Újratárgyalják a nagy béralkut

„Konkrét számokat nem tudok mondani. Tárgyalástechnikai szempontból ebben maradtunk a kormánnyal és a munkaadói szervezetekkel, hogy ne legyen üzengetés (...). Annyit viszont elmondhatok, hogy olyan fixösszegű minimálbér és garantál bérminimum emelési javaslat körvonalazódik, ami még belefér a cégek gazdálkodási keretébe” – mondta el a Portfolio megkeresésére Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

Hozzátette: „most mindenki a saját testülete elé viszi a számokat, hogy jóváhagyassák azt, akár a szakszervezeti, akár a munkaadói szervezetekkel. A kormány pedig mindezt a következő ülésén tárgyalja meg” – részletezte a hétfői bértárgyalás menetét Palkovics Imre.

Megerősítette, hogy a gyengébb gazdasági teljesítmény miatt nem lesz 13 százalékos emelés.

„A kezdeti viták után nem vagyunk nagyon messze a megállapodástól. Senki sem mond ki semmilyen számot egyelőre. Mindenkinek megvan ebben a saját házi feladata, hogy a testületei elé vigye a fixösszegű béremelésről szóló javaslatokat. A kormánynak is üléseznie kell ez ügyben” – erősítette meg a tárgyalások mai eredményét Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.

A kormány a szociális hozzájárulási adó 1%-os csökkentésével járulhat hozzá az emeléshez, egyelőre azonban nem dőlt el, hogy valóban csökken-e a teher.

A szakszervezetek korábban ragaszkodtak a kétszámjegyű béremeléshez, míg a cégvezetőket tömörítő testületek nem látták ennek az anyagi fedezetét. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta, hogy a GDP-adatok tulajdonképpen nem okoztak meglepetést, legfeljebb fokozták a csalódottságot.

„Csak erősítették az egész éves tapasztalatokat, az ágazati szakszervezetek tulajdonképpen ilyen körülmények között készülnek a vállalati szinteken a jövő évi tárgyalásokra” – közölte a szakszervezeti vezető.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szintén még a mai tárgyalások előtt úgy értékelt, hogy sajnos, a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzések folyamatosan csökkenő mértékeket mutatnak. A tavaly októberi prognózisok általában még 3 százalék feletti értékeket mutattak, a 3 éves bérmegállapodás aláírásakor, 2024. november elején, éppen egy éve, 3,4 százalékos volt a várakozás, amely ugyan optimista volt, de reálisnak látszott akkor. Ebből lesz a végén 0,5 százalék” – részletezte a folyamatosan változó helyzetet.

Megjegyezte azt is, hogy a realitásokhoz kell igazítani a kötelező béremeléseket, különben drámai következmények lehetnek. „Cégek tönkremenetele, a munkanélküliség növekedése lehet”.

A munkaadók elkötelezettek abban, hogy a jövő évben is reálbér-növekedés legyen, a nehéz évek ellenére is. Ez a munkaerő megtartása és a belső fogyasztás fenntartása érdekében is fontos. A reálbér-növekedés mértéke jövőre elérheti a 3-4%-ot is, ami elismerésre méltó eredmény lenne egy évek óta tartó gyenge növekedési tendencia után: 2024-ben és 2025-ben, tehát 2 év alatt összesen kb. 1%-kal nő a gazdaság.

Ha a kormányzat is beszáll a bérfelzárkóztatási programba - az élőmunkaterhek csökkentésére nyitottnak mutatkoztak - az további támogatást jelenthet az érezhető reálbérnövekedéshez. Persze nem nélkülözhető a szakszervezetek józan belátása a gazdasági realitások tekintetében. (…) A minimálbér és az átlagbérek is 20 százalék feletti növekedést mutatnak összességében az elmúlt két évben, miközben az infláció összesen egy 9 százalék alatti értéket ér el ezen két év alatt . Folytatódik tehát az igen dinamikus reálbér-fejlesztés egy összesen 1 százalékkal növekvő gazdaságban. Mindez a pénzügyi fenntarthatóság határát súrolja, hiszen irreális költségnövekedést jelent, amely komolyan megterheli a cégek tartalékait és rontja az üzleti kilátásokat” – zárta gondolatait Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Címlapkép forrása: Shutterstock