Magyarország szenved, régiós sereghajtó lett az egykori sikerágazat

A kelet-közép-európai régió exportját két sokk is érte az elmúlt időszakban: egyrészt általánosan is tapasztalható visszaesés a legtöbb ország gazdaságában domináló járműipari keresletben, másrészt Donal Trump amerikai elnök fél éve elindított vámháborúja is lefelé mutató kockázatként van jelen.

Ennek ellenére a térséget jelentős részben továbbra is az autóipar tartja mozgásban.

A BNP Paribas meg is jegyzi, hogy a szektor súlya jellemzően nagyon magas az egyes komponensek között a közép-kelet-európai országokban. Különösen Szlovákiában óriási, ahol a kivitel 34,4 százalékát, az ipari hozzáadott érték 23,4 százalékát adta 2022-ben. Csehországban ezek az arányok 20,8, illetve 17,6 százalék körül mozogtak, Romániában 17,3 és 16,7 százalékon álltak.

Magyarországon az autóipar a teljes export 16,2 százalékát, a feldolgozóipari hozzáadott érték pedig 16,6 százalékát adja a BNP számításai szerint.

A számok azt mutatják, hogy a magyar autóipar strukturális súlya kifejezetten nagy, éppen ezért a már említett idei dinamika egyáltalán nem ennyire kedvező.

Míg Csehország és Szlovákia erős növekedést könyvelt el a jármű- és alkatrészexportban, addig Magyarország esetében a gyengébb külső kereslet fékezi a kivitel bővülését. Ez összhangban van a fejlettebb európai gazdaságokban tapasztalt lassulással. A jelentés szerint Lengyelországban elsősorban az alkatrészek, Romániában pedig a kész autók exportja teljesített jól.

Magyarországon egyik alágazat sem tudott látványosan kitörni, ami részben a német ipari ciklus gyengélkedésével és az európai autópiac általános lassulásával függhet össze.

A régió országait több szempontból is érintette az amerikai vámemelés a BNP Paribas szerint: az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti júliusi megállapodás mérsékelte a sokkot: a tervezett 25 helyett végül 15 százalékos tarifát alkalmaznak az autóipari termékekre. Ez azonban így is jelentős ugrás, tekintve, hogy 2024-ben átlagosan 1,1–2,5 százalékos vámtételt fizettek a régió országai. A közvetlen hatás mégis relatíve korlátozott volt, mivel az USA eleve viszonylag kis felvevőpiaca a közép-európai autóiparnak.

A vállalatok gyorsan reagáltak a megváltozott környezetre a bank elemzése szerint: 2025 első hónapjaiban több országban is látható volt az amerikai piacra irányuló kivitel „előrefuttatása” – főként februárban és márciusban –, ám ez a frontloading hatás átmeneti maradt. Mire a magasabb tarifák életbe léptek, az export visszaesett, és az év első hét hónapjában összességében alacsonyabb szinten alakult, mint 2024 azonos időszakában.

Az egyszeri alkalmazkodási hullám tehát nem magyarázza a régió ellenállóképességét.

A valódi stabilitást továbbra is az Európai Unió jelenti – írja a BNP Paribas. A közép-európai autóexport döntő része uniós piacokra megy: 2024-ben az EU-n belüli jármű- és alkatrészkivitel aránya Szlovákiában 64, Romániában 82 százalék volt. Magyarország esetében is kiemelkedő az EU szerepe, elsősorban a német és regionális értékláncok irányába történő szállítás miatt. Ez a mély beszállítói integráció teszi lehetővé, hogy a térség a gyengébb amerikai kereslet ellenére is fenn tudja tartani exportteljesítményét. A régiós összefonódások előnye, hogy a vállalatok rugalmasabban reagálnak a külső sokkokra, és jobban ki tudják használni az európai kereslet szerkezeti átrendeződéseit.

A legnagyobb nyertesei ennek a struktúrának jelenleg a csehek és a szlovákok.

Mindkét ország jelentős növekedést ért el a kivitelben 2025 januárja és júliusa között. Szlovákia emellett a régión belüli értékesítésekből is profitál: jármű- és alkatrészexportjának 11,6 százaléka ment a négy közép-európai partnerhez. Csehország és Szlovákia exportstruktúrája diverzifikáltabb is, hiszen mindkét ország növelni tudta szállításait Törökországba és az Egyesült Királyságba. A piaci sokkokra adott válaszuk így sikeresebbnek bizonyult, mint Magyarországé.

A magyar helyzet ehhez képest jóval vegyesebb képet mutat: a szektor súlya továbbra is magas, a beszállítói láncok erősek, de a kereslet gyengülése miatt a növekedés fékeződött.

A német autóipar hullámzó rendelésállománya és a belső európai fogyasztás lassulása Magyarországon is éreztette hatását.

A román autóexport meglepően erős volt idén, még ha az alkatrészexport ott nem is bővült, míg Magyarország esetében egyik terület sem tudta kompenzálni a visszaesést.

A régión belüli kereskedelem az elmúlt években folyamatosan erősödött, ami tompítja a külső sokkok hatását. Csehország kivételével minden országban nőtt a jármű- és alkatrészexport a régión belül. Magyarország számára ez azért fontos, mert csökkenti az egyoldalú függést a német autóipartól, és fokozatosan mélyíti a közép-európai ipari integrációt. Ez hosszabb távon tovább növelheti a stabilitást, különösen akkor, ha a gyártók képesek lesznek tovább diversifikálni exportpiacaikat.

A régió jövőbeni versenyképessége szempontjából az elektromos autózásra való átállás lesz a legfontosabb. Magyarország az elmúlt években jelentős akkumulátoripari beruházásokat vonzott, ami segítheti a szektor technológiai átalakulását – jegyzi meg az elemzés.

Ugyanakkor a magyar exportnövekedés jelenleg jóval szerényebb a cseh és szlovák mutatóknál.

Ha a hazai szereplők sikeresen beépülnek az elektromos járművek beszállítói láncaiba, az újra lendületet adhat a kivitelnek – teszik hozzá.

A magyar gyengélkedés vissza is köszönt a csütörtökön kiadott 2025-ös harmadik negyedéves GDP-adatban: stagnálás mérték, amiben jól látszik, hogy az export lanyha bővülése alig húzta fel a hazai konjunktúrát.

Összességében a közép-európai országok jól vették az amerikai vámemelés és a globális autópiac lassulásának akadályait. Magyarország továbbra is az egyik legintegráltabb szereplő az európai autóiparban, de a gyengébb kereslet miatt lemarad a régió éllovasaitól. A továbblépés kulcsa az elektromobilitási átállás sikeres kezelése, az exportpiacok földrajzi diverzifikációja és a hozzáadott érték növelése lehet. A régió versenyképessége ugyanis hosszabb távon azon múlik, hogy képes-e feljebb lépni az értékláncban – és e téren Magyarország előtt még bőven vannak kihívások, vagy lehetőségek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images