlásához. A jelenlegi gazdasági modell gyakran rövid távon jutalmazza a természet kizsákmányolását, ami hosszú távon rendszerszintű kockázatokat teremt. A biodiverzitás hanyatlása ugyanis már most fenyegeti a gazdasági stabilitást és az ellátási láncokat világszerte. Szakértők szerint ezért sürgető szükség van egy olyan ösztönzőrendszer kialakítására, amelyben a természet megőrzése kifizetődőbbé válik a rombolásnál.

A napelem ugyanolyan stratégiai eszközzé vált, mint a golyóálló mellény

2026. április 06. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A napelem ugyanolyan stratégiai eszközzé vált, mint a golyóálló mellény

Az éghajlatváltozás ma már nem csupán környezeti kérdés, hanem a mindennapi élet működését és biztonságát alapjaiban befolyásoló tényező. A szélsőséges időjárási események, az erőforrások szűkössége és az ökológiai rendszerek sérülékenysége egyre inkább összekapcsolódó kockázati hálót alkotnak. Ezek a folyamatok nemcsak a gazdaságot és az élelmiszer-ellátást érintik, hanem az államok működőképességét és válságkezelési képességét is próbára teszik. A klímaváltozás hatásai ráadásul nem állnak meg az országhatároknál, így közvetett módon akkor is érezhetők, ha egy adott térség éppen elkerüli a közvetlen károkat. Mindez egyértelművé teszi, hogy a kérdés kezelése ma már stratégiai, sőt nemzetbiztonsági szintű megközelítést igényel.

Akár hozzánk is elérhetnek az iráni háború toxikus felhői? Évtizedekig ható környezeti károkat okoz a konfliktus

2026. március 24. 16:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Akár hozzánk is elérhetnek az iráni háború toxikus felhői? Évtizedekig ható környezeti károkat okoz a konfliktus

Az iráni háború az emberéletekben és az infrastruktúrában okozott óriási közvetlen károk mellett a környezet (élőhelyek, ivóvízbázisok, termőföldek) tartós mérgezését is okozza. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) már a konfliktus első napjaiban figyelmeztetett arra, hogy a lég-, víz- és talajszennyezés révén egy „toxikus örökség” alakul ki, amely évtizedekre meghatározhatja a térség életfeltételeit.

Klímaváltozás, mint nemzetbiztonsági fenyegetés? Sok kormány néz félre ez ügyben

2026. március 22. 12:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Klímaváltozás, mint nemzetbiztonsági fenyegetés? Sok kormány néz félre ez ügyben

Az éghajlati és egyéb környezeti változások megfelelő keretezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a politikai válaszok az emberi szenvedések és az erőszakos konfliktusok megelőzésére irányuljanak. A világ kormányai azonban jellemzően nem megfelelően kezelik a klímaváltozás kérdését a nemzetbiztonsági stratégiájukban. Az USA friss fenyegetésértékelésében nem is szerepelnek a klímakockázatok, a tavaly ősszel elfogadott amerikai nemzetbiztonsági stratégia pedig teljesen szakított a korábbi évtizedes hagyományokkal, és a klímaváltozást már nem tekinti globális fenyegetésnek.

Nem csak az élelmiszerárakon keresztül hat a klímaválság az inflációra

2026. március 14. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Nem csak az élelmiszerárakon keresztül hat a klímaválság az inflációra

Az éghajlatváltozás makrogazdasági hatásainak megértése gyorsan fejlődik, de a múltbeli és jövőbeli inflációra gyakorolt hatások még mindig kevésbé ismertek. Az Európai Központi Bank szakértői tanulmányukban egy globális havi fogyasztói árindex-adatbázist használtak fel annak érdekében, hogy azonosítsák az éghajlatváltozás inflációra gyakorolt ok-okozati hatásait, és értékeljék azok következményeit a jövőbeli felmelegedés fényében. Rugalmasan figyelembe véve a különböző évszakok, valamint az alapvető éghajlati és társadalmi-gazdasági feltételek heterogén hatásait, a kutatók megállapították, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése nem lineáris, felfelé irányuló inflációs nyomást eredményez, amely mind a magasabb, mind az alacsonyabb jövedelmű országokban 12 hónapig fennmarad.

Akár megfizethetetlenné válhatnak a lakásbiztosítások? A klímaváltozás ezt is okozhatja

2026. február 15. 14:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Akár megfizethetetlenné válhatnak a lakásbiztosítások? A klímaváltozás ezt is okozhatja

A biztosítási szektor egyre nehezebb környezetben kénytelen helytállni a klímaváltozás gyorsuló hatásai miatt. Bár a globális biztosított károk 2025-ben csökkentek, a szélsőséges időjárási események gyakorisága és összetettsége tovább növeli a kockázatokat, miközben a hagyományos kockázatmegosztási modellek egyre kevésbé bizonyulnak elegendőnek. A növekvő kárkifizetések, a díjemelések és a biztosítási fedezet szűkülése arra utalnak, hogy a szektor kapacitása kezd elérni határaihoz. Iparági vélemények szerint ha nem történik érdemi alkalmazkodás az üzleti modellekben és a szabályozásban, a biztosítási piac zavarai akár a teljes pénzügyi rendszer stabilitását is veszélyeztethetik.

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2026. február 07. 06:10 | Nemes Csaba, Pomázi István

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

Ha ez így folytatódik, alig lesz olyan helyszín, ahol téli olimpiát lehet majd rendezni

2026. január 31. 22:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Ha ez így folytatódik, alig lesz olyan helyszín, ahol téli olimpiát lehet majd rendezni

Annak ellenére, hogy a január intenzív havazással kezdődött nemcsak Magyarországon, hanem a Dolomitokban is, és ezzel fellélegezhettek a pár nap múlva kezdődő téli olimpia szervezői, a múlt hosszútávú tendenciái és klímamodell-eredmények egyre kevesebb potenciális helyszínt tartanak megfelelőnek téli olimpia megrendezésére.

Hiába nevezik sokan méregzöldnek az EU-t, lenne még mit szigorítania a környezetvédelmi politikájában

2026. január 17. 19:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Hiába nevezik sokan méregzöldnek az EU-t, lenne még mit szigorítania a környezetvédelmi politikájában

Lesújtó képet fest Európa környezeti állapotáról az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése. Csak két intő jel: a talajok 60-70%-a degradálódott, a felszíni vizek mindössze 37%-a nevezhető jó vagy kiváló ökológiai állapotúnak. Magyarország kapcsán többek között azt állapítja meg az EEA, hogy fele annyi hulladékká vált anyagot (másodnyersanyagot) hasznosítunk (viszünk vissza a gazdaságba), mint az EU-átlag; változatlanul fennáll a levegőminőségi követelmények tartós megsértése; és sürgősen szükség lenne a víziközművek korszerűsítésére is. Továbbá dupla annyi energiafelhasználás mellett állítjuk elő az egységnyi GDP-t, mint az EU-átlag.

Hármas környezeti kihívással kell megküzdenie a bolygónknak – Hogyan lehet ebből kiút?

2026. január 10. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Hármas környezeti kihívással kell megküzdenie a bolygónknak – Hogyan lehet ebből kiút?

Az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és a környezetszennyezést nem különálló problémáknak, hanem egymást erősítő, globális válságjelenségeknek nevezi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben megjelent elemzése, amely átfogó képet ad arról, hogyan fonódik össze ez a „hármas planetáris válság”, és milyen társadalmi-gazdasági folyamatok gyorsítják fel hatásait. A jelentés nemcsak a jelenlegi trendek 2050-ig várható következményeit vázolja fel, hanem arra is rávilágít, miért elégtelenek az elszigetelt szakpolitikai válaszok. Az elemzés központi üzenete egyértelmű: a bolygót érintő válságokra csak integrált, rendszerszintű megközelítéssel adható érdemi válasz.

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

2025. december 26. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility