Beszerzési ár alatt is el lehet majd adni szezonális termékeket – De csak az ünnepnapok előtti utolsó napon

A háttérbeszélgetésen Gerlaki Bence, az NGM adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára elmondta: a törvénymódosítás a kkv-k jogvédelmét, jogérvényesítési lehetőségeit fogja erősíteni annak érdekében, hogy a vállalkozások versenyképesebbek legyenek, hatékonyabban tudjanak működni.

A békéltető testületek megnyílnak a kkv-k előtt is

A tervezett törvénymódosítások legfőbb intézkedésének azt nevezte meg, hogy

2026. január 1-jétől lehetővé teszik a kkv-k számára is, hogy békéltető testülethez forduljanak.

Jelenleg a békéltető testületek arra szolgálnak, hogy a fogyasztók és a vállalkozások között vitás ügyekben pártatlan közvetítőként, alternatív vitarendezési fórumként eljárjanak, bírósági eljáráson kívüli, ingyenes megoldást nyújtva a fogyasztóknak. A békéltető testület kötelező érvényű, bírósági úton kikényszeríthető döntést hozhat, ha a vitás ügy értéke nem haladja meg a 250 ezer forintot.

A tervezett módosítás révén ez a lehetőség január 1-jétől nemcsak a természetes személy fogyasztók, hanem a kisvállalkozások előtt is nyitva lesz.

Ha például elromlik egy adott kisvállalkozás által vásárolt mikrohullámú sütő, kávéfőző vagy egyéb beszerzett eszköz, akkor a békéltető testületnél ugyanúgy tudja majd érvényesíteni jogait, mintha természetes személy fogyasztó lenne

– magyarázta az államtitkár. Hozzátette: Magyarországon 800 ezer kis cég van, közülük 600 ezer vállalkozás egyfős, 200 ezer pedig 2-9 főt alkalmaz.

Figyelmeztetés bírság helyett

A jogszabálytervezet másik lényeges tervezett intézkedése szerint a figyelmeztetéssel történő szankcionálást ki fogják szélesíteni. Ez szintén kedvező a kkv-k számára – magyarázta Gerlaki Bence –, mert jelenleg vannak olyan ügyek, amikor kötelező a bírság kiszabása, nem lehet előtte figyelmeztetéssel élni a hatóságoknak. Emellett – tette hozzá – a hatóság figyelembe veszi majd azt, hogy a kiszabott büntetés arányos legyen a vállalkozás méretével.

Emellett a tervezet szerint a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságot (NKFH) jelölnék ki a bankkártyás fizetés díjmentességének ellenőrzésére, jelenleg ugyanis találkozni olyan esetekkel, amikor az adott vállalkozás díjat számol fel a bankkártyás fizetésre. „Ezt folyamatosan fogja vizsgálni az NKFH” – emelte ki az államtitkár.

Fel lehet lépni a greenwashinggal szemben

Uniós jogharmonizációs intézkedésként a jogszabály-módosítás révén elfogadják azt a szabályozást is, hogy a fogyasztók védelme érdekében fel lehet lépni a nem megalapozott környezetbarát állításokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak fog minősülni, ha például a kereskedő biotermékként vagy környezetbarát termékként állít be olyan árucikket, amely valójában nem az. Ezt jövőre kiemelten fogja a hatóság ellenőrizni.

„A bizonyítási teher a vállalkozásokon lesz, bizonyítaniuk kell majd, hogy jogszerűen használták a zöld állításokat. Ez az intézkedés is valójában a vállalkozásokat támogatja, hiszen a jogszerűen működő vállalkozások versenyképességét védi a rosszhiszemű vállalkozásokkal szemben” – hangsúlyozta Gerlaki Bence.

Beszerzési ár alatti értékesítés

Szintén a kereskedőket érinti az a tervezett módosítás, miszerint

a szezonális termékek beszerzési ár alatti értékesítését lehetővé teszik az ünnepnapok előtti utolsó nyitvatartási napon.

Így például húsvét esetében nagyszombaton, az utolsó nyitvatartási napon lehet majd beszerzési ár alatt eladni a húsvéti csoki nyuszikat, hogy az ne maradjon a kereskedőkön.

Ez kérés volt a piaci szereplők részéről. Az intézkedést élelmiszer-pazarlási szempontok miatt is érdemes meglépni, illetve ezzel a fogyasztóknak is kedvezünk

–  emelte ki az államtitkár.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio