• Megjelenítés

Nemes Csaba

meteorológus, környezetpolitikai szakértő

Cikkeinek a száma: 62
Vészesen apadó folyók, hosszabb hőhullámok – Hazánk különösen kitett a felmelegedés hatásainak

2026. május 31. 10:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Vészesen apadó folyók, hosszabb hőhullámok – Hazánk különösen kitett a felmelegedés hatásainak

Európa az elmúlt évtizedekben a globális átlagnál is gyorsabban melegedő kontinenssé vált, amit a legfrissebb ESOTC-jelentés 2025-ös adatai is egyértelműen megerősítenek. A kontinensen rekordközeli hőmérsékleteket, egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokat, valamint kiterjedt aszályokat és szélsőséges időjárási eseményeket regisztráltak. Különösen Közép-Európában és a Kárpát-medencében váltak kritikussá a vízhiánnyal, talajkiszáradással és csökkenő hó- és jégtakaróval összefüggő folyamatok.

Olyasmi történt a légkörben, amire kétmillió éve nem volt példa – Megborult a Föld energiaegyensúlya

2026. május 23. 13:30 | Nemes Csaba, Pomázi István

Olyasmi történt a légkörben, amire kétmillió éve nem volt példa – Megborult a Föld energiaegyensúlya

A mindennapokban is egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni az éghajlatváltozás jeleit: a szokatlanul korai virágzás, a hirtelen nyári hőség vagy az egyre szélsőségesebb időjárás mind azt mutatják, hogy a Föld klímája gyors ütemben változik. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentése szerint a bolygó energiaegyensúlya soha nem látott mértékben borult fel, miközben az üvegházhatású gázok koncentrációja rekordokat dönt. Az óceánok felmelegedése, a gleccserek olvadása, a tengerszint emelkedése és a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása már nem távoli jövő, hanem jelenkori valóság.

Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

2026. május 16. 16:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

A klímaváltozás és a környezeti válságok ma már nem csupán ökológiai, hanem egyre inkább gazdasági és pénzügyi kérdések is. A legfrissebb tudományos és gazdasági elemzések egyértelműen jelzik: az éghajlatpolitikai intézkedések halogatása súlyos pénzügyi kockázatokat és társadalmi veszteségeket eredményez. Miközben az átállás jelentős beruházásokat igényel, ezek költsége eltörpül a be nem avatkozás hosszú távú következményei mellett. Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás hatásainak: a gyakoribb aszályok, hőhullámok és a csapadék egyenetlen eloszlása már most is jelentős károkat okoznak. A késlekedés ára hazánkban is gyorsan nő, hiszen a mezőgazdasági termelés, az egészségügy és a gazdasági versenyképesség egyaránt sérül, miközben a zöld átállás felgyorsítása egyre sürgetőbbé válik.

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

2026. május 10. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

Tönkreteszik a Földet a cégek, mert még mindig ez a legjövedelmezőbb üzlet nekik

2026. április 26. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Tönkreteszik a Földet a cégek, mert még mindig ez a legjövedelmezőbb üzlet nekik

A biológiai sokféleség csökkenése ma már nem csupán környezeti, hanem súlyos gazdasági kérdés is. Egy friss nemzetközi jelentés szerint a globális üzleti tevékenység több mint fele közvetlenül függ a természet által nyújtott szolgáltatásoktól, miközben maga is jelentős mértékben hozzájárul azok romlásához. A jelenlegi gazdasági modell gyakran rövid távon jutalmazza a természet kizsákmányolását, ami hosszú távon rendszerszintű kockázatokat teremt. A biodiverzitás hanyatlása ugyanis már most fenyegeti a gazdasági stabilitást és az ellátási láncokat világszerte. Szakértők szerint ezért sürgető szükség van egy olyan ösztönzőrendszer kialakítására, amelyben a természet megőrzése kifizetődőbbé válik a rombolásnál.

A napelem ugyanolyan stratégiai eszközzé vált, mint a golyóálló mellény

2026. április 06. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A napelem ugyanolyan stratégiai eszközzé vált, mint a golyóálló mellény

Az éghajlatváltozás ma már nem csupán környezeti kérdés, hanem a mindennapi élet működését és biztonságát alapjaiban befolyásoló tényező. A szélsőséges időjárási események, az erőforrások szűkössége és az ökológiai rendszerek sérülékenysége egyre inkább összekapcsolódó kockázati hálót alkotnak. Ezek a folyamatok nemcsak a gazdaságot és az élelmiszer-ellátást érintik, hanem az államok működőképességét és válságkezelési képességét is próbára teszik. A klímaváltozás hatásai ráadásul nem állnak meg az országhatároknál, így közvetett módon akkor is érezhetők, ha egy adott térség éppen elkerüli a közvetlen károkat. Mindez egyértelművé teszi, hogy a kérdés kezelése ma már stratégiai, sőt nemzetbiztonsági szintű megközelítést igényel.

Akár hozzánk is elérhetnek az iráni háború toxikus felhői? Évtizedekig ható környezeti károkat okoz a konfliktus

2026. március 24. 16:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Akár hozzánk is elérhetnek az iráni háború toxikus felhői? Évtizedekig ható környezeti károkat okoz a konfliktus

Az iráni háború az emberéletekben és az infrastruktúrában okozott óriási közvetlen károk mellett a környezet (élőhelyek, ivóvízbázisok, termőföldek) tartós mérgezését is okozza. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) már a konfliktus első napjaiban figyelmeztetett arra, hogy a lég-, víz- és talajszennyezés révén egy „toxikus örökség” alakul ki, amely évtizedekre meghatározhatja a térség életfeltételeit.

Klímaváltozás, mint nemzetbiztonsági fenyegetés? Sok kormány néz félre ez ügyben

2026. március 22. 12:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Klímaváltozás, mint nemzetbiztonsági fenyegetés? Sok kormány néz félre ez ügyben

Az éghajlati és egyéb környezeti változások megfelelő keretezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a politikai válaszok az emberi szenvedések és az erőszakos konfliktusok megelőzésére irányuljanak. A világ kormányai azonban jellemzően nem megfelelően kezelik a klímaváltozás kérdését a nemzetbiztonsági stratégiájukban. Az USA friss fenyegetésértékelésében nem is szerepelnek a klímakockázatok, a tavaly ősszel elfogadott amerikai nemzetbiztonsági stratégia pedig teljesen szakított a korábbi évtizedes hagyományokkal, és a klímaváltozást már nem tekinti globális fenyegetésnek.

Nem csak az élelmiszerárakon keresztül hat a klímaválság az inflációra

2026. március 14. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Nem csak az élelmiszerárakon keresztül hat a klímaválság az inflációra

Az éghajlatváltozás makrogazdasági hatásainak megértése gyorsan fejlődik, de a múltbeli és jövőbeli inflációra gyakorolt hatások még mindig kevésbé ismertek. Az Európai Központi Bank szakértői tanulmányukban egy globális havi fogyasztói árindex-adatbázist használtak fel annak érdekében, hogy azonosítsák az éghajlatváltozás inflációra gyakorolt ok-okozati hatásait, és értékeljék azok következményeit a jövőbeli felmelegedés fényében. Rugalmasan figyelembe véve a különböző évszakok, valamint az alapvető éghajlati és társadalmi-gazdasági feltételek heterogén hatásait, a kutatók megállapították, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése nem lineáris, felfelé irányuló inflációs nyomást eredményez, amely mind a magasabb, mind az alacsonyabb jövedelmű országokban 12 hónapig fennmarad.

Akár megfizethetetlenné válhatnak a lakásbiztosítások? A klímaváltozás ezt is okozhatja

2026. február 15. 14:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Akár megfizethetetlenné válhatnak a lakásbiztosítások? A klímaváltozás ezt is okozhatja

A biztosítási szektor egyre nehezebb környezetben kénytelen helytállni a klímaváltozás gyorsuló hatásai miatt. Bár a globális biztosított károk 2025-ben csökkentek, a szélsőséges időjárási események gyakorisága és összetettsége tovább növeli a kockázatokat, miközben a hagyományos kockázatmegosztási modellek egyre kevésbé bizonyulnak elegendőnek. A növekvő kárkifizetések, a díjemelések és a biztosítási fedezet szűkülése arra utalnak, hogy a szektor kapacitása kezd elérni határaihoz. Iparági vélemények szerint ha nem történik érdemi alkalmazkodás az üzleti modellekben és a szabályozásban, a biztosítási piac zavarai akár a teljes pénzügyi rendszer stabilitását is veszélyeztethetik.

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2026. február 07. 06:10 | Nemes Csaba, Pomázi István

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

Ha ez így folytatódik, alig lesz olyan helyszín, ahol téli olimpiát lehet majd rendezni

2026. január 31. 22:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Ha ez így folytatódik, alig lesz olyan helyszín, ahol téli olimpiát lehet majd rendezni

Annak ellenére, hogy a január intenzív havazással kezdődött nemcsak Magyarországon, hanem a Dolomitokban is, és ezzel fellélegezhettek a pár nap múlva kezdődő téli olimpia szervezői, a múlt hosszútávú tendenciái és klímamodell-eredmények egyre kevesebb potenciális helyszínt tartanak megfelelőnek téli olimpia megrendezésére.

Hiába nevezik sokan méregzöldnek az EU-t, lenne még mit szigorítania a környezetvédelmi politikájában

2026. január 17. 19:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Hiába nevezik sokan méregzöldnek az EU-t, lenne még mit szigorítania a környezetvédelmi politikájában

Lesújtó képet fest Európa környezeti állapotáról az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése. Csak két intő jel: a talajok 60-70%-a degradálódott, a felszíni vizek mindössze 37%-a nevezhető jó vagy kiváló ökológiai állapotúnak. Magyarország kapcsán többek között azt állapítja meg az EEA, hogy fele annyi hulladékká vált anyagot (másodnyersanyagot) hasznosítunk (viszünk vissza a gazdaságba), mint az EU-átlag; változatlanul fennáll a levegőminőségi követelmények tartós megsértése; és sürgősen szükség lenne a víziközművek korszerűsítésére is. Továbbá dupla annyi energiafelhasználás mellett állítjuk elő az egységnyi GDP-t, mint az EU-átlag.

Hármas környezeti kihívással kell megküzdenie a bolygónknak – Hogyan lehet ebből kiút?

2026. január 10. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Hármas környezeti kihívással kell megküzdenie a bolygónknak – Hogyan lehet ebből kiút?

Az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és a környezetszennyezést nem különálló problémáknak, hanem egymást erősítő, globális válságjelenségeknek nevezi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben megjelent elemzése, amely átfogó képet ad arról, hogyan fonódik össze ez a „hármas planetáris válság”, és milyen társadalmi-gazdasági folyamatok gyorsítják fel hatásait. A jelentés nemcsak a jelenlegi trendek 2050-ig várható következményeit vázolja fel, hanem arra is rávilágít, miért elégtelenek az elszigetelt szakpolitikai válaszok. Az elemzés központi üzenete egyértelmű: a bolygót érintő válságokra csak integrált, rendszerszintű megközelítéssel adható érdemi válasz.

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

2025. december 26. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

2025. december 21. 12:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

Kiöregednek az elsőként épült szélerőművek – Ebből még nagy baj lehet

2025. december 01. 13:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Kiöregednek az elsőként épült szélerőművek – Ebből még nagy baj lehet

Majdnem 35 év telt el azóta, hogy Dániában üzembe helyezték a világ első tengeri szélerőműparkját – ma pedig már a globális energiarendszerek fontos pillérei a szélfarmok. Az üzemidejük végét elérő szélerőművek leszerelése a keletkező jelentős hulladék miatt komoly kihívás elé állítja a zöld átállást. A kérdés ma már nem az, hogy a szélenergia kulcsfontosságú-e a klímavédelemben, hanem az: mit kezdünk a leszerelt szélturbinalapátokkal.

Titkos időzített bomba a zöld energia mögött: évtizedeken belül hulladékhegyek lepik el a világot?

2025. november 23. 13:02 | Nemes Csaba, Pomázi István

Titkos időzített bomba a zöld energia mögött: évtizedeken belül hulladékhegyek lepik el a világot?

A napenergia világszerte robbanásszerűen terjed, ám ezzel együtt egyre sürgetőbbé válik a napelemek élettartamuk végén jelentkező hulladékkezelési kihívása. Miközben a telepítések száma rekordokat dönt, a következő évtizedekben milliószámra kerülnek majd kivonásra azok a panelek, amelyek újrahasznosítása ma még drága és technikailag összetett folyamat. A kutatók és iparági szereplők szerint ugyanakkor a napelem-hulladék a jövő jelentős nyersanyagforrásává, az újrahasznosítása pedig a következő egy-két évtizedben jó üzletté válhat.

A káros vegyi anyagok menedékévé tette a Brexit Nagy-Britanniát

2025. október 25. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A káros vegyi anyagok menedékévé tette a Brexit Nagy-Britanniát

Az, hogy határozott kül-és kereskedelempolitikai, valamint kormányzási és gazdaságszervezési hatással van egy ország életére az EU-ból való kilépés, már idejekorán láthatóvá vált az Egyesült Királyságban. De vajon milyen hatással volt és van az ország környezeti állapotára ez a folyamat? Első megközelítésben a logikus válasz az lehetne, hogy nem szabadna gyengülnie a környezetvédelmi szabályoknak. A tények azonban mást mutatnak.

Évtizedekbe is telhet Gáza újjáépítése – A törmelék nagysága 13-szorosa a gízai piramisoknak

2025. október 18. 11:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Évtizedekbe is telhet Gáza újjáépítése – A törmelék nagysága 13-szorosa a gízai piramisoknak

A Gázai övezetben 2023 októberében kitört és a napokban aláírt tűzszüneti megállapodással befejeződött harcok példátlan mértékű környezeti károkat okoztak a térségben, súlyosan károsítva a talajt, az édesvízkészleteket és a tengerpartmenti területeket – derül ki az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által szeptember végén közzétett jelentésből. Ez volt a második alkalom, hogy az ENSZ szervezete környezeti értékelést végzett Gázában a harcok okozta károkról. A legutóbbi, 2024 júniusában megjelent UNEP-jelentés óta szinte minden szempontból drámai mértékben romlott a Gázai övezet környezeti állapota. A szörnyű pusztítás két évig zajlott, a Gázai övezet helyreállítása azonban akár évtizedekbe is telhet, de ehhez tartós békére lesz szükség.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility