Holnap jön a Trump-Orbán csúcs, ahol Magyarország ajánlata döntheti el az olajszankciók sorsát

November 7-én, azaz holnap tartják meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök találkozóját. Bár arról nincs hivatalos információ, hogy pontosan milyen témák kerülnek elő a két vezető beszélgetésén, de kormányzati források alapján az energetika az egyik központi elem lehet.

Ezt erősítette meg Szijjártó Péter tegnapi bejelentése, amiben azt közölte, hogy a találkozó célja

egy nagy gazdasági és energetikai együttműködési csomag létrehozása, aminek előkészítése már hetek óta tart.

A megszólalásokból, valamint az Egyesül Államokba tartó repülőgépen készült és a Facebookra feltöltött fotókból eddig azt tudjuk, hogy a kétoldalú találkozókon többek között részt vesz

• Lantos Csaba (energiaügyi miniszter)
• Hernádi Zsolt (Mol elnök-vezérigazgató)
• Mátrai Károly (MVM Csoport vezérigazgató)
• Steiner Attila (energetikáért felelős államtitkár)

Szijjártó közösségi médiában megjelent bejegyzése alapján, és értesülésünk szerint az egyeztetéseket követő

közös sajtótájékoztatót magyar idő szerint 17:00 vagy 17:30 órától tartják meg

- a pontos időpont később jelenik meg a Fehér Ház honlapján.

A találkozó legfőbb apropója

Menjünk vissza az időben két hetet, hogy jobban megértsük a mostani találkozó jelentőségét. Trump október 22-én arra jutott, hogy az orosz-ukrán békét leghamarabb az orosz költségvetésre - és egyúttal hadigépezetre - gyakorolt nyomással tudja elérni. A hogyanra a választ a fosszilis energiahordozó bevétel adja, amely az orosz államkassza legfontosabb pillére (a teljes bevétel nagyjából harmada függően azok piaci árától). Ezért a legújabb amerikai olajszankciók a Lukoilt és a Rosznyeftet - és érdekeltségeiket - célozták meg, amely két vállalat Oroszország teljes kitermelésének nagyjából felét adja, és számottevő finomítói kapacitásaik is vannak.

A szankciók miatt minden olyan fél, amely a tiltólistás orosz vállalatokkal üzletel, azt kockáztatja, hogy korlátozzák a dolláralapú elszámolási rendszerhez való hozzáférését. Ez annak a pénzügyi infrastruktúrának a része, amely a világkereskedelmi tranzakciók több mint 50%-át és a globális devizaforgalom mintegy 90%-át érinti.

Az amerikai lépés elsősorban Kínát, Indiát és Törökországot célozza. Szeptemberi adatok alapján a három ország a teljes orosz olajexport 91%-át vásárolta meg, amihez képest az EU 6%-os részesedése eltörpül - utóbbi nagy részét Magyarország és Szlovákia teszi ki. A Mol-on keresztül hazánk jelentős, 86%-os import kitettséget épített ki az elmúlt években az oroszok felé a nyersolaj beszerzéseinél. Ennek egy része pedig biztosan érintett a szankciókban.

Ugyanis Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója nemrég a 24.hu adásában azt mondta, hogy

a Mol a Lukoil nemzetközi kereskedelméért felelős Litasco leányvállalatán keresztül szerzi be az olajmennyiségének egy részét.

Ezért hiába a három nagy importőr a célpont, mint mellékszereplő, a közép-kelet európai régió (köztük Magyarország) is megszenvedheti a szankciókat.

Mit tehet a magyar kormány?

Orbán Viktor egyik legfontosabb célja az lehet, hogy

felmentést - vagy legalább halasztást - szerezzen az amerikai olajszankciók alól.

• Egyrészt a magyar miniszterelnök hivatkozhat arra, hogy hazánk nem játszik jelentős szerepet az orosz költségvetés finanszírozásában az orosz energiahordozók vételén keresztül (nagyjából a teljes bevételük 4%-át adjuk), ezért a "baráti" viszonyra tekintettel kivételezzen Magyarországgal.
• Másrészt ott van az ellátásbiztonsági indoklás is. A kormányzati narratívában erősen jelen van az, hogy az orosz olajforrások kiiktatásával az ország számára - a földrajzi adottságainak köszönhetően - csak egy útvonal marad, a horvát Adria-vezeték, ami kockázatot jelent. Ennek kapcsán az amerikai elnök is megértőnek tűnt legutóbb, így ezt is számításba veheti az egyeztetések során.
• De Trump esetében adja magát az is, hogy a tárgyalóasztalra kerül valamilyen alku lehetősége. Magyarország - ha csak az energetikai lábat nézzük - maximum piacot tud biztosítani Amerikának az olaj, gáz és nukleáris (technológia) exportjához.

Az olajat gyorsan ki tudjuk zárni. A már említett adásban Bacsa azt mondta, hogy

ha az a kérdés, hogy az amerikai kőolaj reális-e ebben a térségben, akkor azt kell mondanom, hogy nem. A szállítási távolság (költségek) és az amerikai kőolaj minősége nem alkalmas a finomítóinkba, azt keverni kellene. A mi partnereink a MENA régióban, tehát a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, valamint a Kaszpi- és Fekete tengeri régióban vannak és lesznek a jövőben is.

Más is van a tarsolyban

Egész más a helyzet a nukleáris együttműködés terén, ami Magyarország számára diverzifikálási lehetőséget, Amerika számára pedig piacot - és technológiai befolyást - jelentene. A megegyezés részeként Trump dönthet úgy, hogy eltekint a fájó amerikai olajszankciók alól, cserébe viszont nagyobb részesedést kér a magyar nukleáris fűtőelem-beszerzésekből, és elköteleződést az amerikai kis moduláris reaktorok (SMR) felé.

Mindez nem előzmények nélküli. Tavasszal írtunk arról, hogy a magyar kormányzat háttértárgyalásokat folytatott amerikai partnereivel a szükséges nukleáris üzemanyag import diverzifikálásról. Ebbe a sorba illeszkedik be Szijjártó Péter október 22-i washingtoni látogatása, ahol az amerikai energiaügyi miniszterhelyettessel és a Westinghouse vállalat képviselőivel egyeztet a magyar nukleáris fejlesztésekről és fűtőelem-beszerzésről.

Erre azért van lehetőség, mert az orosz és a francia gyártókon kívül

a világon egyedül az amerikai vállalat képes VVER–440-es blokkokhoz megfelelő fűtőelemet gyártani.

Megkeresésünkre Aszódi Attila, a BME professzora azt mondta, hogy bár a 90-es években British Nuclear Fuels Limited (BNFL) próbálkozott ilyen kazetták gyártásával, de felhagytak a próbálkozással, így gyakorlatilag a 2000-es évekig csak az oroszok (a Roszatom leányvállalata, a TVEL) tudták kiszolgálni fűtőelemmel a Paksi Atomerőművet. A konfliktus kitörését követően, üzleti és ellátásbiztonsági okok miatt a nyugati világban is megjelentek azok a cégek (Framatome, Westinghouse), amelyek ma már képesek ezek gyártására.

Szijjártó Péter ugyanakkor azt is kijelentette legutóbbi amerikai látogatása során, hogy

ez nem a meglévő orosz beszállítói kapcsolatok feladása, hanem új beszállítói források kiépítése...ez az úgynevezett diverzifikálás.

A másik lába a nukleáris együttműködésnek a kis moduláris reaktorok. A fűtőelemek mellett ezen a téren látszik a legnagyobb érdeklődés mindkét fél részéről és több egyeztetés is lezajlott már. Sőt, június 30-án Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország és az Egyesült Államok együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az amerikai SMR technológia magyarországi bevezetésének előkészítéséről.

Aszódi ezen nem lepődött meg, és azt mondta, hogy "elképesztő, ami az Egyesült Államokban zajlik ezen a területen". Az amerikai GE Vernova és a japán Hitachi Kanadában már közösen üzemeltet egy nyomottvizes, demonstrációs célú moduláris reaktort.

Azt is megtudhattuk, hogy bármilyen megállapodás születik is Magyarország és az Egyesült Államok között, annak két kisebb korlátozó tényezője lesz.

• Egyik ilyen, hogy amennyiben a fentebb említett GE Vernova BWRX-300 SMR fejlesztése kerül hazánkba, annak a lengyel Orlen Synthos Green Energy a régió kizárólagos forgalmazója, ezért velük is szükség lesz egy megállapodásra.
• Másrészt, hiába tartozik nemzeti hatáskörbe az SMR (nukleáris) technológia engedélyeztetése, a mai magyar atomenergetikai szabályozás nem alkalmasak annak befogadására - mondta Aszódi. Ezért módosítani kell a hazai előírásokat, amit meg kell futtatni az Európai Bizottságnál is, hogy megfelel-e az EU nukleáris biztonsági direktívájának.

De egyik sem olyan, ami komoly akadályt jelentene az SMR-ek itthoni alkalmazásában.

Ezen felül előkerülhet az egyeztetéseken a kiégett üzemanyagkazetták tárolása is. Aszódi kifejtette, hogy egy-egy ilyen fűtőelem megközelítőleg 4 évet van "üzemben", majd további 4-5 évet tölt el egy úgynevezett pihentető medencében. A cél, hogy a még mindig radioaktív kazetta által termelt hő minimálisra csökkenjen. Ezt követően kerülnek ezek az elhasznált fűtőelemek a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába (KKÁT), ahol 50 évet töltenek el. Ebben lehet segítségül Amerika, ugyanis a tárolásra különböző technológiák állnak rendelkezésre. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása miatt - amennyiben realizálódik - biztosan szükség lesz további kapacitásra a jelenlegi helyszínen, vagy alkalmazhatunk eltérő, konténeres amerikai tárolási megoldást is az újonnan kiégett kazetták tárolására - mutatott rá Aszódi.

Röviden érdemes kitérni a paksi bővítésre is. A projekt alapja egy 2014-es orosz- magyar államközi szerződés, de az azóta eltelt bő 10 év alatt még az első betonöntésre se került sor. Ami azt jelenti, hogy ha februárban sikerül is megtenni ezt a lépést, onnantól kezdve még legalább 8-10 év, mire a Paks II. kereskedelmi üzembe állhat. Ráadásul az Európai Unió Bírósága szeptember 11-én hozott ítéletével megsemmisítette az Európai Bizottság 2017-es döntését, amely engedélyezte a magyar kormány számára, hogy állami támogatást nyújtson a beruházásnak. És bár az ítélet nem tiltja meg a beruházás folytatását, komoly bizonytalanságot okoz, amely már önmagában is befolyásolja a kivitelezési munkálatok menetét és a jövőbeli beruházói kedvet.

Aszódi hozzátette, hogy az is jelentős különbség, hogy a tervezett 2 új blokk VVER-1200-as technológiájú, ami nem igazán terjedt el a nyugati világban, ezért erre nem is épült ki fűtőelemgyártói kapacitás. Másrészt a bővítési szerződésben van egy olyan kikötés, hogy az első pár évben az orosz fél biztosítja a fűtőelemeket.

Mindezeket figyelembe véve

valószínűtlennek tűnik, hogy bármilyen megállapodás szülessen Paks II. kapcsán.

Maradt még egy aduász

A fosszilis gáznemű energiahordozó szankcionálása kevésbé tűnik prioritásnak az amerikai vezetésnél. Ez részben amiatt is lehet, mert az abból befolyó orosz állami bevételek nagyjából negyede, harmada az olajénak, ezért a piaci hozzáférésük korlátozása korántsem fájna annyira.

Ennek ellenére az USA a földgázszektort sem hagyta ki a sorból és korábban szankciókkal sújtotta. A legszigorúbb intézkedés az Arctic LNG 2 projektet érinti, amely teljes amerikai szankció alatt áll, így amerikai szereplők nem működhetnek együtt vele, és másoknak is szankciós kockázattal járhat az együttműködés. Emellett tiltott egyes kitermelési, cseppfolyósítási és LNG-technológiák exportja Oroszországba. A lényeg, hogy az intézkedések az orosz LNG-szektor kapacitásbővítésének és modernizálásának megakadályozására irányulnak, azokban a területeken, ahol Oroszország az Egyesült Államok versenytársaként jelenik meg.

Emiatt Magyarországot sem igazán érinti, hiszen a vezetékes ellátást közvetlenül nem tiltja.

Ha a földgáz területén várható lehetséges alkukat nézzük, a legkézenfekvőbb forgatókönyv az amerikai LNG-import bővítése. Beleillene a képbe, hiszen az elmúlt 2 hónapban két hosszútávú LNG-szerződést is bejelentett a magyar kormány:

• Szeptemberben a Shellel sikerült megkötni egy hosszú távú LNG beszerzési megállapodást. A szerződés évi 250 millió köbméter vásárlására vonatkozik 2021 és 2027 között.
• Ezt októberben az MVM hosszú távú szerződése követte a francia Engie-vel, ami 4 milliárd köbméter cseppfolyósított földgáz szállítására vonatkozik a 2028 és 2038 közötti időszakra.

A kontextus kedvéért ez a két mennyiség (600 millió köbméter évente) Magyarország éves igényének 6-7,5 százalékát teszi ki, tehát

bőven van még hely egy (több) hosszú távú amerikai gázimport megállapodásnak.

Szivárognak a részletek

Időközben Orbán Viktor is megszólalt a Washingtonba tartó repülőgépen és azt mondta, hogy a cégek szankcionálását üzleti szemléletnek gondolja, majd hozzátette, olyan megoldást dolgozott ki, amely nem céges mentességet kér, hanem annak elismerését, hogy Magyarországnak bizonyos csatornákon keresztül mindenképp energiához kell jutnia.

Mindenfajta megállapodás nélkül, belátás alapján fogadják el, hogy Amerikának nem lehet érdeke olyan döntést hozni, ami tönkretesz bennünket. Ez nem üzleti kérdés a számunkra, ez élet-halál kérdés. Egy barát élet-halál kérdésből nem csinál üzletet

- fogalmazott Orbán.

Hozzátette: "nekem azt kell elérnem, hogy a két legfontosabb vezetékünk, az egyik olaj, és a másik dél (nem egyértelmű, hogy milyen vezetékre utalt a miniszterelnök - a szerk.), akármilyen nafta is jön benne, akármilyen cégtől jön, az Magyarországra mindig, amerikai szankcióktól mentesen tudjon megérkezni...ez lesz nagyjából az én ajánlatom".

A nukleáris együttműködésről szólva kijelentette, hogy az

az első lépés a Paksi Atomerőmű szankciós mentességének ("General licence") biztosítása.

"Nehezebb, mint a gáz- meg az olaj, de szerintem menni fog" - mondta a miniszterelnök.

Második témaként az került elő, hogy létrejöhet-e nukleáris technológiai együttműködés az Egyesült Államokkal. Példaként említette, hogy a Paksi Atomerőműben az orosz mellett francia és amerikai gyártású fűtőelemeket is szeretnének használni. Ezen felül az elhasznált fűtőanyagok tárolását említette, ahol Magyarország már alkalmazza a fentebb említett vasbeton tárolási módszert, de szerinte a Westinghouse megoldása fejlettebb.

Nagyon közel van a megállapodás, a szándékok már egyeznek

- tette hozzá.

Összességében kijelenthető, hogy az előzetes várakozásoknak megfelelően a tárgyalási csomag központi elemei között szerepel a nukleáris fűtőelem-diverzifikáció, az elhasznált fűtőanyagok tárolásának technológiai kérdése, valamint fókuszba került a Paksi Atomerőmű szankciómentes működésének biztosítása. Bár Orbán Viktor nem említette konkrétan, a „nukleáris technológiai együttműködés” tág megfogalmazása alapján nem zárható ki, hogy az SMR-ekis napirendre kerülnek a holnapi nap folyamán.

A megszólalásból az is körvonalazódik, hogy Orbán személyes baráti viszonya és Magyarország földrajzi kitettsége mentén próbál támogatást szerezni az olajszállításokra vonatkozó szankciómentességhez. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a nukleáris és más energetikai együttműködési elemeket nem alkunak szánja az olajszankciók alóli felmentéshez. További érdekesség, hogy a megfogalmazás arra utal, hogy hazánk egy általános, az infrastruktúrára vonatkozó mentességet kérne, amely hosszabb távra is védőernyőt jelentene az esetleg bővülő amerikai energiaszankciókkal szemben.

A következő napok kulcskérdése az lesz, hogy az Egyesült Államok miként reagál erre az igényre. Bár Magyarország nem számottevő bevételi forrása az orosz államkasszának az energiahordozók vásárlásán keresztül, de egy ilyen engedmény a többi ország felé is üzenet értékű lehet.

Címlapkép forrása: Andrew Harrer/Bloomberg via Getty Images