Orosz leválás mellé háromszoros rezsiszámla? Hiába jön ki a matek, több dolog nem stimmel

Az elmúlt egy évben központi téma lett a 2013-ban bevezetett rezsivédelem jövőbeli helyzete. Az áprilisban belengetett, majd júniusban benyújtott uniós leválási rendelet, valamint az amerikai szankciók egyaránt azt célozzák, hogy az orosz olaj- és földgáz piaci részesedése csökkenjen. Magyarország pedig függő pozícióban van, hiszen az orosz fosszilisek importja még mindig jelentős részét teszi ki a hazai ellátásnak.

Már az elején érdemes tisztázni egy gyakori félreértést: bár a rezsiszámlák témájával együtt gyakran előkerülnek az olajszankciók is, az üzemanyag valójában nem tartozik a rezsivédelem körébe, ezért ebből a szempontból teljesen irreleváns.

Emiatt az elmúlt fél évben több számítás is volt azzal kapcsolatban, hogy a teljes leválás mennyivel drágítaná a lakossági rezsiszámlákat. A skála elég széles, a 2-4-szeres drágulás is elhangzott már többször. De hogyan jön ki ez az összeg? Erre a mai napig nem igazán kaptunk választ. Azonban van egy korábban megjelent Századvég intézet által írt elemzés, amely az orosz energiahordozók elhagyása esetén a kormányzati becslésekhez nagyon közeli, 3,5-szeres áremelkedéssel számol. Ami viszont újdonság, hogy az elemzéshez tartozik egy módszertani leírás is, ami lehetőséged ad arra, hogy megvizsgáljuk hogyan jön ki ez a becslés.

Ebben az elemzésben kizárólag a gázárak hatását vizsgáljuk, mivel az uniós szankciók az áramimportra nem terjednek ki (mert lényegében nincs is). Bár a merit order rendszer miatt a földgáz ára közvetve az áramárakat is erősen befolyásolja, annak elemzése már túlmutat ennek az írásnak a keretein.

A matek kijön...

Kezdjük az alapoknál: hogyan néz ki jelenleg a rezsivédelmi keretrendszer? A 20 köbméter/óra alatt fogyasztók (tehát a lakosság nagy része) 99,9 forint/köbméteres kedvezményes áron kapja a földgázt 1729 köbméterig, efelett pedig "piaci áron", tehát az MVM hirdetménye alapján 767,2 forintért. Ez az ár azonban tartalmazza a 27%-os áfát és a rendszerhasználati díjat is.

A lakossági számlában az energiára eső rész csak nagyjából 40%, így ezt figyelembe véve a rezsivédett molekula ára 40 forint köbméterenként.

Érdekesség, hogy a 767 forintos ár (203 euró/MWh) nagyon közel esik a 2022-es energiaválság miatt létrehozott különleges földgázkészlet átlagos bekerülési árához, ami 255 euró/MWh volt.

Az európai gázpiacon irányadó holland TTF tőzsdén a következő havi kontraktusokért jelenleg 31,2 eurót kell fizetni egyetlen megawattóra (MWh) földgázért cserébe. Annak érdekében, hogy össze tudjuk hasonlítani a rezsivédelemben nyújtott földgázárakkal, át kell váltanunk egy egységes mértékegységre, ugyanis a földgázt számos módon szokták jegyezni: MWh, GJ, köbméter, MMBtu.

Anélkül, hogy részletesen belemennénk a számításba (lent megtalálható)

egy köbméter gáz nagykereskedelmi-piaci ára jelenleg körülbelül 118 forint.

Az MVM hirdetménye szerint egy köbméter gáz 34,87 MJ energiát tartalmaz. Mivel 1 MWh 3600 MJ-nak felel meg, így egy köbmétert nagyjából 0,009685 MWh-t jelent. Ezt felszorozva a jelenlegi tőzsdei árral (31,2 euró/MWh) megkapjuk, hogy 1 köbméter gáz körülbelül 0,3 euróba kerül. Ha ugyanezt 390 forintos éves átlagos euróárfolyamon átváltjuk, akkor megkapjuk a fenti számot.

Ez azt jelenti, hogy az európai piaci gázár

• közel háromszorosa a rezsivédett energiadíjnak (ez a leginkább összehasonlítható),
• mindössze 18%-kal magasabb a 100 forintos kedvezményes bruttó árnál,
• ugyanakkor töredéke a 767 forintos a rezsivédelmi "versenypiaci" árazásnak, amely valójában hat és félszeres szorzót jelent.

A másik lényeges pont a keresleti árrugalmasság (elaszticitás), amely azt méri, hogy milyen mértékben változik a kereslet ha az árak emelkednek. Ha nincs érdemi helyettesítő vagy a fogyasztó kényszerhelyzetben van, a kereslet rugalmatlan - például egy gázfűtéses lakásban télen akkor is be kell kapcsolni a fűtést, ha drágul a gáz, mert egyszerűen nincs más megoldás. De amennyiben vannak alternatívák (például hőszivattyú), akkor a kereslet jóval rugalmasabban reagál. Ilyenkor a fogyasztók egyszerűen az olcsóbb megoldást választják és áttérnek például az elektromos fűtésre, ami jóval nagyobb fogyasztáscsökkenést eredményez.

A módszertanban hivatkozott tanulmány -0,2-es keresleti elaszticitást határoz meg, ami azt jelenti, hogy

az európai gázkereslet rendkívül rugalmatlan: az árak emelkedése alig befolyásolja a fogyasztást.

Gyakorlati példával élve, 1%-os áremelkedés esetén a fogyasztás csak 0,2%-kal csökken. Másképp fogalmazva, a fogyasztók még jó ideig kénytelenek megvenni a drágább gázt is, mert nincs valódi alternatívájuk.

És végül, az említett elemzés az Eurostat adatai alapján azzal számol, hogy az unió gázimportjának mintegy 19%-a orosz eredetű - ez 2024-es éves adatok alapján valóban így van -, vagyis elméletben ekkora mennyiség esne ki az európai ellátásból. Mivel a kereslet rendkívül rugalmatlan, a hiányból fakadó új egyensúly csak erőteljes árnövekedéssel állhat helyre.

A keresleti árrugalmassági képlet szerint pedig

ez az elméleti pont nagyjából a háromszoros tőzsdei árnál van.

Ami azt jelenti, hogy a jelenlegi 118 forint (31,2 euró/MWh) helyett 354 forintot (93,6 euró/MWh) kellene fizetni a földgázért a nagykereskedelmi-piacon, amivel a rezsivédett ár is a háromszorosára ugrana, hiszen a piacon is ennyivel drágább a gáz - de valóban így van?

...csak sok benne a logikai bukfenc

Nézzük meg miért:

• Az egyik legfontosabb különbség, hogy míg a rezsivédett lakossági árakat a magyar állam hatósági úton szabályozza, addig a TTF-en jegyzett földgázár teljes mértékben piaci ár, amely valós időben követi a kereslet-kínálat változásait. A kettő ezért valójában nem is összehasonlítható és kicsit olyan, mintha az almát akarnánk a körtével összevetni - vannak hasonlóságok, de mégsem ugyanaz.
• Érdemes kiemelni azt is, hogy a lakossági tarifák nem közvetlenül a leválás miatt emelkednének, hanem elsősorban azon keresztül, hogy az államnak drasztikusan megnőne a rezsivédelmi szolgáltatás finanszírozási terhe. A 2025-ös költségvetésben 792,5 milliárd forintot különítettek el rezsivédelmi kiadásokra. Ha viszont a földgázárak valóban háromszorosára ugranának (ami az áramárakat is felfele húzná), a támogatási igény olyan szintre emelkedne, hogy azt a költségvetés - normális keretek között - már nem lenne képes kigazdálkodni.

• A lakossági gázszámla szerkezete tovább árnyalja a helyzetet. A számla nagyjából 40 százaléka az energiakomponens, vagyis maga a földgáz molekula ára. A fennmaradó közel 60 százalékot az ÁFA és a rendszerhasználati díj adja, ami független a világpiaci ármozgásoktól. Emiatt, még ha a TTF valóban megháromszorozódna is, a teljes lakossági számla nem háromszorozódna, legfeljebb az energiakomponens. Így áfával együtt is legfeljebb nagyjából kétszeres végfogyasztói árnövekedéssel kellene számolni.

• Az a feltételezés sem tűnik reálisnak, hogy az orosz gáz egyik napról a másikra eltűnik. Ez egyrészt technikailag sem így működik, másrészt az EU által felvázolt leválási menetrend is pont emiatt fokozatos: először a rövid távú, kis volumenű spot tranzakciókat tiltja meg, majd csak ezt követik a nagy mennyiségű, hosszú távú szerződések. Ez a szakaszolás pontosan azt szolgálja, hogy az ellátásbiztonság ne sérüljön, és a piac képes legyen alternatív forrásokat találni.

• Márpedig minden afelé mutat, hogy a bővülő amerikai és katari LNG-export, a norvég és észak-afrikai vezetékes szállítások együttesen elegendő mozgásteret biztosítanak az uniónak és nincs pánik a gázpiacon a leválás miatt. Ezt támasztja alá az ICE határidős jegyzései is: a következő 2–3 évre stabil 28–30 euró/MWh körüli árpályát jeleznek, és nyoma sincs az említett háromszoros drágulási forgatókönyvnek.

Összességében tehát kijelenthető, hogy bár az orosz leválás valóban felfelé tolhatja Magyarország földgázbeszerzési költségeit,

a lakossági rezsiszámlák többszörösére emelkedése jelenleg egyáltalán nem tűnik megalapozottnak.

A „mennyivel lehet drágább” kérdésre pedig ebben az elemzésben adtuk meg a választ, ami alapján a nagykereskedelmi gázpiac, az infrastruktúra és a rendelkezésre álló alternatív források legfeljebb mérsékelt, kezelhető mértékű drágulást valószínűsítenek.

Címlapkép forrása: cyrillegibot@hotmailcom via Getty Images