Megjött a brüsszeli ítélet: kimászhat a gödörből a magyar gazdaság?

Két évnyi visszafogott növekedés után 2025-ban is mindössze 0,4%-kal bővülhet a magyar gazdaság – derül ki az Európai Bizottság hétfőn ismertetett előrejelzéséből. Tavasszal még 0,8 százalékos GDP-bővülést vártak, vagyis még ahhoz képest is érezhetően borúsabbak lettek a kilátások. 2026-ra 2,3%-os növekedést vár a brüsszeli testület, ez szintén rosszabb a fél évvel ezelőtti 2,5%-os előrejelzésnél, 2027-ben pedig a Bizottság szerint 2,1%-ra lassulhat a növekedés. A gazdasági bővülés hajtóereje elsősorban a fogyasztás lehet, annak pozitív hatását azonban ellensúlyozhatja az import növekedése és a beruházások elmaradása. Jövőre is a fogyasztás élénkítheti a gazdaságot az erős bérnövekedés és a választások előtti költségvetési intézkedések hatására.

A mostani előrejelzés kockázatai között kiemelik a még tovább elhúzódó gyengélkedést a beruházások és az export területén. Emellett a tartós inflációs nyomás jelenthet veszélyt az erőteljes minimálbér-emelés miatt.

Az infláció az idei 4,5%-ról a következő két évben 4% alá csökkenhet, de kiemelik, hogy

az inflációs nyomás tartósan erős maradhat.

A kormány mesterséges árkorlátozó intézkedései átmenetileg csökkentik az inflációt 2025-ben, azonban a kivezetésük emelkedést hoz majd – olvasható az elemzésben. Hozzáteszik, hogy a forint idén látott erősödése a nyersanyagárak várható csökkenésével és az alacsonyabb bérnövekedéssel kiegészülve a következő két évben csökkentik az inflációt.

A költségvetési hiány idén a GDP 4,6%-a lehet azok után, hogy a kormány a múlt héten 5%-ra emelte a hivatalos célt, onnan viszont 2026-ban és 2027-ben is 5,1%-ra emelkedhet a deficit. A növekedés oka a kormány már bejelentett költségvetési élénkítése, mely a háztartások helyzetét javítja. Az anyák adómentességének bevezetése és a családi adókedvezmények megduplázása a GDP 0,6%-ával ronthatja az egyenleget, az új lakástámogatási programok ehhez további 0,5%-ot adnak. A közszféra további béremelései és a rendvédelmi dolgozók fegyverpénze a GDP fél százalékát tehetik k. Ezeket az intézkedéseket csak részben ellensúlyozza a különadók kiterjesztése, illetve emelései.

További kidolgozás alatt álló intézkedések, mint például a 14. havi nyugdíj bevezetése még tovább emelhetik a hiányt a jelenlegi előrejelzéshez képest

– olvasható a dokumentumban. Vagyis a jelek szerint az egyheti nyugdíj mintegy 170 milliárd forintos összegével még nem számol a Bizottság, ez a GDP 0,2%-át teszi ki nagyjából.

Közben a GDP-arányos államadósság előrejelzett pályája az enyhe csökkenésből enyhe emelkedésbe fordult, 2027-re elérheti a 75%-ot a magas költségvetési hiány és a visszafogott nominális GDP-növekedés eredményeként.

Az Európai Bizottság szakértői arra számítanak, hogy a magyar munkaerőpiac feszes marad. Jövőre a javuló gazdasági kilátások eredményeként a magánszektor foglalkoztatása bővülhet, míg a munkanélküliségi ráta 4,3%-ra csökkenhet 2027-ben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images