Újra előveheti a kormány a tervet, aminek sok napelemes háztartás örülhet

Major András

2025. október 26. 15:00

Ma már a magyar háztartások egy részében is működik a felhasználók és a rendszer szempontjából egyaránt előnyös akkumulátoros energiatároló, ezek azonban szinte kizárólag háztartási napelemes rendszerekkel együtt, pályázati támogatással kerültek telepítésre. A 10 éve működő, szaldóból bruttó elszámolási rendszerbe átkerülő háztartási napelemes rendszerek energiatárolóval történő kiegészítését, hibridizációját támogató pályázat ugyanakkor jelenleg nem érhető el Magyarországon. Lantos Csaba energiaügyi miniszter már 2024 tavaszán bejelentette, hogy a kormány pályázatot ír ki azok számára, akik még az éves szaldó elszámolási rendszerben telepítettek háztartási méretű napelemes kiserőművet, ám elkezdenek kipörögni a tízéves szaldós időszakból. Erre mindeddig nem került sor, de értesüléseink szerint a szaktárcánál most ismét elővehették az ötletet.

Értesüléseink szerint a szaktárca vezetésével ismét megindult annak a korábban beígért pályázati támogatási konstrukciónak a kidolgozását célzó háttérmunka, amely

a szaldó elszámolásból tíz év után kieső napelemes háztartások energiatároló telepítéseit lenne hivatott elősegíteni.

A kivezetés alatt lévő szaldó elszámolási rendszerben a napelemes felhasználó által a hálózatba betáplált és onnan vételezett villamos energiát ugyanakkora tarifával számolták el, így az érintett háztartások gyakorlatilag ingyen energiatárolóként is használták a közcélú hálózatot, melynek költségeit a többi felhasználó állta. A szaldó elszámolási rendszert felváltó bruttó rendszer 2024 januárjától indult el, és a lényege az, hogy a betáplált és vételezett villamosenergiát külön-külön mérik és számolják el a fogyasztóval, így kevésbé számít vonzó lehetőségnek.

Ezért az új elszámolási rendszerben a napelemes rendszer többmillió forintos költsége jóval lassabban jön vissza a beruházónak, miután a megtérülési idő a szaldós rendszerben megszokott 5-7 évről a többszörösére emelkedett.

Tehát a háztartási napelemes rendszert új igény alapján telepíttető háztartásokra már ez a kevésbé nagyvonalú elszámolási rendszer vonatkozik, de azok a felhasználók is átkerülnek a bruttó rendszerbe, akiknek letelt a szaldó rendszerben töltött, az üzembe helyezéstől kezdve számolt tíz éves határidő.

Így tehát felmenő rendszerben fokozatosan egyre több családot fog érinteni az átsorolás a következő években.

A rendszerirányító adatai szerint 2015 végén 15 131 darab háztartási méretű (szaldós) napelemes rendszer működött Magyarországon, akik az aktuális szabályozás szerint jövőre már nem élvezhetik a szaldó elszámolás előnyeit. Az érintett rendszerek száma 2026 végén már több mint 20 000 lehet, amely 2034-ig közel 300 000-re emelkedhet a statisztika alapján.

Az elszámolási rendszerben bekövetkezett változás hatására a háztartási méretű napelemes kiserőművek (HMKE-k) iránti igény alaposan visszaesett, és az iparági jelzések szerint már szinte csak az telepíttet ilyen rendszert, aki ehhez elnyert valamilyen pályázati támogatást.

A hazai napelemes HMKE-kapacitás bővülési ütemének lassulása a magyar energiaátállás szempontjából ugyan nem jó hír, de villamosenergia-rendszer üzemeltetői szempontból nem is feltétlen kedvezőtlen fejlemény, mivel a nem mért, változó termelésű HMKE-k a helyi és országos hálózat stabilitásának fenntartását számos kihívással nehezítik.

Az akkumulátoros energiatárolók alkalmazásával a napelemek által helyben megtermelt energia nagyobb része hasznosítható helyben,

ami a zöldenergia-hasznosítási arány mellett a megtérülést is javíthatná,

de az akkumulátorok az elmúlt évek áresését követően is vannak olyan drágák, hogy a magyar háztartásoknak piaci alapon nem éri meg telepíttetni - különösen rezsicsökkentett energiaárak mellett.

Továbbá, a háztartási akkumulátorok - más energiatárolókhoz hasonlóan - a hálózati stabilitás megerősítéséhez is hozzájárulhatnak, és az ezt lehetővé tevő szabályozási háttér kialakítása már Magyarországon is megkezdődött.

Bár a következőkben várhatóan folytatódik az akkumulátorok árcsökkenése, tömeges térnyerésük még jó ideig nem elképzelhető az elterjedésüket szolgáló különféle támogatások nélkül.

Az év elején lezárt Napenergia Plusz Program keretében a HMKE-t újonnan telepíttető háztartások akkumulátoros energiatároló létesítésére is pályázhattak támogatásért, és ilyen célra az otthonfelújítási program, illetve kedvezményes hitelek is felkínáltak támogatásokat, ezek azonban jellemzően csak új napelemes rendszerekhez voltak igényelhetőek.

A kifejezetten a korábban telepített, régebb óta működő, szaldóból bruttóba átkerülő háztartási napelemes rendszerek akkumulátoros energiatárolóval történő kiegészítését, hibridizációját támogató pályázat jelenleg nem érhető el Magyarországon.

Pedig Lantos Csaba energiaügyi miniszter már másfél évvel ezelőtt, 2024 tavaszán bejelentette egy interjúban, hogy a kormány még abban az évben pályázatot ír ki azok számára, akik korábban az éves szaldó elszámolási rendszerben telepítettek háztartási méretű kiserőművet (napelemet), ám elkezdenek kipörögni a tízéves szaldós időszakból.

Erre eddig nem került sor, de értesüléseink szerint a szaktárcánál most ismét elővették az ötletet, és elkezdtek a lehetséges konstrukció megtervezését.

Információink alapján az elképzelések szerint a támogatás csak azon lakossági HMKE-s felhasználók számára válhat elérhetővé, akik kiesnek a szaldó rendszerből, bár az iparág üdvözölné, ha az eleve bruttó elszámolásba kerülő - a bőkezű szaldó rendszer előnyeit korábban sem élvező - ügyfelek is élhetnének vele.

Egyébként a lakossági pályázati konstrukció egy tervezete tudomásunk szerint már 2024-ben elkészült, azonban a kormányzati szempontból fontos hangulatjavító hatással is bíró pályázatra egyelőre még várni kell, vélhetően a rendelkezésre álló források szűkösségétől nem függetlenül.