Drága a magyar benzin? A korrekt válasz: attól függ

2024 végéig nagyon széles kilengéseket láthattunk a benzin és a dízel árában is a hazai benzinkutakon, idén viszont látványosan beszűkült a sztori, igazából nincsenek (legalábbis eddig nem voltak) olyan jelentős mozgások.

Két nagyon izgalmas dolgot is el lehet mondani erről a látszólagos nyugalomról:

• egyrészt nagyon törékeny történetről beszélünk, hiszen például egy sikertelen washingtoni találkozó esetén akár nagy ugrás is jöhetett volna az árakban,
• illetve a háttérbeli folyamatok, az árakat meghatározó tényezők esetében nagyon meredek elmozdulásokat láthattunk.

A következőkben megnézzük, hogy jelenleg olcsónak számít-e a magyar benzin. Ahogy azt már a címben is elárultuk:

a válasz relatív.

Mennyire drága a magyar benzin?

A hazai kormányzatnak már régóta nyíltan kommunikált és hangsúlyos célja, hogy nem lehet a szomszédos országok átlagánál magasabban a hazai üzemanyagok ára, ellenkező esetben jöhetnek a beavatkozó intézkedések, szélsőséges esetben akár még az árstop is. Az Európai Bizottság aloldalán már elérhetőek a legfrissebb adatok, így meg tudjuk nézni, hogy a szomszédos országok átlagánál magasabb-e a hazai benzin ára. (Az összehasonlítás során azért is a szomszédos országok árait érdemes figyelembe venni, ezekbe az országokba tud kedvezőtlen esetben átmenni tankolni a magyar autós.)

Ebben a közegben

A BENZIN ESETÉBEN egy forinttal olcsóbb a hazai piac az átlagnál,

míg a dízelnél 4 forinttal az átlagos szint alatt van a hazai ár.

Az alábbi grafikákon térképen is látható, hogy hol drágább a benzin és a dízel a régióban, mint Magyarországon.

Jelenleg tehát nem kell markáns kormányzati intézkedésektől tartani,

hiszen a hazai benzin-és dízelár abszolút a régiós középmezőnyben szerepel. De pár napja még egyáltalán nem volt biztos, hogy ez így is marad.

Elmúlt az egyik nagy veszély

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egy interjúban a napokban kiemelte, hogy a washingtoni magyar-amerikai találkozón elért eredmények lehetővé teszik a vállalat számára, hogy továbbra is zavartalanul importáljon orosz kőolajat a Barátság vezetéken keresztül. A vezető szerint a szankciók alóli mentességnek köszönhetően elkerülhetők a hirtelen változások okozta áringadozások a kutakon.

"Hogyha hirtelen kell átállni, akkor biztos, hogy egy hirtelen sokkal nagyobb ármozgás történt volna, ami aztán valószínűleg egy alacsonyabb szinten stabilizálódott volna,

de a lórúgásszerű ársokkok senkinek sem hiányoznak

– fogalmazott a Mol vezetője. Előzetesen arra lehetett számítani, hogy ha nem érkezik orosz olaj és a finomítói kapacitások kiesését importból kellett volna pótolni, az

literenként 20-40 forintos drágulást okozott volna a hazai üzemanyagárakban legalább másfél-két éves időtávon.

Ellátási válság bár nem alakult volna ki ebben az esetben sem,de a régió Magyarország vezetésével az EU legdrágább nagykereskedelmi üzemanyagpiacává válhatott volna.

Lényeg a lényeg: a nagy árugrást megúsztuk, de azért bőven vannak még aggályok a hazai üzemanyagpiac számára, elég a százhalombattai tűzeset miatt kieső finomítói kapacitásokra, a jövő évben is esedékes (de talán elhalasztásra kerülő) jövedéki adóemelésre vagy a szerb NIS finomító körüli bonyodalmakra gondolni.

A következőben azt nézzük meg, hogy a piaci folyamatok milyen üzemanyagárat vetítenek előre.

Olcsóbb is lehetne a benzin?

Az üzemanyagok árát meghatározó piaci folyamatokat látván könnyen felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ugyan miért nem esett még nagyobbat idén a benzin ára? Hiszen:

• bomba formában van a forint - a dollárral szemben 16, az euróval szemben pedig 6 százalékot erősödött idén a magyar deviza,
• a nyugati Brent olaj jegyzése pedig nem kevesebb, mint 14 százalékot esett,

mindeközben a benzinár "csak" 6 százalékkal került lejjebb.

A kérdésre a válasz a finomítói prémiumoknál keresendő.

Az idei évben nagyot ugrott a finomítás ára mind a benzin, mind a gázolaj esetében: a Neste adatai alapján az év elején egy hordó benzin előállításán mintegy 10 dollárt lehetett keresni, most pedig már ennek több mint a dupláját. A dízel esetében még meredekebb volt a drágulás üteme: a finomítói marzs 20 dollárról közel 40 dollárra emelkedett. 

A finomítói prémiumok megugrása elsősorban a finomítással és kereskedelemmel foglalkozó downstream üzletág eredményét erősíti az olajcégeknél (ahogy ezt a Molnál is láthattuk), ugyanakkor

a prémiumnövekedés egy része beépül a nagykereskedelmi árba, és közvetve megjelenik a fogyasztói árakban is.

Elsősorban tehát ezzel lehet magyarázni, hogy a benzinár idén mindössze mintegy 6 százalékkal csökkent Magyarországon. 

A benzin- és dízelmarzsok idei emelkedésének hátterében több tényező áll. A legfontosabb, hogy a dízelkészletek globálisan extrém alacsony szintre estek, az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában is mintegy 20 százalékkal a tízéves átlag alatt vannak, miközben a kereslet erős maradt az ipari, mezőgazdasági és közlekedési szektorban. A kínálati oldalt tovább szűkítette több finomító kiesése, illetve a közepes és nehéz kőolaj hiánya. Eközben a nyár előtti időszakban még tovább fokozódott a kereslet, ugyanis Kína rekordmennyiségben exportált benzin, dízel és kerozin termékeket.

Ugyancsak a finomítói marzsok alakulásából lehet levezetni, hogy jelenleg miért jóval drágább a hazai kutakon a dízel, mint a benzin: a literenkénti 13 forintos különbség azzal magyarázható, hogy a gázolaj prémiuma október közepén valósággal kilőtt (az orosz termékek várható kiesése miatt), míg a benzin marzsa stagnál.

Mik a kilátások?

Vegyesnek mondhatók a kilátások a finomítói prémiumoknál, ha nagyon röviden akarjuk összefoglalni:

valószínűleg tovább fog romlani a helyzet, mielőtt javulna a kép.

• Rövid táv: az amerikai EIA előrejelzése szerint a dízel finomítói prémiuma 2026-ban a júliusi 69 cent/gallonról 90 cent körülire emelkedhet, ami azt jelzi, hogy a dízel piacán a továbbiakban is áremelkedésre lehet számítani.
• Középtávon, 2025–2027 között az IEA és több befektetési bank is arra számít, hogy a marzsok tartósan a hosszú távú átlag felett maradnak, de enyhe visszarendeződés következhet a mostani rendkívül magas szintekről. 
• Hosszabb távon a finomítói kapacitások várható leépülése, az alternatív energiaforrások térnyerése és a kereslet szerkezetének átalakulása inkább lefelé hathat majd a marzsokra. 

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images