Kollégával flörtölni? Komoly galibákat okozhat ez a munkahelyeken

A svájci székhelyű Nestlé szeptember 1-jén bejelentette, hogy azonnali hatállyal felmenti Laurent Freixe vezérigazgatót, mert titkos „romantikus kapcsolatban állt egy közvetlen beosztottjával”, megsértve ezzel a vállalat üzleti magatartási kódexét. A viszonyról szóló bejelentések a vállalat Speak Up elnevezésű belső bejelentési platformjára érkeztek. Az eset röviddel az Astronomer-csókbotrány után ismét a munkahelyi viszonyok kockázataira irányította a figyelmet.

Július közepén egy Coldplay-koncerten a stadion kiss cam képernyőjére került egy pár: az Astronomer vezérigazgatója, Andy Byron és a vállalat HR- vezetője, Kristin Cabot. Az eset világszerte komoly médiavisszhangot keltett és a közösségi térben is jelentős hullámokat vetett, valamint mémek ezreinek forrásává vált. Mindkét érintett távozott a cégtől, Andy Byron felesége pedig eltávolította férje családi nevét a Facebook-profiljáról, majd deaktiválta fiókját.

A tengerentúlon hagyományosan jóval szigorúbbak a munkahelyi viszonyokra vonatkozó szabályok, mint Európában, ám – mint azt a Nestlé-vezér esete is mutatja – ez már változóban.

A legfrissebb HR trendekről szóló cikkeink itt elérhetőek. Kirúgás, harc a munkatársakkal, kiégés, kibírhatatlan kollégák, vagy éppen a Z generáció kihívásai? A munka világának változásait folyamatosan követjük.

Bár úgy tűnhet, hogy a munkahelyi románcok – a tengerentúlon legalábbis – ritkák, az adatok mást mutatnak. A Society for Human Resource Management (SHRM) 2024-es felmérése szerint az amerikai munkavállalók 33%-a bonyolódott már valamilyen munkahelyi románcba, ami a Covid előtt mért 27%-hoz képest jókora emelkedés. Az európaihoz képest egyébként szigorú hozzáállás is változóban: az amerikai munkavállalók 75%-a azt állítja, hogy nincs problémája azzal, ha a kollégák randiznak egymással.

A statisztikák és a romantikus történetek mögött azonban árnyaltabb az igazság: a munkahelyi románcok sokrétű problémákat és zavaros helyzetek okozhatnak.

Az online mentálhigiénés platform, a Good Therapy által összeállított adatok szerint

a házasságon kívüli viszonyok 85%-a a munkahelyen kezdődik.

Miért olyan gyakoriak a munkahelyi románcok?
Az amerikai Society for Human Resource Management legfrissebb kutatása szerint a munkavállalók 65%-a úgy véli, a kényelem a legfontosabb ösztönző. Ha valakivel nap mint nap találkozunk, és osztozunk a kihívásokban, a sikerekben és a problémákban, az automatikusan növeli az intimitás fokát.
Fontos tényező az időhiány is: az emberek 61%-a panaszkodik arra, hogy zsúfolt napirendje miatt alig marad ideje a munkahelyen kívüli kapcsolatok kialakítására. Százból 38-an a közös szakmai tapasztalatokat is megnevezték, mint a románc kialakulásához vezető faktort. Ha valaki érti a céljainkat, törekvéseinket és azon környezet működési mechanizmusát, amelyben napjaink telnek, azzal sokkal könnyebb egy nyelvet beszélni. Pláne, ha rendszeresek a közös csapatépítések, céges sörözések, vagy éppen az üzleti utak.

Ki kibe szeret bele?

Nem feltétlenül a fiatalabb munkatársak keverednek elsősorban ilyen romantikus kapcsolatokba. Az SHRM adatai szerint

• a munkahelyi viszonyok résztvevői közel 40%-ban vezetők vagy cégtulajdonosok,
• további 26% a középszintű vezetők aránya,
• és nagyjából ugyanennyi (25%) az ennél alacsonyabb beosztású alkalmazottaké.

Röviden tehát: a románcokat a hierarchikus különbségek sem állítják meg. A résztvevők pedig nem törekszenek arra, hogy hivatalosan is bejelentsék a kapcsolatot: az emberek 35%-a saját bevallása szerint titkolózik, elsősorban a munkahelyi pletykák, a vezetőséggel kapcsolatos bonyodalmak miatt. Erre meg is van a jó okuk,

a munkahelyi románcok 40%-a ugyanis a meglévő partner megcsalását jelenti.

A következmények pedig nem csak érzelmiek: százból 57 érintettnek a viszony saját bevallása szerint hatással volt a munkateljesítményére. Mintegy felük (54%) pedig azt is mondta, hogy a munkahelyi románc megváltoztatta a munka és a magánélet egyensúlyát különösen a szabadságok ütemezését illetően, de a kollegiális konfliktusok kezelését is nagyban befolyásolta. Ráadásul a viszonyok következményeként – az emberek 52%-ának véleménye szerint legalábbis – megváltozott a munkatársak attitűdje, és a féltékenységtől az érintettek elkerüléséig számos negatív következménnyel kellett szembenézniük – írja a Gulf News. Megdöbbentő, de 47% egyenesen azért váltott munkahelyet, hogy érzelmeivel egy kollégát üldözzön – vagy épp elmeneküljön az őt ostromló elől.

Az emberek 43%-a pedig végül összeházasodott a munkahelyén megismert párjával.

Adatvédelmi időzített bomba

Nézzük, mi a probléma tulajdonképpen a munkahelyi romantikus kapcsolatokkal!

• Összezavarhatja a rólunk kialakított képet másokban,
• alááshatja a professzionális hozzáállást/kisugárzást,
• térben és időben megnehezítheti a munka és a magánélet területének elválasztását,
• összemoshatja a személyes és a szakmai konfliktusokat.
• Ha az egyik fél vezetői beosztásban van, könnyen felmerülhet a kedvezményezés vagy részrehajlás gyanúja a partner felé. A másik fél karrierje, értékelése, bére torzulhat (pozitív és negatív irányba is).
• A vezető elveszítheti a hitelességét, ha könnyen vádolhatóvá válik azzal, hogy döntései a kapcsolat miatt nem objektívek.
• A kapcsolat megszűnése után zaklatási vagy megtorlási panasz is felmerülhet („miután szakítottunk, lefokoztak” stb). A HR-nek ilyen esetekben jogi védelmet és objektív eljárást kell biztosítania, ami szinte mindig bonyolult és kockázatos folyamat.
• Egy ilyen kapcsolat általában rosszul hat a csapatdinamikára: eleinte elvonja a figyelmet a feladatokról a viszony “felfedése”, az arról való pletykálás, később pedig a kollégák gyakran érzékelnek részrehajlást, informális szövetségeket a pár tagjai mellett vagy ellen – főként, ha házasságtörő kapcsolatról van szó. Mindez bizalomvesztéshez és fölösleges feszültségekhez vezethet.
• Szakítás után pedig rendkívül gyakori a kommunikációs zavar vagy munkahelyi konfliktus, ami általában az egész csoport teljesítményét befolyásolja.
• Nem elhanyagolhatóak az adatvédelmi és bizalmas információk továbbadását illető kockázatok sem. Egy párkapcsolatban könnyen megosztható érzékeny, céges vagy személyes információk ugyanis etikailag rendkívül aggályosak. Konfliktus esetén pedig visszaélésekhez is vezethetnek (kiszivárogtatás, bosszúposzt stb.).

Irreális elvárás, hogy ne legyenek

Az igazság viszont az, hogy a munkahelyi románcok akkor is kialakulnak, ha a vállalatok nem szeretnék ezt, és a kockázatok ellenére sok kapcsolat hosszú távon is működik. Az adatok azt mutatják, hogy

kétszer nagyobb az esélye annak, hogy egy munkatársaddal házasodsz össze, mint valakivel, akivel egy társkereső alkalmazáson találkoztál.

Igen, a munkahelyi románcok 43%-a házassághoz vezet.

Ha éretten, átláthatóan, megfelelően kommunikálva és egyértelműsítve a munka-magánélet határait kezelik ezt a kérdést, akkor a munkahelyi kapcsolatnak senki karrierjét nem kell hátráltatnia vagy ellehetetlenítenie. Ehhez azonban megfelelő érzelmi intelligenciára, tudatosságra és a szakmai, etikai, valamint a belső vállalati alapelvek tiszteletben tartására van szükség.

A munkáltató pedig jól teszi, ha nem dugja a homokba a fejét, és

• létrehozza, majd közzéteszi a hivatalos vállalati irányelveket a potenciális érdekellentéteket okozó kapcsolatokra vonatkozóan (bejelentési, tűrési kötelezettség, összeférhetetlenségi szabályok stb.).
• Olyan eszközöket, fórumokat teremt a favoritizmus és a hatalmi egyensúlytalanságok jelzésére, amelyek lehetővé teszik a névtelen bejelentéseket.
• Szükség esetén professzionális támogatást vagy tanácsadást nyújt az érintetteknek (pszichológus, mentor, coach stb.)

Mindez nem az érzelmek ellenőrzéséről szól, hanem az érintettek védelméről. A tündérmesék ugyanis a legtöbbször véget érnek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images