Némileg nőtt a hazai áfarés - Ez is a digitalizációs úton történő gazdaságfehérítés szükségességét igazolja

A konferencia nyitóelőadását Gerlaki Bence, az NGM adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára tartotta, aki a kormányzat által az adózás terén az elmúlt években megvalósított digitalizációs fejlesztéseket mutatta be. Kiemelte: a 2010-es évektől kezdve „versenyképességi fordulat” zajlott le az adózásban, példaként említette, hogy az adónemek száma 64-ről 54-re csökkent. Egyben hozzátette: ebben az időszakban a GDP-arányos adóelvonási szint Írország után Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az EU-n belül.

A magyar adórendszert segítő három pillérként nevezte meg

• a gazdaságfehérítést, illetve az azt támogató digitalizációs intézkedéseket,
• az adminisztráció csökkentését,
• illetve az adózókkal szembeni partneri szemléletet.

Némileg nőtt az áfarés

A gazdaságfehérítés terén kiemelte: ennek legfontosabb eszközét a digitalizációs intézkedések jelentik. E téren felsorolta az online pénztárgépek 2014-ben, az EKÁER-rendszer 2015-ben, illetve az online számlaadat-szolgáltatás 2018-ban történt bevezetését. Továbbá kihangsúlyozta az eNyugta és az eÁFA rendszerek 2024-25-ben történő elindítását, ami egyelőre önkéntes alapon történik a vállalkozások részéről.

Ezek együttesen jelentősen csökkentették az adóelkerülést, valamint a szürke- és feketegazdaság arányát

- hangsúlyozta.

2014-ben a magyar áfarés (azaz a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség) 22% körül alakult, ez a ráta 2022-re 3% alá csökkent, amit az EU-n belüli egyik legjobb eredménynek nevezett.

Elmondta: ez a mutató 2023-ban és 2024-ben némileg emelkedett, de még mindig az EU- és a régiós átlag alatt áll. Kihangsúlyozta: a ráta emelkedése azt mutatja, hogy a digitalizációs úton történő gazdaságfehérítési intézkedésekkel nem szabad leállnia a kormányzatnak.

Az adminisztrációcsökkentés terén kiemelte, hogy az szja-bevallási tervezet automatikusan elkészül, ami akár mobilon is hozzáférhető. "Ma már természetes, hogy a NAV több mint ötmillió embernek készíti el az szja-bevallását. Korábban a bevallások elkészítését a munkáltatóktól is lehetett kérni, ezzel a lehetőséggel körülbelül egymillió ember élt, 3,5 milliónyian pedig gyakorlatilag önállóan töltötték ki a bevallást. A bevallásokat önállóan készítők száma mára töredékére, mintegy egymillióra esett" - mondta az államtitkár.

A vállalkozásokat támogató adminisztrációcsökkentés terén kiemelte: a 2025-ben induló eÁFA egy új szintet jelent a valósidejű automatikus bevallási lehetőséggel. Már a 2024-es tesztidőszakban is havonta tízezres nagyságrendben csatlakoztak az új felhasználók a rendszerhez, és októberre a NAV több mint 3200 automatikus bevallástervezetet készített el.

Az adózókkal szembeni partneri szemlélet kapcsán kihangsúlyozta: a NAV ma már nem büntető hatóságként lép fel első körben, kisebb hibák és nem szándékos mulasztások esetén szankció helyett figyelmeztet, lehetőséget biztosít az önreflexióra. Adategyeztetési eljárások során 2025-ben több tízezer ügyben sikerült közös megoldást találni.

Csökken az adóék

Az államtitkár kihangsúlyozta: az automatizált bevallási rendszerek bevezetése hozzájárult a gazdaság kifehéredéséhez, ami az adóterhek, például a társasági adó csökkentésére adott lehetőséget. Az adóék terén, vagyis, hogy a teljes munkaerőköltségnek (a nettó bérnek, illetve az arra rárakodó munkavállalói, illetve munkáltatói terhek összegének) hány százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában, kiemelte: az átlagbért keresők adóéke gyakorlatilag most EU-s szinten áll, de a 25 év alattiak esetében ez a mutató Ciprus után az egyik legalacsonyabb az EU-ban - sorolta az eredményeket. Hozzátette:

a családi adókedvezmény duplázásával a hagyományos családmodellt jelentő két keresős, illetve kétgyermekes felállásnál jövőre az adóék 30% alatt lesz.

A NAV által használt AI-alkalmazásokkal kapcsolatban elmondta: ma már gyakorlatilag a NAV mindennapi munkájának része ezen megoldások használata, például a helyszíni ellenőrzések digitalizációját szolgáló HEDI-projekt révén, vagy a valós időben zajló tranzakcióelemzéseknél, illetve a csalásfelderítő algoritmusoknál.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images