• Megjelenítés

Pomázi István

geográfus, egyetemi magántanár

Cikkeinek a száma: 57
Akár hozzánk is elérhetnek az iráni háború toxikus felhői? Évtizedekig ható környezeti károkat okoz a konfliktus

2026. március 24. 16:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Akár hozzánk is elérhetnek az iráni háború toxikus felhői? Évtizedekig ható környezeti károkat okoz a konfliktus

Az iráni háború az emberéletekben és az infrastruktúrában okozott óriási közvetlen károk mellett a környezet (élőhelyek, ivóvízbázisok, termőföldek) tartós mérgezését is okozza. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) már a konfliktus első napjaiban figyelmeztetett arra, hogy a lég-, víz- és talajszennyezés révén egy „toxikus örökség” alakul ki, amely évtizedekre meghatározhatja a térség életfeltételeit.

Klímaváltozás, mint nemzetbiztonsági fenyegetés? Sok kormány néz félre ez ügyben

2026. március 22. 12:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Klímaváltozás, mint nemzetbiztonsági fenyegetés? Sok kormány néz félre ez ügyben

Az éghajlati és egyéb környezeti változások megfelelő keretezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a politikai válaszok az emberi szenvedések és az erőszakos konfliktusok megelőzésére irányuljanak. A világ kormányai azonban jellemzően nem megfelelően kezelik a klímaváltozás kérdését a nemzetbiztonsági stratégiájukban. Az USA friss fenyegetésértékelésében nem is szerepelnek a klímakockázatok, a tavaly ősszel elfogadott amerikai nemzetbiztonsági stratégia pedig teljesen szakított a korábbi évtizedes hagyományokkal, és a klímaváltozást már nem tekinti globális fenyegetésnek.

Nem csak az élelmiszerárakon keresztül hat a klímaválság az inflációra

2026. március 14. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Nem csak az élelmiszerárakon keresztül hat a klímaválság az inflációra

Az éghajlatváltozás makrogazdasági hatásainak megértése gyorsan fejlődik, de a múltbeli és jövőbeli inflációra gyakorolt hatások még mindig kevésbé ismertek. Az Európai Központi Bank szakértői tanulmányukban egy globális havi fogyasztói árindex-adatbázist használtak fel annak érdekében, hogy azonosítsák az éghajlatváltozás inflációra gyakorolt ok-okozati hatásait, és értékeljék azok következményeit a jövőbeli felmelegedés fényében. Rugalmasan figyelembe véve a különböző évszakok, valamint az alapvető éghajlati és társadalmi-gazdasági feltételek heterogén hatásait, a kutatók megállapították, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése nem lineáris, felfelé irányuló inflációs nyomást eredményez, amely mind a magasabb, mind az alacsonyabb jövedelmű országokban 12 hónapig fennmarad.

Akár megfizethetetlenné válhatnak a lakásbiztosítások? A klímaváltozás ezt is okozhatja

2026. február 15. 14:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Akár megfizethetetlenné válhatnak a lakásbiztosítások? A klímaváltozás ezt is okozhatja

A biztosítási szektor egyre nehezebb környezetben kénytelen helytállni a klímaváltozás gyorsuló hatásai miatt. Bár a globális biztosított károk 2025-ben csökkentek, a szélsőséges időjárási események gyakorisága és összetettsége tovább növeli a kockázatokat, miközben a hagyományos kockázatmegosztási modellek egyre kevésbé bizonyulnak elegendőnek. A növekvő kárkifizetések, a díjemelések és a biztosítási fedezet szűkülése arra utalnak, hogy a szektor kapacitása kezd elérni határaihoz. Iparági vélemények szerint ha nem történik érdemi alkalmazkodás az üzleti modellekben és a szabályozásban, a biztosítási piac zavarai akár a teljes pénzügyi rendszer stabilitását is veszélyeztethetik.

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2026. február 07. 06:10 | Nemes Csaba, Pomázi István

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

Ha ez így folytatódik, alig lesz olyan helyszín, ahol téli olimpiát lehet majd rendezni

2026. január 31. 22:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Ha ez így folytatódik, alig lesz olyan helyszín, ahol téli olimpiát lehet majd rendezni

Annak ellenére, hogy a január intenzív havazással kezdődött nemcsak Magyarországon, hanem a Dolomitokban is, és ezzel fellélegezhettek a pár nap múlva kezdődő téli olimpia szervezői, a múlt hosszútávú tendenciái és klímamodell-eredmények egyre kevesebb potenciális helyszínt tartanak megfelelőnek téli olimpia megrendezésére.

Hiába nevezik sokan méregzöldnek az EU-t, lenne még mit szigorítania a környezetvédelmi politikájában

2026. január 17. 19:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Hiába nevezik sokan méregzöldnek az EU-t, lenne még mit szigorítania a környezetvédelmi politikájában

Lesújtó képet fest Európa környezeti állapotáról az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése. Csak két intő jel: a talajok 60-70%-a degradálódott, a felszíni vizek mindössze 37%-a nevezhető jó vagy kiváló ökológiai állapotúnak. Magyarország kapcsán többek között azt állapítja meg az EEA, hogy fele annyi hulladékká vált anyagot (másodnyersanyagot) hasznosítunk (viszünk vissza a gazdaságba), mint az EU-átlag; változatlanul fennáll a levegőminőségi követelmények tartós megsértése; és sürgősen szükség lenne a víziközművek korszerűsítésére is. Továbbá dupla annyi energiafelhasználás mellett állítjuk elő az egységnyi GDP-t, mint az EU-átlag.

Hármas környezeti kihívással kell megküzdenie a bolygónknak – Hogyan lehet ebből kiút?

2026. január 10. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Hármas környezeti kihívással kell megküzdenie a bolygónknak – Hogyan lehet ebből kiút?

Az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és a környezetszennyezést nem különálló problémáknak, hanem egymást erősítő, globális válságjelenségeknek nevezi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben megjelent elemzése, amely átfogó képet ad arról, hogyan fonódik össze ez a „hármas planetáris válság”, és milyen társadalmi-gazdasági folyamatok gyorsítják fel hatásait. A jelentés nemcsak a jelenlegi trendek 2050-ig várható következményeit vázolja fel, hanem arra is rávilágít, miért elégtelenek az elszigetelt szakpolitikai válaszok. Az elemzés központi üzenete egyértelmű: a bolygót érintő válságokra csak integrált, rendszerszintű megközelítéssel adható érdemi válasz.

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

2025. december 26. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

2025. december 21. 12:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

Kiöregednek az elsőként épült szélerőművek – Ebből még nagy baj lehet

2025. december 01. 13:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Kiöregednek az elsőként épült szélerőművek – Ebből még nagy baj lehet

Majdnem 35 év telt el azóta, hogy Dániában üzembe helyezték a világ első tengeri szélerőműparkját – ma pedig már a globális energiarendszerek fontos pillérei a szélfarmok. Az üzemidejük végét elérő szélerőművek leszerelése a keletkező jelentős hulladék miatt komoly kihívás elé állítja a zöld átállást. A kérdés ma már nem az, hogy a szélenergia kulcsfontosságú-e a klímavédelemben, hanem az: mit kezdünk a leszerelt szélturbinalapátokkal.

Titkos időzített bomba a zöld energia mögött: évtizedeken belül hulladékhegyek lepik el a világot?

2025. november 23. 13:02 | Nemes Csaba, Pomázi István

Titkos időzített bomba a zöld energia mögött: évtizedeken belül hulladékhegyek lepik el a világot?

A napenergia világszerte robbanásszerűen terjed, ám ezzel együtt egyre sürgetőbbé válik a napelemek élettartamuk végén jelentkező hulladékkezelési kihívása. Miközben a telepítések száma rekordokat dönt, a következő évtizedekben milliószámra kerülnek majd kivonásra azok a panelek, amelyek újrahasznosítása ma még drága és technikailag összetett folyamat. A kutatók és iparági szereplők szerint ugyanakkor a napelem-hulladék a jövő jelentős nyersanyagforrásává, az újrahasznosítása pedig a következő egy-két évtizedben jó üzletté válhat.

A káros vegyi anyagok menedékévé tette a Brexit Nagy-Britanniát

2025. október 25. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A káros vegyi anyagok menedékévé tette a Brexit Nagy-Britanniát

Az, hogy határozott kül-és kereskedelempolitikai, valamint kormányzási és gazdaságszervezési hatással van egy ország életére az EU-ból való kilépés, már idejekorán láthatóvá vált az Egyesült Királyságban. De vajon milyen hatással volt és van az ország környezeti állapotára ez a folyamat? Első megközelítésben a logikus válasz az lehetne, hogy nem szabadna gyengülnie a környezetvédelmi szabályoknak. A tények azonban mást mutatnak.

Évtizedekbe is telhet Gáza újjáépítése – A törmelék nagysága 13-szorosa a gízai piramisoknak

2025. október 18. 11:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Évtizedekbe is telhet Gáza újjáépítése – A törmelék nagysága 13-szorosa a gízai piramisoknak

A Gázai övezetben 2023 októberében kitört és a napokban aláírt tűzszüneti megállapodással befejeződött harcok példátlan mértékű környezeti károkat okoztak a térségben, súlyosan károsítva a talajt, az édesvízkészleteket és a tengerpartmenti területeket – derül ki az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által szeptember végén közzétett jelentésből. Ez volt a második alkalom, hogy az ENSZ szervezete környezeti értékelést végzett Gázában a harcok okozta károkról. A legutóbbi, 2024 júniusában megjelent UNEP-jelentés óta szinte minden szempontból drámai mértékben romlott a Gázai övezet környezeti állapota. A szörnyű pusztítás két évig zajlott, a Gázai övezet helyreállítása azonban akár évtizedekbe is telhet, de ehhez tartós békére lesz szükség.

Ezért fontosak a méhlegelők - A beporzók pusztulása súlyos helyzetet okozhat az élelmiszer-termelésben

2025. október 12. 15:05 | Nemes Csaba, Pomázi István

Ezért fontosak a méhlegelők - A beporzók pusztulása súlyos helyzetet okozhat az élelmiszer-termelésben

Élelmiszereink jelentős részének előállításában, ökoszisztémáink működésében kulcsszerepet játszó beporzó rovarok napjainkban soha nem látott veszélybe kerültek. A populációik világszerte drámai mértékben csökkennek a mezőgazdasági vegyszerhasználat, az élőhelyek eltűnése, az invazív fajok terjedése és az éghajlatváltozás következtében. Cikkünk bemutatja, miért nélkülözhetetlenek a beporzók a mezőgazdaság és a természet számára, milyen okok állnak pusztulásuk mögött, hogyan reagál erre az EU, és milyen lépéseket tehetünk egyénileg és közösségként e létfontosságú élőlények megóvása érdekében.

Az újrahasznosítás nem elég: drasztikusabb megoldásokra lenne szükség

2025. október 05. 09:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Az újrahasznosítás nem elég: drasztikusabb megoldásokra lenne szükség

A mindennapjainkat átszövő műanyagok nemcsak a tengereket és az élővilágot fenyegetik, hanem súlyos hatással vannak az emberi egészségre, beleértve a termékenységet is. A tudomány évtizedek óta figyelmeztet a helyzet súlyosságára, mégis sorra hiúsulnak meg a nemzetközi egyezmények, amelyek valódi fordulatot hozhatnának. A műanyagok újrahasznosítása nem ad életképes megoldást a problémára, ehelyett fenntarthatóbb hulladékgazdálkodási stratégiákat (pl. hulladékcsökkentés, újrahasználat, tiltások, alternatív anyagok) kellene követnünk.

Borzasztó károkat okoz a műanyagszennyezés, egyelőre azonban ez így is marad

2025. október 04. 09:30 | Nemes Csaba, Pomázi István

Borzasztó károkat okoz a műanyagszennyezés, egyelőre azonban ez így is marad

A globális műanyagegyezmény elfogadásáról szóló legutóbbi, augusztusi tárgyalási forduló mintegy kéthetes iszapbirkózás után megállapodás nélkül ért véget Genfben. A több mint három éve tartó tárgyalási folyamat után továbbra is mély megosztottság tapasztalható az egyes érdekcsoportok között. Az eltérő álláspontok alig kerültek közelebb a tárgyalások megkezdése előtti időszakhoz képest, miközben a műanyaggyártás volumene tovább nő annak ellenére, hogy egyre több bizonyíték utal a műanyaghasználat okozta káros egészségügyi hatásokra.

Ha nem állítjuk meg a felmelegedést, brutális aszály vár ránk

2025. augusztus 16. 14:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Ha nem állítjuk meg a felmelegedést, brutális aszály vár ránk

Az aszály napjaink egyik legnagyobb, határokon átívelő környezeti kihívása, amely nemcsak a természetes ökoszisztémákat, hanem az egyes országok gazdaságát és a társadalmát is mélyen érinti. A klímaváltozás, a fenntarthatatlan vízgazdálkodás egyre gyakoribbá és súlyosabbá teszi a csapadékmentes időszakokat. Ennek következményei — az élelmiszer-ellátás bizonytalanságától a vízhiányon át egészen a migrációs hullámok erősödéséig — világszerte egyre érezhetőbbek. Cikkünk azt mutatja be, hogy miként változik az aszályok kockázata, milyen regionális különbségek figyelhetők meg, és milyen eszközökkel lehet fokozni a társadalom és a gazdaság ellenálló képességét.

Az újrafegyverkezés olyan ördögi kört indíthat el, ami a bolygónk jövőjét veszélyezteti

2025. július 27. 10:30 | Nemes Csaba, Pomázi István

Az újrafegyverkezés olyan ördögi kört indíthat el, ami a bolygónk jövőjét veszélyezteti

Becslések szerint a katonai erők tevékenységei (beleértve a katonai képességek előállítását, de magukat a hadviselési tevékenységeket nem) az összes globális üvegházhatásúgáz(ÜHG)-kibocsátás mintegy 5,5%-át teszik ki. Sőt, kutatások szerint akár kétirányú kapcsolat is létezhet a katonai kiadások és az ÜHG-kibocsátás között, és maga a militarizáció is a nemzetgazdaságok termelési és fogyasztási mintáit a szén-dioxid-intenzívebb rendszerek felé terelheti. Ezen túlmenően maguk a fegyveres konfliktusok lezajlása is jelentős káros környezeti hatásokat okoz, amelyek a háborúk és általuk kiváltott veszteségek ördögi körforgásához vezethetnek.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility