Drasztikusan átírná a kormány a Polgári Törvénykönyvet – kiderültek a részletek!

Az Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a törvénymódosító tervezetet, amely átfogóan változtatná meg a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és több kapcsolódó törvény szabályait.

A hivatalos indoklás szerint a javaslat célja a gyakorlatban felmerült értelmezési problémák tisztázása, a jogalkalmazás egységesítése, valamint – egy Alkotmánybírósági határozat nyomán – az ügyvédi letétkezelésre vonatkozó garanciák megerősítése. A tervezetről november 15-ig lehet véleményt küldeni.

A csomag több érzékeny területet is érint: például egyértelművé tenné, hogy a gondnok – még hatósági jóváhagyással sem – köthetne olyan ügyletet a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú nevében, amely ellenérték nélkül ajándékoz, idegen tartozásért felelősséget vállal, vagy jogról mond le.

Kivételként csak akkor engednének ingyenes támogatást, ha az a gondnokolt leszármazóját segíti, és mértéke nem haladja meg az örökrésze felét.

A családjogi területen a kapcsolattartás visszaállításáról kizárólag bíróság dönthetne. Az öröklési jogban pontosítanák a kiesési okokat, szigorúbb formai követelményeket írnának elő több lapból álló magánvégrendeletek esetére (például minden lap sorszámozása és aláírása), és tisztáznák az ági öröklés szabályait.

Komoly változások jönnek a cég- és üzleti jogban is

A vállalati jogban a tényleges vállalatcsoportok kezelését egyszerűsítenék: legalább három évig fennálló tényleges együttműködés esetén a bíróság akkor is alkalmazhatná az uralkodó és ellenőrzött társaság közötti helytállási szabályokat, ha nincs közöttük uralmi szerződés vagy formális csoportnyilvántartás.

Több változás érintené a gazdasági társaságokat is.

Eltiltott személy a jövőben nem szerezhetne többségi társasági befolyást a cégekben.

Az üzletrészek végrehajtási árveréséhez új szabályok kapcsolódnának: az árverési vevő automatikusan taggá válna, a végrehajtó adatait pedig be kellene vezetni a tagjegyzékbe. Jogutód nélküli megszűnéskor a fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket térítenék vissza, és csak ezután osztanák fel a maradékot.

A követelések engedményezésénél a tervezet úgy rendelkezne, hogy ha a követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelen, az engedményes érvényesíthetné mindazokat a jogokat, amelyeket a korábbi jogosult is megtehetett volna.

Az elővásárlási jog azonos rangú jogosultak közti gyakorlására is részletes eljárást vezetnének be: ha többen élnek a joggal, közösen szereznének tulajdont, vagy – megállapodás hiányában – a tulajdonos választhatna közülük.

A cégeljárás területén újdonság lenne, hogy a végrehajtás során árverés útján megszerzett üzletrész tulajdonos-változását a cégbíróság hivatalból jegyezné be.

A normaszöveg-tervezet alapján az ügyvédi törvény módosításai az Alkotmánybíróság 2024 nyári döntése nyomán születtek: a tervezet az ügyvédi letétkezelési rendszer átláthatóságát és biztonságát erősítené. Kötelezővé tenné például, hogy minden ügyfélpénzt elkülönített alszámlán kezeljenek, és a letevő kérésére közvetlen számlaegyenleg-információt is biztosítani kellene. Lehetővé válna állampapír vásárlása a letét terhére, szigorú feltételekkel, továbbá pontosítanák a letéti számlák kezelésének szabályait. Emellett rendeznék a kamarák választási rendjét is.

A tervezet szerint a módosítások egy része 2026. március 1-jén, míg a letétkezelésre és ügyvédi szabályokra vonatkozó változások 2026. július 1-jén lépnének hatályba. Mivel a javaslat november 15-ig társadalmi egyeztetésen van, végleges tartalma még változhat.

Címlapkép forrása: Getty Images via run co