Kiderülhetett az igazság: mit ígért valójában Trump Orbánnak az orosz energiáról

Pénteki washingtoni tárgyalását követően a magyar kormány azt közölte, hogy Magyarország határozatlan időre felmentést kapott az orosz olaj- és gázvásárlásra vonatkozó amerikai szankciók alól. A bejelentés azonban hamar bizonytalanságot keltett, mivel az amerikai fél a rendelkezésre álló információk szerint egyelőre csak egyéves mentességet tart valósnak – több hírügynökség is ilyen információkat kapott a Fehér Háztól, köztük a Reuters, a CNN és a BBC is. 

A Portfolio diplomáciai forrásai szerint viszont egy nagyon egyszerű és kézenfekvő magyarázat a disszonanciára.

A kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad

A nekünk nyilatkozók azt mondták, hogy egyelőre semmilyen hivatalos mentességről szóló döntés nem született, a megállapodás tényleges tartalmát végső soron az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozó Idegen Vagyont Ellenőrző Hivatal (Office of Foreign Assets Control, OFAC) által kiállított engedély fogja meghatározni, amelyet a magyar félnek hivatalosan kell kérelmeznie.

A magyar kormányzati narratíva szerint Donald Trump amerikai elnök az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen korlátlan időtartamra adott mentességet az orosz olajvásárlásokra vonatkozó szankciók alól. Orbán Viktor nyilatkozata szerint Trump azt mondta, hogy Magyarországot időhatár nélkül mentesítik az amerikai szankciók alól. Szijjártó Péter külügyminiszter vasárnap a Kossuth rádióban úgy fogalmazott, hogy a találkozón nem hangzott el semmilyen időtáv, a megállapodás kézfogással született, és már csak technikai kérdés, hogy milyen formában foglalják írásba az amerikai fél részéről. A külügyminiszter ezzel gyakorlatilag azt sugallta, hogy a mentesség elvben korlátlan idejű, és elsősorban a megállapodás formalizálásán van a hangsúly.

Ezzel szemben a Fehér Ház a Telex megkeresésére azt közölte – amint arról beszámoltunk –, hogy Donald Trump egy évre mentette fel Magyarországot az orosz olaj- és gázimportot érintő amerikai szankciók alól. 

Ahogy arról a Portfolio-t tájékoztatták, az európai uniós intézmények sem tekintik megerősítettnek a korlátlan mentesség lehetőségét. Brüsszeli értékelés szerint a rendelkezés időben korlátozott, felülvizsgálható és feltételekhez köthető, továbbá az uniós szankciós politika változatlanul érvényben marad, az amerikai mentesség ugyanis önmagában nem módosítja az EU-szabályokat.

A Portfolio által megkérdezett diplomáciai források kiemelték, hogy bár politikai szinten megszületett a megállapodás, az érdemi felmentést az OFAC által kiadott engedély fogja biztosítani. 

Az eljárás a gyakorlatban úgy néz ki – ahogy azt már Szijjártó Péter is ismertette a hétvégén –, hogy a magyar félnek hivatalosan kérelmet kell benyújtania, az OFAC pedig ennek alapján adhat ki általános engedélyt.

Akkor is, ha az engedély szövegében határozatlan idő szerepel, az ilyen jogosultságokat az amerikai gyakorlat szerint évente felülvizsgálják – mondták diplomáciai forrásaink.

Vagyis értelmezés kérdése, hogy a még nem is elkészült megállapodásnak mi az időtartama. Szigorúan nézve egy év múlva várhatóan újra elbírálják az engedélyt, tehát egy évre szól, de azért mégis érdemi különbség, hogy az engedély nem lejár, amit újra ki kell tárgyalni, hanem a hosszabbításról születhet automatikus döntés. Erre vonatkozóan pedig Donald Trump szóban akár el is köteleződhetett előre, hogy nem lesz gond a hosszabbítással.

A jelenlegi helyzetben elképzelhető, hogy az OFAC a politikai szintű megállapodás ellenére végül meghatározott időre, például egy évre szóló engedélyt állít ki, vagy csak a 12 havonta esetleges felülvizsgálatnál függeszti azt fel.

A lapunknak nyilatkozó, az amerikai döntéshozatalra rálátó diplomáciai oldal magyarázata szerint

az egyéves intervallum az amerikai kommunikációban jelzés is Brüsszel felé, hogy az Európai Unió leválási terveit nem akarják befolyásolni.

Washington kifejezetten támogatja az EU törekvéseit az orosz energiahordozóktól való függés csökkentésére, és a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón Trump több uniós tagállamot is bírált, amelyek szerinte rejtett vagy kiskapus megoldásokkal továbbra is vásárolnak orosz olajat és gázt. 

Ahogy azt már májusban az Európai Bizottság bejelentette, 2027-re vagy 2028-ra tervezik a teljes leválást az orosz energiáról, ráadásul nem is szankciós rezsimen, hanem a kereskedelmi korlátozásokkal – például vámokkal vagy mennyiségi importkvótákkal – érnék ezt el, mivel itt elég az uniós országok minősített többsége (a tagállamok 55%‑a, akik az EU teljes népességének legalább 65%‑át képviselik együtt szavaznak, és a tartózkodás technikailag támogatásnak minősül) elég, a lépés nem megvétózható.

A 2027-re előrehozott uniós céldátumot az amerikai fél is támogatja, így a Magyarország számára adott ideiglenes mentesség időtartamának meghatározása sem feltétlenül feszíti szét az uniós menetrendet. Maga Donald Trump amerikai elnök Ursula von der Leyen bizottsági vezető oldalán követelte a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen, hogy az EU hamarabb szüntesse be az orosz energiavásárlásait, mint a májusi tervekben szerepelt.

Az amerikai államfő Orbán Viktor mellett a hétvégi fehér házi sajtótájékoztatón is kritizálta a többi EU-tagállamot, amiért még vásárolnak fosszilis energiahordozókat az oroszoktól – főként LNG formájában –, miközben kiemelte, hogy Magyarország tengeri hozzáférés nélkül különleges, kifejezetten nehéz helyzetben van a leválást illetően.

A nem kimondott, az OFAC felülvizsgálatához kötött egyéves időtáv ebből a szempontból biztonsági megoldásnak tekinthető, amely összhangban állhat az európai leválási ütemtervvel.

A találkozó utóélete ezért jelenleg kétértelmű. Abban széles körű egyetértés van, hogy politikai értelemben valóban megszületett egy szóbeli megállapodás Magyarország amerikai szankciók alóli részleges felmentéséről, amely a Barátság kőolajvezetéken és a Török Áramlat földgázvezetéken érkező szállítmányokat érinti. A mentesség időtartama azonban nem egyértelmű, a magyar fél korlátlan időkeretről beszél, míg az amerikai és nemzetközi források továbbra is csak egyéves felmentést említenek.

Eközben az uniós szabályok érintetlenek maradnak, így Magyarország a közösségi keretek között továbbra is köteles betartani az uniós kereskedelmi korlátozásokról szóló tanácsi határozatokat.

A következő hetek annak tisztázásáról szólnak majd, hogy az OFAC milyen pontossággal és milyen időtávval fogalmazza meg az engedély szövegét. A tényleges jogi következményeket és a magyar energiastratégia mozgásterét végső soron ez a dokumentum határozza meg, ezért a jelenlegi kommunikációs ellentmondások ellenére továbbra is bizonytalan, hogy a mentesség korlátlan vagy csak átmeneti ideig érvényes-e. A helyzetet az éves OFAC-felülvizsgálati gyakorlat is befolyásolhatja, így könnyen előfordulhat, hogy a magyar-amerikai megállapodás időközönkénti újraértékelésre szorul majd.

Címlapkép: Donald Trump elnök kétoldalú megbeszélése után Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a kabinetteremben, 2025. november 7-én, pénteken. Forrás: hivatalos fotó, Fehér Ház, Daniel Torok.