Pomázi István

geográfus, egyetemi magántanár

Cikkeinek a száma: 49
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

2025. december 26. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

2025. december 21. 12:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

Kiöregednek az elsőként épült szélerőművek – Ebből még nagy baj lehet

2025. december 01. 13:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Kiöregednek az elsőként épült szélerőművek – Ebből még nagy baj lehet

Majdnem 35 év telt el azóta, hogy Dániában üzembe helyezték a világ első tengeri szélerőműparkját – ma pedig már a globális energiarendszerek fontos pillérei a szélfarmok. Az üzemidejük végét elérő szélerőművek leszerelése a keletkező jelentős hulladék miatt komoly kihívás elé állítja a zöld átállást. A kérdés ma már nem az, hogy a szélenergia kulcsfontosságú-e a klímavédelemben, hanem az: mit kezdünk a leszerelt szélturbinalapátokkal.

Titkos időzített bomba a zöld energia mögött: évtizedeken belül hulladékhegyek lepik el a világot?

2025. november 23. 13:02 | Nemes Csaba, Pomázi István

Titkos időzített bomba a zöld energia mögött: évtizedeken belül hulladékhegyek lepik el a világot?

A napenergia világszerte robbanásszerűen terjed, ám ezzel együtt egyre sürgetőbbé válik a napelemek élettartamuk végén jelentkező hulladékkezelési kihívása. Miközben a telepítések száma rekordokat dönt, a következő évtizedekben milliószámra kerülnek majd kivonásra azok a panelek, amelyek újrahasznosítása ma még drága és technikailag összetett folyamat. A kutatók és iparági szereplők szerint ugyanakkor a napelem-hulladék a jövő jelentős nyersanyagforrásává, az újrahasznosítása pedig a következő egy-két évtizedben jó üzletté válhat.

A káros vegyi anyagok menedékévé tette a Brexit Nagy-Britanniát

2025. október 25. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A káros vegyi anyagok menedékévé tette a Brexit Nagy-Britanniát

Az, hogy határozott kül-és kereskedelempolitikai, valamint kormányzási és gazdaságszervezési hatással van egy ország életére az EU-ból való kilépés, már idejekorán láthatóvá vált az Egyesült Királyságban. De vajon milyen hatással volt és van az ország környezeti állapotára ez a folyamat? Első megközelítésben a logikus válasz az lehetne, hogy nem szabadna gyengülnie a környezetvédelmi szabályoknak. A tények azonban mást mutatnak.

Évtizedekbe is telhet Gáza újjáépítése – A törmelék nagysága 13-szorosa a gízai piramisoknak

2025. október 18. 11:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Évtizedekbe is telhet Gáza újjáépítése – A törmelék nagysága 13-szorosa a gízai piramisoknak

A Gázai övezetben 2023 októberében kitört és a napokban aláírt tűzszüneti megállapodással befejeződött harcok példátlan mértékű környezeti károkat okoztak a térségben, súlyosan károsítva a talajt, az édesvízkészleteket és a tengerpartmenti területeket – derül ki az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által szeptember végén közzétett jelentésből. Ez volt a második alkalom, hogy az ENSZ szervezete környezeti értékelést végzett Gázában a harcok okozta károkról. A legutóbbi, 2024 júniusában megjelent UNEP-jelentés óta szinte minden szempontból drámai mértékben romlott a Gázai övezet környezeti állapota. A szörnyű pusztítás két évig zajlott, a Gázai övezet helyreállítása azonban akár évtizedekbe is telhet, de ehhez tartós békére lesz szükség.

Ezért fontosak a méhlegelők - A beporzók pusztulása súlyos helyzetet okozhat az élelmiszer-termelésben

2025. október 12. 15:05 | Nemes Csaba, Pomázi István

Ezért fontosak a méhlegelők - A beporzók pusztulása súlyos helyzetet okozhat az élelmiszer-termelésben

Élelmiszereink jelentős részének előállításában, ökoszisztémáink működésében kulcsszerepet játszó beporzó rovarok napjainkban soha nem látott veszélybe kerültek. A populációik világszerte drámai mértékben csökkennek a mezőgazdasági vegyszerhasználat, az élőhelyek eltűnése, az invazív fajok terjedése és az éghajlatváltozás következtében. Cikkünk bemutatja, miért nélkülözhetetlenek a beporzók a mezőgazdaság és a természet számára, milyen okok állnak pusztulásuk mögött, hogyan reagál erre az EU, és milyen lépéseket tehetünk egyénileg és közösségként e létfontosságú élőlények megóvása érdekében.

Az újrahasznosítás nem elég: drasztikusabb megoldásokra lenne szükség

2025. október 05. 09:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Az újrahasznosítás nem elég: drasztikusabb megoldásokra lenne szükség

A mindennapjainkat átszövő műanyagok nemcsak a tengereket és az élővilágot fenyegetik, hanem súlyos hatással vannak az emberi egészségre, beleértve a termékenységet is. A tudomány évtizedek óta figyelmeztet a helyzet súlyosságára, mégis sorra hiúsulnak meg a nemzetközi egyezmények, amelyek valódi fordulatot hozhatnának. A műanyagok újrahasznosítása nem ad életképes megoldást a problémára, ehelyett fenntarthatóbb hulladékgazdálkodási stratégiákat (pl. hulladékcsökkentés, újrahasználat, tiltások, alternatív anyagok) kellene követnünk.

Borzasztó károkat okoz a műanyagszennyezés, egyelőre azonban ez így is marad

2025. október 04. 09:30 | Nemes Csaba, Pomázi István

Borzasztó károkat okoz a műanyagszennyezés, egyelőre azonban ez így is marad

A globális műanyagegyezmény elfogadásáról szóló legutóbbi, augusztusi tárgyalási forduló mintegy kéthetes iszapbirkózás után megállapodás nélkül ért véget Genfben. A több mint három éve tartó tárgyalási folyamat után továbbra is mély megosztottság tapasztalható az egyes érdekcsoportok között. Az eltérő álláspontok alig kerültek közelebb a tárgyalások megkezdése előtti időszakhoz képest, miközben a műanyaggyártás volumene tovább nő annak ellenére, hogy egyre több bizonyíték utal a műanyaghasználat okozta káros egészségügyi hatásokra.

Ha nem állítjuk meg a felmelegedést, brutális aszály vár ránk

2025. augusztus 16. 14:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Ha nem állítjuk meg a felmelegedést, brutális aszály vár ránk

Az aszály napjaink egyik legnagyobb, határokon átívelő környezeti kihívása, amely nemcsak a természetes ökoszisztémákat, hanem az egyes országok gazdaságát és a társadalmát is mélyen érinti. A klímaváltozás, a fenntarthatatlan vízgazdálkodás egyre gyakoribbá és súlyosabbá teszi a csapadékmentes időszakokat. Ennek következményei — az élelmiszer-ellátás bizonytalanságától a vízhiányon át egészen a migrációs hullámok erősödéséig — világszerte egyre érezhetőbbek. Cikkünk azt mutatja be, hogy miként változik az aszályok kockázata, milyen regionális különbségek figyelhetők meg, és milyen eszközökkel lehet fokozni a társadalom és a gazdaság ellenálló képességét.

Az újrafegyverkezés olyan ördögi kört indíthat el, ami a bolygónk jövőjét veszélyezteti

2025. július 27. 10:30 | Nemes Csaba, Pomázi István

Az újrafegyverkezés olyan ördögi kört indíthat el, ami a bolygónk jövőjét veszélyezteti

Becslések szerint a katonai erők tevékenységei (beleértve a katonai képességek előállítását, de magukat a hadviselési tevékenységeket nem) az összes globális üvegházhatásúgáz(ÜHG)-kibocsátás mintegy 5,5%-át teszik ki. Sőt, kutatások szerint akár kétirányú kapcsolat is létezhet a katonai kiadások és az ÜHG-kibocsátás között, és maga a militarizáció is a nemzetgazdaságok termelési és fogyasztási mintáit a szén-dioxid-intenzívebb rendszerek felé terelheti. Ezen túlmenően maguk a fegyveres konfliktusok lezajlása is jelentős káros környezeti hatásokat okoz, amelyek a háborúk és általuk kiváltott veszteségek ördögi körforgásához vezethetnek.

A fegyverkezési hullám ezen hatásáról alig beszélnek, pedig katasztrofális a klímára

2025. július 20. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A fegyverkezési hullám ezen hatásáról alig beszélnek, pedig katasztrofális a klímára

Szerte a világban egyre nagyobb összegeket fordítanak a hadseregek fenntartására és fejlesztésére, miközben ezzel párhuzamosan a katonai tevékenységek súlyos, gyakran figyelmen kívül hagyott környezeti hatásokat okoznak. Az elmúlt években a geopolitikai feszültségek és háborús konfliktusok nyomán újrafegyverkezési hullám indult, amely nemcsak biztonságpolitikai, hanem klímavédelmi szempontból is aggasztó következményekkel jár. A hadseregek hatalmas üvegházhatásúgáz-kibocsátása jelentős tényezővé vált a globális emisszió alakulásában, miközben ezek a kibocsátások alig szabályozottak.

A szélsőséges időjárási események tavaly leginkább Európát sújtották

2025. július 12. 09:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A szélsőséges időjárási események tavaly leginkább Európát sújtották

A klímaváltozás és a környezeti kockázatok növekedése korunk egyik legnagyobb kihívása, amely nem csupán az ökológiai rendszereket, hanem a modern társadalmak működésének alapját jelentő kritikus infrastruktúrákat is egyre nagyobb nyomás alá helyezi. E cikkben bemutatjuk e rendszerek veszélyeztetettségének mértékét, a kockázatok összetettségét, valamint azokat a megoldásokat és stratégiákat, amelyek segítségével növelhető az ellenálló képességük a jövő kihívásaival szemben.

Kibertámadások, természeti katasztrófák? – Növekednek a kritikus infrastruktúrát veszélyeztető kockázatok

2025. július 05. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Kibertámadások, természeti katasztrófák? – Növekednek a kritikus infrastruktúrát veszélyeztető kockázatok

A modern társadalmak működése elképzelhetetlen lenne a kritikus infrastruktúrák – például az energiaellátás, a közlekedés vagy a kommunikációs hálózatok – folyamatos és zavartalan működése nélkül. Az egyre szaporodó természeti katasztrófák, kibertámadások azonban rávilágítottak arra, mennyire sérülékenyek ezek az infrastruktúrák, és milyen súlyos következményekkel járhat a működésükben beálló zavar.

Óriási környezeti károkat okozhat ez az új, még nem eléggé szabályozott iparág

2025. június 15. 12:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Óriási környezeti károkat okozhat ez az új, még nem eléggé szabályozott iparág

A mélytengeri bányászat kérdése egyre inkább előtérbe kerül szerte a világban: ígéretes gazdasági lehetőséget kínál ugyanis a nyersanyagok iránti globális kereslet kielégítésére, viszont számos súlyos környezeti kockázatot is hordoz. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy milyen veszélyeket jelenthet az óceánfenék ásványkincseinek kitermelése, és milyen nemzetközi törekvések zajlanak e tevékenység szabályozására. Utóbbi célja a gazdasági érdekek és a bolygónk ökológiai fenntarthatósága közötti egyensúly megtalálása lenne.

Megindult a hajsza az óceánok mélyén – Már új aranylázról beszélnek

2025. június 09. 10:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Megindult a hajsza az óceánok mélyén – Már új aranylázról beszélnek

Az elektromos autók akkumulátorai, az okostelefonok és elektronikai eszközök iránti kereslet növekedésével a bányavállalatok szerte a világban a mélytengerek felé fordítják figyelmüket, ahol értékes nyersanyagok, például a nikkel és a kobalt az óceánok fenekén burgonyaméretű gumókban találhatók. Egyre több kutatás és közvetlen készülődés tapasztalható így a mélytengerek ásványkincseinek kiaknázása terén az USA-ban, Kínában, Indiában és Japánban – de Európa sem marad ki a sorból az egyértelmű környezeti veszélyek ellenére.

Mi mentheti meg a bolygót az AI energia- és vízéhségétől?

2025. május 25. 14:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Mi mentheti meg a bolygót az AI energia- és vízéhségétől?

A mesterséges intelligencia térnyerése a digitális transzformáció egyik meghatározó hajtóerejévé vált, azonban a technológiai fejlődés környezeti hatásai egyre nagyobb figyelmet követelnek. Az AI-modellek tanítása és működtetése rendkívül erőforrás-igényes, különösen energia- és vízfogyasztás tekintetében. Ezen hatások mérséklése érdekében egyre nagyobb szerepet kap a zöld AI megközelítése, amely az energiahatékonyság növelését, a környezeti lábnyom csökkentését, valamint az erőforrás-tudatos működés előmozdítását integrálja az algoritmusok fejlesztésébe.

Elképesztő, mennyi energiát zabálnak fel az adatközpontok

2025. május 10. 13:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Elképesztő, mennyi energiát zabálnak fel az adatközpontok

A digitalizáció előretörése számos gazdasági és technológiai előnnyel jár, ugyanakkor egyre nagyobb nyomást gyakorol a környezetre is. Az adatközpontok, az AI-technológiák alkalmazásának növekedése komoly energiaigénnyel jár. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan nőtt meg ezen technológiák energiafogyasztása, és milyen kockázatokat rejt ez a fenntarthatóság szempontjából. Ugyanakkor arra is kitérünk, milyen lehetőségek kínálkoznak a hatékonyság javítására és az ökológiai lábnyom csökkentésére.

A fényszennyezés  hatása súlyosabb, mint gondolnánk

2025. április 20. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A fényszennyezés hatása súlyosabb, mint gondolnánk

A világítás korszerű formáinak elterjedése a modern világ egyik legnagyobb vívmánya, ugyanakkor egyre súlyosabb környezeti és egészségügyi problémák forrása is. A fényszennyezés – vagyis az éjszakai égbolt természetellenes kivilágítása – mára globális jelenséggé vált, amely nemcsak az égbolt látványát homályosítja el, hanem ökológiai rendszerek működését is megzavarja. Az állatvilág és az emberi szervezet egyaránt érzékenyen reagál a természetes fényviszonyok megváltozására. A tudományos kutatások és szakpolitikai kezdeményezések egyre inkább felismerik a probléma jelentőségét. Cikkünkben áttekintjük, milyen hatásai vannak a fényszennyezésnek, és milyen szabályozások, kezdeményezések alakultak ki annak mérsékléséért.

Részletes keresés
Kasza Elliott-tal

Comcast Corporation - elemzés

Nézegettem ma a részvényeim árfolyamát, és a Comcast elég furcsa volt, nagy réssel esett január másodikán, ma meg jön föl erősen. Kiderült, hogy volt egy előre eltervezett split, ami ma vé

RSM Blog

Mi változik 2026-tól az adózásban?

2025-ben a magyar adórendszer több lépcsős módosításon ment keresztül. A 2025. november 18-án gyorsított eljárásban elfogadott adócsomag célja a vállalkozások adóterheinek mérséklése, a