Mutatjuk, kik nyerhetnek az új árrésstopos termékekkel

A kormány 2026. február 28-ig meghosszabbítja az árrésstopot – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Az intézkedés a kormány szerint eddig is hatékonyan járult hozzá az infláció csökkentéséhez, ezért döntöttek a folytatás mellett. Becslésük szerint az intézkedés eddig 60–70 milliárd forintot hagyott a vásárlóknál.

Maga a döntés nem volt meglepő. Lapunk is többször felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány aligha engedi el az árakat a karácsonyi szezon előtt. Arra is minimális az esély, hogy a választások előtt pár héttel tegye ezt meg, vagyis érdemes újabb hosszabbításra készülni. A kivezetés már az új kormány feladata lesz, a választás kimenetelétől függetlenül. Gulyás Gergely is utalta arra a Kormányinfón, hogy az árrésstop nem maradhat fenn örökké.

Újabb 14 termékkörrel bővül

Decembertől 14 új termékkörre is kiterjeszti a kormány az árrésstopot. Az intézkedés az alábbi termékeket érinti:

• marha fehérpecsenye

• marha felsál

• sertés májas és májkrém

• félkemény sajt

• sajtkrém, kenhető sajt

• alma

• körte

• szilva

• szőlő

• fejeskáposzta

• paradicsom

• vöröshagyma

• zöldpaprika

• bébiétel

Bár nem minden termékről állnak rendelkezésre teljes körű adatok az Online Árfigyelőből leszűrtük az októberi átlagárakat egyes termékekre.

• Bébiétel: 3 823 forint
• Alma: 702 forint
• Körte: 1 036 forint
• Fejeskáposzta: 339 forint
• Paradicsom: 990 forint
• Vöröshagyma: 377 forint
• Zöld paprika: 877 forint
• Sajtkrém: 4 533 forint
• Fehérpecsenye: 7 467 forint

Megfogják a szezonális drágulást?

Ezek közül több termék szezonális és lehet olyan célja a kormánynak, hogy

a téli drágulást mérsékelje olyan fontos zöldségféléknél, mint a paradicsom vagy a paprika.

De ide tartozik az alma is, amely egy nagyon gyatra éven van túl, ez látszik az árakban is.

A grafikonon zölddel a KSH, pirossal az árfigyelő októberi átlagárait jelöltük. Utóbbiról a KSH november 8-én tesz közzé friss adatot. Az árfigyelő és a KSH árai között vannak módszertani eltérések, a statisztikai hivatal eleve sokkal nagyobb merítésből dolgozik, mag az árfigyelő a nagyobb láncok árait követi.

Zöldpaprika

A zöldpaprika esetében a szezonális minta jól ismert: tavasszal, amikor a hajtatott (fóliasátras) termékek dominálnak, az árak magasak; nyáron és ősszel, a szabadföldi betakarítás idején viszont lejtmenetbe kerülnek, majd télre – amikor ismét több az import és a tárolt áru – fokozatosan emelkedni kezdenek.

Ezt a várható emelkedést mérsékelheti most az árrésstop.

Paradicsom

Hasonló a helyzet a paradicsom esetében, annak ára jellemzően tél elején kezd ismét felfelé mozdulni, amikor a hazai szabadföldi szezon kifut, és a fűtött hajtatás, illetve az importtermékek kerülnek túlsúlyba.

Fejeskáposzta

A fejeskáposzta esetében tavasszal a primőr káposzta megjelenésekor a kínálat még korlátozott, ezért az árak jellemzően magasabbak. Nyár közepétől, amikor megindul a szabadföldi termelés, a piac bőségesebbé válik, és az árak fokozatosan csökkennek. Ősszel, a fő betakarítási időszakban éri el a piac a legnagyobb kínálatot, ilyenkor a fejes káposzta a legolcsóbb. A téli és kora tavaszi hónapokban már főként a tárolt áru kerül forgalomba, ami a készletek apadásával együtt ismét mérsékelt áremelkedést eredményez.

Vöröshagyma

A vöröshagyma esetében szeptember–októberben zajlik a betakarítás, ilyenkor a kínálat bőséges, ezért az árak jellemzően alacsonyabbak. Novembertől januárig lassú áremelkedés figyelhető meg, mivel a tárolási és válogatási költségek beépülnek az árakba, és a jobb minőségű, nagyobb hagymák prémiumot kapnak. Február–április között az árak magas szintet érnek el: a belföldi készletek csökkennek, a tárolási veszteség nő, ami tovább hajtja felfelé az árakat. Május–júniusban gyakoriak az árcsúcsok, de ezek enyhülhetnek, amikor megjelennek az első újhagymák és a déli importból (például Spanyolországból, Olaszországból vagy Egyiptomból) érkező tételek.

2023-ban a vöröshagyma ára Magyarországon főként a kínálati hiány és a magas költségek miatt ugrott meg. Az előző évi aszály és gyenge európai termés miatt szűkös volt a kínálat, különösen Hollandiában és Spanyolországban, ami rekordközeli nagykereskedelmi árakat okozott, és ez a magyar piacra is begyűrűzött.

Körte

Körte: rövidebb a hazai szezon (főleg augusztus–szeptember), a termék tárolhatósága és a nagyobb importfüggőség miatt az árak ingadozóbbak, a tél–tavasz időszakban jellemzően magasabbak, nyáron valamivel olcsóbbak.

Alma

A hazai betakarítás szeptember–november, ekkor jellemzően a legalacsonyabbak az árak; télen a tárolt készlet tartja az árakat, kora tavasztól a készletek apadása és az importarány növekedése miatt drágulás szokott jönni; a nyár végén az új termés ismét lenyomja az árakat.

Az idei jelentős drágulás mögött az áll, hogy történelmi szinten gyenge volt a termés. A fagyok, a kora nyári aszály és a régóta zsugorodó, elöregedő ültetvényállomány miatt 2025-ben mintegy 160 ezer tonnára becsülték a hazai almatermést, ami messze elmarad a szokásostól. z ősz folyamán a főbb fajták nagybani ára jóval a 2024-es szint fölé került, ami a kiskereskedelmi árakba is begyűrűzött. Most csökkenés látható a KSH és az Online Árfigyelő szerint is.

Az árrésstop meghosszabbítása nem volt meglepő, az érintett termékcsoport bővítése pedig azok szezonális jellege miatt érthető. A kérdés, hogy decemberig, mit lépnek a beszállítók és a boltok, hogy készülnek fel az árrésstop idejére úgy, hogy most már kellő tapasztalattal bírnak arról, hogy mit is jelent ez az intézkedés a gyakorlatban. A beszállítói szerződések legfontosabb pontja az árrés láthatóvá válik és az sem kizárt, hogy a következő egy hónapban a szereplők úgy pórbálnak meg árazni, vagy új szerződéseket kötni, hogy minimalizálni tudják a veszteségeiket. Főleg, hogy az árrésstop borítékolhatóan fennmarad a választásokig és még utána is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images