Ez már tényleg a repülőrajt, vagy még mindig a felszállási engedélyre vár Magyarország?

Besül a Repülőrajt 2.0 is?

A kormány már 2024 ősze óta arra számít, hogy az idei év a repülőrajt jegyében telik a gazdaságban, azonban ennek időpontja fokozatosan tolódott ki. Az első félévben ugyanis éppen csak sikerült elkerülni a technikai recessziót azok után, hogy az első negyedéves 0,1 százalékos visszaesés után a második negyedévben 0,4 százalékkal növekedett a GDP negyedéves alapon.

A kormány azonban nem engedte el a repülőrajtot, október elején Orbán Viktor miniszterelnök az Economx podcastjának adott interjúban arról beszélt, hogy legfeljebb az időpontban tévedett, nem januárban, hanem júliusban indult el a repülőrajt. Ez pedig azt jelenti, hogy a kedvező tendenciának már látszania kellene a harmadik negyedéves adatokban.

Az eddig beérkezett adatok alapján olyan nagy lökést a harmadik negyedévben sem kaphatott a gazdaság, az ipar továbbra is hullámzó adatokat produkál, míg a kiskereskedelmi forgalomban óvatos javulás látszik. Közben viszont augusztusban az építőipar meglepő beszakadást mutatott. Vagyis egyelőre nem sokat változott a kép az első félévhez képest, a fogyasztás menti meg a gazdaságot attól, hogy recesszióba süllyedjen.

A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint a harmadik negyedévben stagnálhatott a GDP az előző negyedévhez képest, míg éves alapon 0,9%-os növekedés lehetett.

A szeptemberi ágazati statisztikák hiánya most igazán fájó pont, mivel az eddig beérkezett adatok alapján nagyon úgy tűnik, hogy a magyar gazdasági hullámvasút a harmadik negyedévben is folytatódhatott

- emelte ki Virovácz Péter.

Az ING Bank számításai szerint könnyen lehet, hogy egy újabb olyan negyedévet hagytunk magunk mögött, amikor negyedéves alapon a magyar gazdaság zsugorodott. Öröm az ürömben, hogy a tavalyi évi alacsony bázis miatt az év/év index így is egy érdemi elrugaszkodást mutat majd. Virovácz szerint a mérleg nyelvét a kormányzati teljesítmény (termékadók és -támogatások egyenlege) jelentheti. Ez döntheti végül el, hogy enyhe pluszt látunk majd a negyedéves növekedésben vagy tényleges zsugorodást.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője is elképzelhetőnek tartja akár azt is, hogy negyedéves alapon negatív adatot lássunk. A legnagyobb kérdés az lesz, hogy az építőipar a meglepő augusztusi visszaesés után szeptemberben korrigált-e, ez akár néhány tized százalékpontot jelenthet felfelé vagy lefelé az adatban.

A termelési oldalon az ipari termelés továbbra is visszahúzza a gazdaságot, a külső kereslet változatlanul visszafogott – emelte ki Varga Zoltán, az Equilor elemzője. Szerinte a mezőgazdaság is gyengén teljesíthetett, a szolgáltatások viszont felfelé segíthették a GDP-t. A felhasználási oldalon a belső fogyasztás tovább bővülhetett, mely az előző negyedévekben is megmentette a hazai gazdaságot a technikai recessziótól.

 A második negyedévhez képest az augusztusig beérkező ipari, kiskereskedelmi és főleg építőipari adatok összességében rosszabb képest festenek a magyar gazdaságról, és a mezőgazdaság sem teljesíthetett valami fényesen, ezért negyedéves alapon csak stagnálás körüli helyzetet valószínűsítünk – emelte ki Árokszállási Zoltán. Az MBH Bank elemzője szerint a beruházások várhatóan újabb komoly visszaesést mutattak, bár annak mértéke negyedéves alapon mérséklődhetett.

Az ipar és az építőipar is gyászos augusztusi értékeket produkált, ugyanakkor az azóta kijött soft indikátorok alapján jó esélyt látunk egy szeptemberi visszapattanásra a két ágazat esetében – tette hozzá a fentiekhez Nagy János, az Erste Bank elemzője.

Idén csak nagyítóval látható növekedés lesz

A már említett, gyengébb havi adatközlések miatt úgy véljük, hogy

a korábbi 0,8%-os idei növekedésről szóló előrejelzésünk már nem tartható, így 0,5%-ra módosítjuk idei reál GDP prognózisunkat

- hangsúlyozta Árokszállási Zoltán.

Az utóbbi hónapokban az elemzők sorra fogták vissza várakozásaikat, mostanra egyértelmű lett, hogy fél százalék körül lehet a gazdaság bővülése 2025-ben. A szakemberek még az előző felméréshez képest is rontottak kicsit, így ma már csak 0,6%-os növekedést várnak átlagosan.

Nem lesz sok okunk az örömre, hiszen, ha bejön a pesszimista jóslatunk a harmadik negyedévről, akkor az azt jelenti, hogy még egy komolyabb negyedik negyedévi növekedés mellett is, amelyet a kormányzati intézkedések lökhetnek meg,

csak arra marad esély, hogy nagyjából 0,5 százalék körüli átlagos növekedést hozzon ki a magyar gazdaság az idei évre

- foglalta össze Virovácz Péter.

Mindez a 0,6 százalékra felfelé revideált 2024-es teljesítmény után extra nagy csalódás lenne, hiszen könnyen lehet, hogy idén,

nem, hogy dinamizálódott volna, de még romlott is a magyar gazdaság növekedési tempója.

Az Erste Bank elemzői szerint a harmadik negyedév végén, a negyedik elején már láthatunk javulást a bizalmi indikátorokban, ami kedvezőbb képet festenek az előttünk álló időszakra. Az európai konjunktúrában érdemi javulás egyelőre nem detektálható, alkatrészhiány következtében több járműgyártó leállás elé néz a régióban, ami beárnyékolhatja a hazai szereplők kilátásait és a BMW-gyár október végi elindulását – emelte ki Nagy János.

Az év hátralévő részében még kaphat egy kisebb lendületet a gazdaság, amiben a motort elsősorban a nagyobb gyárak indulása (BMW) és a fogyasztás bővülése (növekvő reálbérek, kormányzati transzferek) jelenthetik. Így sem számítok azonban az idei évben jelentősebb növekedésre, a gazdaság mindössze 0,6 százalék körüli mértékben bővülhet – és a kockázatok itt is inkább lefelé mutatóak – vázolta fel a kilátásokat Regős Gábor.

2026-ra még tart az optimizmus

A 2026-os kilátások kapcsán egyelőre kitart az optimizmus, de már érezhetően csökken a lelkesedés. Most az elemzők átlagosan 2,7%-os növekedést várnak részben az idei gyenge teljesítményből fakadó alacsony bázis miatt.

Az MBH Bank elemzői szerint a felhasználási oldalon a fogyasztás jövőre élénkülhet, a beruházások pedig már nem fogják visszafogni jövőre a növekedést. A termelési oldalt támogathatják a 2025 végén és 2026 elején beinduló akkumulátor- és autóipari gyárak és az építőipar is – utóbbi a különböző kormányzati intézkedések és az Otthon Start Program miatt is lendületet kaphat – vázolta fel Árokszállási Zoltán. Szerinte a kormányzati hiánynövelő intézkedések (amelyek közül a legfontosabbak az édesanyák szja-mentessége, a fegyverpénz várható kifizetése, illetve a családi adócsökkentés) a várhatóan némileg gyorsuló béremelkedési ütem mellett

erőteljes fogyasztásnövekedést okozhatnak jövőre.

Jövőre az ideinél nagyobb bővülésre lehet számítani – persze ez a várakozás már évek óta fennáll és sosem teljesül:

mindig alá tudjuk támasztani, hogy miért kellene beindulni a gazdasági növekedésnek, aztán ez valahogy mégsem valósul meg

- emelte ki Regős Gábor. 

A Gránit Alapkezelő szakértője szerint most talán a nagy gyárak beindulása és a kormányzati transzferek fogyasztásélénkítő hatása lehet a fő ok. Kérdés persze, hogy hogyan alakul s külső kereslet és mi lesz az uniós forrásokkal – mindkettőben jelentős növekedési tartalék található jelenleg.

Érdekes, amire felhívta a figyelmet Regős: az elmúlt években előretekintve rendre optimisták voltak az elemzők, majd a valóság rácáfolt erre.

Tavaly ilyenkor például még 2025 kapcsán is 3%-os növekedésre számítottak, amiből most már látszik, hogy csak fél lesz nagyságrendileg.

A KSH többféle negyedéves GDP-mutatót közöl a jelentésében. A legfontosabbnak az előző negyedévhez viszonyított változást,az úgynevezett negyedéves (qoq) GDP-indexet tartjuk. Európában a legtöbb országban ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt az adatot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Az egyes negyedévek eltérő gazdaságszerkezete (időjárásfüggő aktivitás, ünnepek, munkanapok stb.) miatt ez a mutató szezonálisan és naptárhatással igazított. Bár ez a mutató rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.
Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított(éves, yoy) indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított(wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított(swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) figyeli kiemelten (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha mi is ezt tekintjük fő adatnak.
A kiigazítatlan éves indexet azért érdemes figyelni, mert az elemzői előrejelzések erre a számra vonatkoznak, ezért a friss adatban lévő meglepetésfaktort (a qoq adat mellett) ezen lehet lemérni.

Címlapkép forrása: Portfolio