A kormány váratlanul megemelte a kiskereskedelmi adó sávjait a 2025-ös adóévtől. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégek már a az idei adóévre is a kedvezőbb szabályok szerint adózhatnak, mint az a tegnapi Magyar Közlönyből is kiderült. Ha egy kereskedelmi cég 2025-ben a szokásos ütemezés szerint olyan adóelőleget fizetett be, amely végül meghaladja a várható, már csökkentett adóalap alapján számolt tényleges adóterhet, akkor a különbözetet visszaigényelheti.
A jelenlegi szabályok szerint a belföldi értékesítés után a bevétel alapján progresszív kulcsok szerint kell fizetni. A sávhatárok emelése egy progresszív adónál értelemszerűen adókönnyítést jelent, hiszen ugyanarra a jövedelemre bizonyos sávszakaszokon kisebb adó jut, így az átlagos adóterhelés mérséklődik.
- 0% 500 millió forintig,
- 0,15% az 500 millió és 30 milliárd forint közötti rész után,
- 1% a 30–100 milliárd forintos sávra,
- és 4,5% a 100 milliárd forint feletti részre.
Ezek a sávok emelkednek úgy, hogy
- az alsó kulcs 1 milliárdig tart,
- a második sáv 1–50 milliárd forintig,
- a harmadik 50–150 milliárd forintig,
- a legfelső kulcs pedig efölött lesz érvényes.
A lépésnek egyrészt minden olyan cég a nyertese, amelyik a jövedelmével eddig belógott legalább második adósávba (vagy az idén átlépett volna oda), másrészt a sávhatáron lévő vállalkozások is jól járnak. A legnagyobb szereplők – amelyeknek az adóalapja idén 150 milliárd forint felett van – egységesen 1 920 750 000 forintot „spórolnak” az új szabályokkal.
| Az új kiskereskedelmi-adó szabályok okozta változások (millió forint) | ||||
| Adóalap | Régi adó | új adó | Nonmiális különbség | Százalékos különbség |
| 500 | 0,0 | 0,0 | 0,0 | |
| 1 000 | 0,8 | 0,0 | 0,8 | -100,0% |
| 2 000 | 2,3 | 1,5 | 0,8 | -33,3% |
| 3 000 | 3,8 | 3,0 | 0,8 | -20,0% |
| 4 000 | 5,3 | 4,5 | 0,8 | -14,3% |
| 5 000 | 6,8 | 6,0 | 0,8 | -11,1% |
| 10 000 | 14,3 | 13,5 | 0,8 | -5,3% |
| 15 000 | 21,8 | 21,0 | 0,8 | -3,4% |
| 20 000 | 29,3 | 28,5 | 0,8 | -2,6% |
| 25 000 | 36,8 | 36,0 | 0,8 | -2,0% |
| 30 000 | 44,3 | 43,5 | 0,8 | -1,7% |
| 35 000 | 94,3 | 51,0 | 43,3 | -45,9% |
| 40 000 | 144,3 | 58,5 | 85,8 | -59,4% |
| 45 000 | 194,3 | 66,0 | 128,3 | -66,0% |
| 50 000 | 244,3 | 73,5 | 170,8 | -69,9% |
| 55 000 | 294,3 | 123,5 | 170,8 | -58,0% |
| 60 000 | 344,3 | 173,5 | 170,8 | -49,6% |
| 65 000 | 394,3 | 223,5 | 170,8 | -43,3% |
| 70 000 | 444,3 | 273,5 | 170,8 | -38,4% |
| 75 000 | 494,3 | 323,5 | 170,8 | -34,5% |
| 80 000 | 544,3 | 373,5 | 170,8 | -31,4% |
| 85 000 | 594,3 | 423,5 | 170,8 | -28,7% |
| 90 000 | 644,3 | 473,5 | 170,8 | -26,5% |
| 95 000 | 694,3 | 523,5 | 170,8 | -24,6% |
| 100 000 | 744,3 | 573,5 | 170,8 | -22,9% |
| 110 000 | 1 194,3 | 673,5 | 520,8 | -43,6% |
| 120 000 | 1 644,3 | 773,5 | 870,8 | -53,0% |
| 130 000 | 2 094,3 | 873,5 | 1 220,8 | -58,3% |
| 140 000 | 2 544,3 | 973,5 | 1 570,8 | -61,7% |
| 150 000 | 2 994,3 | 1 073,5 | 1 920,8 | -64,1% |
| 160 000 | 3 444,3 | 1 523,5 | 1 920,8 | -55,8% |
| 170 000 | 3 894,3 | 1 973,5 | 1 920,8 | -49,3% |
| 180 000 | 4 344,3 | 2 423,5 | 1 920,8 | -44,2% |
| 190 000 | 4 794,3 | 2 873,5 | 1 920,8 | -40,1% |
| 200 000 | 5 244,3 | 3 323,5 | 1 920,8 | -36,6% |
| 300 000 | 9 744,3 | 7 823,5 | 1 920,8 | -19,7% |
| 500 000 | 18 744,3 | 16 823,5 | 1 920,8 | -10,2% |
| 1 000 000 | 41 244,3 | 39 323,5 | 1 920,8 | -4,7% |
| Forrás: Portfolio | ||||
A kormány számítása szerint 26 milliárd forinttal csökken a költségvetési bevétel amiatt, hogy megemelik a kiskereskedelmi adó sávhatárait. Lényeges pont, hogy a megemelt sávok már a 2025-ös évre is érvényesíthetők. A kormány idénre 295 milliárd forintot várt az adóból a költségvetés szerint.
Ez nem tűnik soknak, ha figyelembe vesszük, mennyi cég alanya a kiskereskedelmi adónak. Lapunk számítása szerint a Magyarországon működő, 30 milliárd forint feletti árbevételű, az adó hatálya alá tartozó vállalatok összbevétele a legfrissebb beszámolók alapján több mint 8 200 milliárd forint volt, ebből 20 cég árbevétele meghaladta a 100 milliárd forintot.
A top három szereplő – a Lidl, a Spar és a Tesco – bő 120 milliárd forint adót fizethetett be a 2024-es eredményük után (a Lidl és az Aldi pénzügyi éve február végével zárul). Ezek a cégek egyenként 1,92 milliárd forintot spórolnak az új szabályokon, és ebbe a körbe tartozik még a Penny, az Aldi, az Auchan, a DM, a Rossmann és a Media Markt is.
Vannak adóalap-csökkentő tényezők
A nettó árbevétel és a tényleges adóalap közötti különbséget az okozhatja, hogy
bizonyos tényezők csökkentik az adóalapot.
Főszabály szerint adóalany minden belföldi vagy külföldi cég, szervezet vagy egyéni vállalkozó, aki üzletszerűen kiskereskedelmi értékesítést végez (vagyis magánszemélyeknek is ad el árut). Külföldi szereplő is lehet adóalany, ha Magyarországon adja át az árut a vevőnek – például csomagküldés vagy webáruház esetén – akkor is, ha nincs hazai fióktelepe. Az online piacterek, platformok (például olyan oldalak vagy applikációk, ahol más eladók árulnak) szintén adóalanyok: a platformüzemeltető fizeti a platformon keresztüli értékesítések utáni adót.
Nem számít ugyanakkor az exportárbevétel és az sem, ha a termékeket nagykereskedőknek adták tovább. Vagyis az adó alapja az az értékesítés, amelyhez a lakosság is hozzáférhetett. Három tipikus tétel még hozzáadódik (vagyis növeli az adóalapot):
- a beszállítóknak nyújtott, értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatásból származó bevétel (például marketingdíj, polcdíj),
- a beszállítóktól kapott engedmények, bónuszok összege,
- a vevőnek felszámított szállítási díj, ha az a számlán külön szerepel.
Miért most?
A kormány az elmúlt években több terhet is rakott a kiskereskedelemre.
- Különadó
- Árstop
- Árrésstop
- Online Árfigyelő
- Zsugorinflációs bejelentési kötelezettség
Több nagy cég veszteséggel működött itthon a legfrissebb beszámolóik szerint, miközben ennek összege kisebb, mint a befizetendő kiskereskedelmi adó. Magyul ez a tétel néhány nagy külföldi szereplőnél elviszi a teljes nyereséget, vagy - szerencsésebb esetben - csak nagyot harap belőle.
A jelenlegi szabályozás az esetükben a profitszámot kevesebb, mint 2 milliárd forinttal javítja. Ez inkább tekinthető gesztusnak, mintsem annak, hogy a kormány jelentősen engedne a gyeplőn a kiskereskedelem szabályozásában.
Az engedmény lehet egy jelzés Brüsszel felé, amelyik régóta nem nézi jó szemmel, hogy a kormány a külföldi kiskereskedelmi szereplőket sanyargatja. Emellett az sem kizárt, hogy az adócsökkentés az árrésstopon elszenvedett veszteségek kompenzálására szolgál. A kormány nemrég meghosszabbította az intézkedést, sőt újabb termékkörre terjesztette ki azt. Abban erős a szakmai konszenzus, hogy ez az intézkedés nem csak a kereskedőknek, hanem a beszállítóknak is fáj, elmaradhatnak a fejlesztések, romlik az alkupozíciójuk és a kiskerláncok kénytelenek lehetnek külföldi partnerek felé fordulni, mikor az elmúlt években éppen a magyar beszállítók részarányának növelésével büszkélkedtek.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Megjött a kormány 1,9 milliárdos ajándéka, de mi állhat emögött?
Miért pont most enyhíti a terheket?
Pillanatok alatt történelmi válságba taszította Ukrajnát legerősebb szövetségese - Mi lesz a megtámadott ország jövője?
Amerika nélkül nehéz lesz folytatni.
"Kell egy pofon Európának, hogy észhez térjen"
"Az állam és a privát szféra összefonódása akkora versenyhátrány Magyarországnak, ami sehol máshol nincs, ez szuper extrém az Európai Unió más országaihoz hasonlítva." Szabó Balázs,...
Az EU Bíróság ítélete a minimálbér irányelvről: korrekció vagy megerősítés?
Az Európai Unió Bírósága 2025. november 11-én hozott ítéletével pont került a Dán Királyság által megtámadott, a megfelelő minimálbérek biztosításáról szóló (EU) 2022/2041 irányelv
Olcsó energiát akarunk? Tekintetünk a Napra vessük!
A nyári napokon a napenergia annyira olcsó, hogy egy egységnyi energia előállítása kevesebbe kerül, mint bármilyen más forrásból - derül ki egy most publikált tanulmány
Nem is drága a digitális nomád élet?
Valamivel több, mint egy éve két ismerősöm, Tóni és Jucus úgy döntöttek, hogy másfél évig digitális nomádkodnak. Digitális nomádság alatt azt értjük, ha valaki ugyanazt a pénzkereső t
Bordeaux, a "napelemváros"
2026-ra a város áramigényének 41%-át szeretné megújuló energiából fedezni, napelemekkel borítva középületeit, köztereit és még a kerékpárutakat is.
GINOP Plusz a ciklus végén: lesz még mire pályázni a választások után?
Sok pályázó fejében ott motoszkál a kérdés: "Ha most lemaradok, majd a választások után úgyis nyílik egy újabb nagy GINOP-csomag... igaz?"
Uptrading: válságban váltunk drágább FMCG-re?
A kis luxus paradoxona azt a jelenséget írja le, amikor válság idején bizonyos prémium termékek kereslete nem csökken, hanem növekszik. Ez különösen hangsúlyos az FMCG-szektorban, ahol a minde
Örömhír az autóvásárlás előtt állóknak: Olcsóbbak az autóhitelek, ideje a gázra lépni!
2025-ben ugyan az autóárak tovább drágulnak, ebben semmi meglepő nincsen. Viszont ami remek hír az autóhiteleseknek: a kamatok folyamatosan csökkenő pályán vannak. Mutatjuk, mik a piac legfontos
Kiderült, mire készülnek a magyarok a pénzükkel – Megszólalt az Erste vezérigazgató-helyettese
Cselovszki Róberttel beszélgettünk.
Példátlan beruházási hullám indult: ezermilliárdokat tolnak a magyar agráriumba
Most van itt a fejlesztések ideje.
Kiderült, mennyivel nőhetne valójában a rezsi, ha leválnánk az orosz gázról
A szerdai Checklistben a láthatatlan árrobbanás titkai.
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
Tőzsdei adrenalin vs. nyugodt hozam – te melyiket választod?
Tőzsdéznél, de nem tudod, merre indulj? Ismerd meg egy aktív trader és egy alapkezelő gondolkodását a Portfolio Investment Services online előadásán Vidovszky Áronnal!
