Megdöbbentő fordulat: lesöpörték az asztalról a 30 ezer forintos béremelést a cégek Magyarországon!

Az már eldőlt, hogy az eredeti, 3 éves béralkuval szemben nem lesz 13 százalékos minimálbéremelés jövőre. Az alacsonyabb gazdasági növekedés miatt, ha nincs megállapodás a munkáltatói és munkavállalói szervezetek között, akkor a tavaly év végén aláírt szerződés alapján (vártnál alacsonyabb GDP-növekedés és magasabb infláció) 11,6 százalék környékén lehet a minimálbér emelkedése. Viszont a garantált bérminimumról korábban sem volt 2026-ra egy elfogadott szám.

A most hétfői informális ülés úgy tűnik, hogy nem a gyors kompromisszumot hozta el.

Információink szerint az összegszerű béremelés bruttó 35 ezer forint lett volna a minimálbér és 30 ezer forint a garantált bérminimum esetében. (Ez 11,7, illetve 8,6%-os emelést jelentett volna.) Ezt azonban a munkáltatói szervezetek részéről a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége sem támogatta. A munkáltatói szervezetek részéről csak az ÁFEOSZ-Coop Szövetség írta volna alá ezt a béremelkedési mértéket.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Portfolio megkeresésére azt mondta, hogy ezek a béremelési mértékek számukra elfogadhatóak lettek volna, az egyik munkáltatói szervezet azonban ennél több százalék ponttal alacsonyabb garantált bérminimumemelési javaslattal állt elő. Ez viszont a munkavállalói szervezetek számára nem volt alkuképes.

„Egyensúlyt keresünk, ezért a munkáltatók panaszaira is oda kell figyelni. Ettől függetlenül nem mondtunk le arról, hogy legyen számottevő béremelkedés, és arról sem, hogy megvalósuljanak a több évre kitűzött fizetési szintek” – kommentálta a tárgyalások eddigi menetét Palkovics Imre.

A kormány jelezte, hogy csak egy jelentősebb béremelés esetén támogatja a vállalatokat a szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentésével

– fogalmazott. Ez érthető is, hiszen ez 200 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek, amit magasabb bérek után fizetett járulékok, és erőteljesebb lakossági fogyasztásból eredő adók alapján szeretnének egy idő után újra látni a büdzsében, tette hozzá.

Most mindegyik tárgyalófél új gazdasági modellszámításokat végez, és megpróbálnak 1 hét múlva újra tárgyalóasztalhoz ülni, frissített számokkal és béremelési ajánlatokkal. A magasabb, akár kétszámjegyű minimálbéremelésbe még csak-csak belemennének a munkáltatók, de a garantált bérminimum 800 ezer embert érint, itt viszont szeretnék megfogni a bérköltségeket.  

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint azért olyannyira nem távolodtak el egymástól a tárgyalófelek, hogy idén ne lehetne béralkut kötni. „Finomítottuk a modelleket, van egy újabb bérfelzárkóztatási csomagunk tárgyalási alapnak. Minden szervezet elviszi az új javaslatot a saját tagjaihoz, hogy megtárgyalják azokat. Nemcsak két számról van szó, ennél sokkal többről szól a tárgyalás, amelynek pozitív végkimenetelében továbbra is bizakodó vagyok.”

Jól állunk, a minimálbérnél lehet akár kétszámjegyű százalékos emelés is, de a garantált bérminimum esetében ez nem lehetséges. Ott is lenne azonban majd reálbérnövekedés

– mondta el meglátásait Perlusz László.

Hangsúlyozta azonban, hogy nemcsak a dolgozók életszínvonalára kell, hogy tekintettel legyenek, hanem a vállalkozások fennmaradási képességeire is. Szerinte 2-3 éve alig-alig nő a gazdaság, ezért felelőtlenség lenne a kétszámjegyű béremelkedés, 0,5 százalékos GDP-növekedésnél a 10 százalékos bérnövekedés irreális.

A kötelező béremelés ugyanis felfelfelé tolja az átlagbéreket. Sok vállalkozásnak elfogyott a tartaléka, és sokan bezárhatnak, ha túl nagy bérköltségterhet rakunk rájuk. A rosszabbul álló kistérségek lehetnek a kárvallottjai, ha túl nagyok lesznek a bérköltségemelkedések – összegzett Perlusz László. Hozzátette, optimista vagyok, hogy megtaláljuk a kompromisszumot

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke szerint „az új számokkal elment mindenki haza, a saját testületéhez, és megpróbálja azokat elfogadtatni. A korábbi számokban nem tudtunk megállapodni.

Szerintem meg fogunk állapodni, de nem ragaszkodunk a szocho-csökkentéshez, nem ez motivál minket, hanem az, hogy a gazdasági helyzetnek megfelelő béremelés legyen.

Mindenképpen infláció felett emelkedik majd a garantált bérminimum, de 3-4 százalékkal a minimálbéremelés mértéke alatt lesz ez a szám.

– mondta Rolek. Ha a kormány vállalja a szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentését, a részünkről lehet kétszámjegyű a minimálbéremelés mértéke, tette hozzá.

December utolsó napjaiig kellene megállapodnia egymással a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. Ekkor még a kormány rendeletben ki tudja hirdetni a jövő évi új béreket, hogy azok január 1-től hatályba lépjenek. Ha viszont nincs béralku, a kormány saját hatáskörben dönt a legalacsonyabb bérek emelkedési mértékéről. Ebben az esetben azonban biztos, hogy nem csökkentik a szociális hozzájárulási adó mértékét.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images