Hiába hull a mélybe az infláció, az MNB nem örülhet

Most még 4 százalék felett maradhat az infláció

Az elmúlt három hónapban folyamatosan 4,3%-os inflációs adatot közölt a KSH, érdekes helyzet lenne, ha zsinórban a negyedik adat is ugyanekkora áremelkedést mutatna. Márpedig van rá esély, mivel az elmúlt hónapban jelentős változások nem történtek, és a bázishatás sem indokol komolyabb eltérést.

A Portfolio által megkérdezett elemzők átlagosan 4,4%-os inflációs adatot várnak kedd reggel, vagyis azért nagyobb az esélye, hogy kicsit kimozdulunk az elmúlt három hónap holtpontjáról. Ez a minimális emelkedés ugyanakkor nem befolyásolja érdemben a kilátásokat, ősz végére  is hasonló adat jöhet, 

decemberben viszont már 4% alatt lehet az áremelkedési ütem.

A járműüzemanyagok árcsökkenése ellensúlyozhatta a ruházati cikkek szezonális drágulását – emelte ki a legfontosabb tényezőt október kapcsán Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője szerint továbbra is kulcskérdés, hogy az ipari termékek inflációja hogyan alakul az erős forint és az alacsonyabb termelői és importált infláció hatására. A piaci szolgáltatások esetében pedig érdekes lehet, hogy a továbbra is magas várakozások indukálnak-e további átárazásokat a „kisiparos” inflációban.

A mostani adattal befejeződhet a 4% feletti inflációs mutatók sora, novembertől már a jegybanki inflációs célsáv alá eshet a hazai infláció, és ez a csökkenő trend folytatódhat a következő év közepéig – kommentálta Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója.

Az árrésstop még lefojtja az inflációs nyomást, a termelői árak emelkedésének a hatását azonban nem tudja kompenzálni, márpedig a mezőgazdasági termelői árak szépen emelkednek, mind a növénytermesztési, mind az állattenyésztésben – emelte ki az adatkapcsán Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

Havi alapon 0,2 százalékos áremelkedésre számít Varga Zoltán, ezen belül az üzemanyagárak lefelé, míg a szolgáltatások felfelé húzhatták a drágulási ütemet az Equilor elemzője szerint.

A tartósabb inflációs folyamatokat megragadó mutatók esetében is gyorsulásra számítunk mind havi, mind pedig negyedéves alapon – hangsúlyozta Virovácz Péter. Az ING Bank elemzője szerint a maginfláció – részben a havi átárazásnak, részben a bázisnak köszönhetően – 4,4 százalékra gyorsulhat, ismét elmozdulva a jegybanki célsáv fölé.

Habár a már rendelkezésünkre álló régiós inflációs adatokban elsősorban az élelmiszerinfláció okozott kedvezőtlen meglepetést, a hazai élelmiszerinfláció a forint erősödése miatt talán ellenállóbb lehetett – tette hozzá Virovácz. Szerinte az infláció szerkezete továbbra is alátámaszthatja, hogy

olyan strukturális árnyomás van a magyar gazdaságban, amely indokolja a tartósan szigorú monetáris politikát.

2026 elején rég nem látott inflációt láthatunk

Novemberben és decemberben már erősen támogató a bázishatás, és mivel eldőlt, hogy az adminisztratív árkorlátozó intézkedések nem szűnnek meg november végével,

a decemberi éves adat szinte biztos, hogy a jegybanki célsávban lesz

- emelte ki a rövidtávú kilátásokkal kapcsolatban Nyeste Orsolya.

Az árrés-stop intézkedés kiterjesztése több fontos következménnyel is járt az előrejelzésünkre. Az újonnan megcélzott termékek jellemzően a téli-tavaszi hónapokban árazódnak át, ennek következtében az idei év végi és a jövő év eleji inflációra kedvezően fog hatni az intézkedés – tette hozzá Becsey Zsolt. Az Unicredit Bank szakembere szerint 2026 elején a bázishatás is támogatja majd az infláció további csökkenését, akár 2% közelébe is süllyedhet az éves áremelkedési ütem. Ez még nem is a legalacsonyabb prognózis, Virovácz Péter szerint

februárban 1,8%-ig eshet az infláció.

Hosszabb távon az árrésstopok kiterjesztése azt is jelenti, hogy 2026 végén-2027 magasabb inflációs számokat fogunk látni, függően attól, hogy hogyan vezetik ki ezeket az intézkedéseket és mekkora lesz addigra a kiskereskedelemben az importtal helyettesítés – árnyalta a kedvező képet Becsey Zsolt.

Emlékezhetünk, hogy a 2025. év elején történt markáns átárazásokra reagált a kormányzat az árrésstoppal és az önkéntes árkorlátozó intézkedésekkel. Ennek megfelelően tehát a mesterségesen alacsonyan tartott átárazás találkozik majd egy magas bázissal – emelte ki Virovácz Péter.

Az ING Bank elemzője szerint az év eleji visszaesés után az árintézkedések kivezetésével azonban az év végére ismét érdemben a jegybanki célsáv fölé, akár 5 százalékig is emelkedhet a mutató.

Az infláció 2025. decembertől visszatérhet a toleranciasávba és 2026 közepéig a sávon belül maradhat, elsősorban a bázishatásnak és az árrés-stop intézkedéseknek köszönhetően – véli Balog-Béki Márta. Az elmúlt hónapok forinterősödése segíti a dezinflációt, de az árrésstop intézkedések kivezetésének áremelő hatása 2026 második felében mutatkozhat, miközben a kormányzati keresletélénkítő intézkedések az inflációs cél tartós elérését megnehezítik – tette hozzá az MBH Bank elemzője.

Mit tehet az MNB?

A jegybank egyelőre elszántnak tűnik az óvatos és türelmes monetáris politika mellett, a legutóbbi kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály is utalt arra, hogy az idén nem várható az alapkamat csökkentése. A nagy kérdés az lesz, mit lép az MNB 2026 elején, ha valóban mélyen a célsávba (vagy akár az alá) esik az infláció.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Becsey Zsolt szerint az év elejére várható alacsonyabb infláció önmagában nem jelent a lazításra okot. Szerinte a vágási ciklust akkor tudja majd megindítani a jegybank, ha biztosabban látja az átárazódási kockázatokat, ebben kiemelt fontosságú az árrés-stopok körüli bizonytalanság.

Jelenleg úgy számolunk, hogy jövő decemberre már alig 1 százalékpontosra olvadhat a reálkamat, így lazításra várhatóan 2027-ben kerülhet majd sor

- teszi hozzá az Unicredit Bank szakembere.

A jegybanki cél közelébe csökkenő infláció miatt újra előtérbe kerülhet a kamatcsökkentések kérdése, amit a következő fél évre a piac már kiárazott, és ami így fontos lehet a forint euróval szembeni árfolyamának szempontjából – tette hozzá Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója.

Meglátásunk szerint az MNB átnéz majd az év eleji alacsony inflációs mutatón és nem változtat a kamatokon az alacsony pénzromlási ütem ellenére sem, mivel az nem egy fenntartható folyamat eredménye lesz – hangsúlyozta Virovácz Péter. Mindezek alapján az ING Bank arra számít, hogy a 6,50 százalékos alapkamat akár jövő őszig is velünk maradhat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images