Egyre tovább élünk, de nem egészségesebben

2019. március 12. 15:40    
nyomtatás
 
A hazai egészségügyi rendszer célja a magyarok népegészségének a javítása. Már ott megfogalmazódik, hogy nem azt kell a célkeresztbe tennünk, hogy minél több műtétet, beavatkozást végezzünk, hanem a cél az egészség javítása - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Kohanecz Margó, a KPMG Healthcare and Life Sciences divíziójának igazgatója, aki szerint mindehhez a betegekben is kell egyfajta szemléletváltás, miszerint én is felelős vagyok a saját egészségemért. A KPMG szakértője kifejtette véleményét a legújabb jegybanki és kormányzati elképzelésekről is.


Portfolio: Melyek azok a legnagyobb trendek, amelyek meghatározzák az egészségügy jelenét és jövőjét?

Kohanecz Margó: Az egyik legfontosabb, hogy egyre tovább élünk, azonban ezzel párhuzamosan nem tudtuk növelni arányosan az egészségben eltöltött évek számát. A globális tendencia az, hogy egy tovább élő, határozottan elöregedő társadalommal nézünk szembe mindenhol, a mértékek lehetnek különbözőek. Afrikában a legnagyobb probléma, hogy kevés az orvos, Európában a függőségi ráta, vagyis hogy az eltartottak és az aktívak aránya határozottan kezd felborulni, Ausztráliában óriási területen kell ezeket megoldani. Ahol már kiépültek ellátási rendszerek, azt látjuk, hogy korábbi egyensúlyi állapotra voltak ezek berendezkedve. Mindenhol nagyon sok a kórház, ez a legdrágább ellátási forma, és nem bírjuk ezt eltartani. Ezért várunk rengeteget a digitalizációtól az egészségügyben.

Vannak best practice megoldások ezekre a kihívásokra?

A digitalizációban nagyon szeretem az ausztrál példát, mert ők vannak nagy területen szétszórtan élnek, nagyon hamar meg kell oldaniuk, hogy melyik beteg hová induljon el, szinte Waze-szintű irányítási rendszereik vannak, minderre rákapcsolódik a kórházi rendszer. Megmondja, hogy mikor jársz jobban, ha a helyi szakrendelőben kivárod a két órát, vagy ha elindulsz a távolabbi sürgősségi osztályra.

Egyre tovább élünk, de nem egészségesebben

Fotó: Stiller Ákos

Ezt az állam szervezi meg?

Így van, ennek a stratégiának a kialakításában a KPMG részben közre is működött. Emellett izgalmasak a holland példák is, ahol azzal kísérleteznek, hogy hogyan lehet integrált ellátást nyújtani, melynek köszönhetően demens betegek sem esnek ki a társadalom szélére. Futnak olyan pilot projektek, amikor egy városrészben mindenki egyfajta nagyobb fokú toleranciával rendelkezik és az emberek figyelnek egymásra jobban. Hollandiában amúgy is hagyománya van annak, hogy az egész ellátórendszert hogyan építsük az ember köré, akár a nyugdíjközpontot, gyógyszertárt, szociális ellátást.

Kohanecz Margó

igazgató, Healthcare and Life Sciences

KPMG

Margó felelős a KPMG magyarországi Egészségügyi és Élettudományi Tanácsadás üzemeltetéséért. Margó projektmenedzsment tapasztalattal rendelkezik a magán-egészségügyi szolgáltatók működésének átvilágítása... Tovább »



Ezek mind olyan egészségügyi rendszerek, ahol már a fejlettségből fakadóan több pénz áll a rendelkezésre. Minden a pénzről szól itt? Ha igen, hogyan lehetne mérni, hogy mi a leghatékonyabb módja az elköltésnek?

Itt jön képbe az eredményszemléletű finanszírozás. Abban többnyire egyetértünk, hogy a korábbi rendszerek nem fenntartható status quó-ra épülnek. Hollandiában ezen képesek változtatni: az egész kórházi finanszírozás arra épül, hogy nem egy egyszeri ellátás és annak az aktivitásnak a kifizetése van a központban, hanem folyamatosan nézik a beteget, az egész betegséget, hogy hányszor kellett visszajönnie például. És erre épül a finanszírozás. Tehát nem mindenki abban érdekelt, hogy a legmagasabb ellátási kódot adja be, és aztán továbbküldje a legmagasabb progresszivitású kórházba, ahol viszont már nem tudnak mit csinálni. Ennek a kórházakra épülő rendszernek már kezdenek felbomlani az elemei.

Ennek az alkalmazásához mire van szükség, a finanszírozás feltételeinek kellene változniuk, újfajta ösztönzőket kellene beépíteni?

Pontosan. Mi az egészségügy célja? A magyarok népegészségének a javítása. Már ott megfogalmazódik, hogy nem azt kell a célkeresztbe tennünk, hogy minél több műtétet, beavatkozást végezzünk, hanem a cél az egészség javítása. Ez azonban sok országban nem működik, mert az egyes elemeket finanszírozza a rendszer. Létezik olyan megoldás, hogy nem magát a gyógyszert finanszírozzák, hanem megpróbálják azt kiszámítani, hogy mi az egészség-egyenértékű életév-növekedés, amit el tudnak érni vele. Ha eredményeket akarsz, az a legegyszerűbb, ha azokat állítod a fókuszba.

A nagy rendszerek átalakításakor, amikor arról beszélünk, hogy mi az állam feladata, hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy mi az egyén felelőssége. Hogyan lehet ezt összeegyeztetni új finanszírozási keretekkel?

Szinte minden országban komoly kihívás a prevenció erősítése és a megelőzés fókuszba állítása. Innen könnyen azt mondhatjuk, hogy persze, a svédek milyen egészségesek. Talán egy kicsit előrébb vannak egy úton, de ugyanonnan kezdték, ugyanazok a problémák jelentkeztek ott, mint nálunk: kevés mozgás, helytelen táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás. Az első tíz halálok ugyanarra vezethető vissza mindenhol. Azonosítani kell a problémákat, például, hogy a dohányzás esetében egyre több a fiatal és egyre jobban terjed a vágott dohány. Nyilván ezen a területen újabb beavatkozásra van szükség.

Magyarországon az emberek még valamiért azt gondolják, hogy az egészségükért az orvos felel. Ezen kellene változtatni, de ez nem kevés idő. A szemléletváltozáshoz hozzájárulhatnak az állami ösztönzők, ezeket kellene átgondolni tudatosan.


Ebből kiindulva ösztönözné azt, hogy az emberek digitális eszközöket hordjanak, vagy hozzájussanak orvostechnikai eszközökhöz?

Igen. Ha ezek orvosi döntésben felhasználásra kerülnek, akkor ezeknek az akkreditációjának nem csekély költsége van. Ahhoz, hogy az orvos ezt megkapja és a döntéseiben erre támaszkodhasson, nem kevés összeget ki kell fizetni. De megéri, mert a szakemberek hozzájutnak a pontos rendszeres információkhoz a betegekről. És közben a beteget egészségtudatosabbá nevelhetik: figyelmezteti az eszköz őket, hogy ittál-e eleget, mozogtál-e eleget, stb.

Ha eltekintünk az egyéni digitalizációs lehetőségekről, és rendszerszintre tekintünk, akkor mit mondana a magyarországi helyzetről? Mennyire terjedt el a digitalizációs szemlélet idehaza az egészségügyben, akár csak a tervek szintjén?

Az Egészséges Budapest programnál meg a dél-budai centrumkórháznál megjelentek szándékszinten ezek a digitális célok. Kezdi mindenki felismerni, hogy az adat az új olaj és ha módszeresen felhasználjuk, akkor sokkal jobb és pontosabb, megalapozottabb intézkedéseket tudunk kidolgozni. Mennyivel csökkenne az orvosok túlterheltsége, ha az orvossal eltöltött időd valóban a lényegre korlátozódna. Nagyon fontos volna ennek az időnek az optimalizálása, hiszen kevés az orvos és a szakszemélyzet.

Hogy látja, egymás mellett vagy egymás hátrányára van jelen idehaza az állami-és a magánegészségügyi rendszer?

Nézőpont kérdése. Ezek a folyamatok szintén nem eszkalálódhatnak a végtelenségig, ki kell dolgozni valamilyen együttélési rendszert.

Nem működhet úgy, hogy az összes jó megtérülésű dolgot kiveszi a magán.

Folyamatosan érkeznek a hírek, hogy a kormány hozzá szeretne nyúlni végre az egészségügyhöz rendszerszinten. A Pénzügyminisztérium legutóbbi javaslatcsomagja alapján a kormány a szükségletekhez igazodó ellátórendszer kialakításán gondolkozik. Mit gondol, jó az irány, milyen szemléletet hozna be ide? Ha kikérik a véleményét, mit tanácsolna ezen a ponton a kormánynak?

Természetesen ha az ellátórendszer a betegek szükségleteit tartja szem előtt az nagyon jó irány, hiszen az egészségügy értük történik. Az én tanácsom az integrált ellátási útvonalak megtervezése és előtérbe hozása volna és a szereplők szélesebb körű bevonása - gondolok itt a szociális ellátásra, palliatív ellátás bevonására is és fontosnak tartom a betegek minél magasabb szintű bevonását a tervezésbe.

Közben azt is látjuk, hogy az MNB-ben is zajlik egyfajta gondolkodás. Ezek között szerepel a beteg-együttműködésen alapuló finanszírozási módszerek kiterjesztése. Mit jelentene ez a gyakorlatban? Üdvözlendő lenne egy ilyen lépés? Vannak erre nemzetközi példák?

Vélhetően arra gondolnak, hogy betegek adherenciáját növelné, ha éreznék hogy ők a felelősek az állapotukért és aktív részesei kell legyenek az egészségük visszaszerzésének vagy az állapotuk fenntartásának. Abszolút üdvözlendő lépés, vegyük csak figyelembe azt is hogy milyen nagyságrendre rúg például a szemétben landoló gyógyszer mennyisége. Sok helyen bevezettek már ösztönzőket. Dél-Afrikában Hawaii- nyaralást ígér egy biztosító, ha az ügyfele vállalja a társaság egészségmegőrző programjában való részvételt, és rendszeres testedzést végez. Amerikában egy biztosító egy dollárért kínálja az ügyfeleinek az Apple okosóráját, ha vállalják, hogy az órán keresztül rendszeresen megosztják a sportolásukról szóló adatokat a biztosítóval.

Szintén itt szerepel az eredményességhez kötött finanszírozási módszerek alkalmazásának bővítése. Ez egybecseng a KPMG szándékaival?

Ez a logikai fordulat az összes szereplőt (orvos, gyógyszergyár, beteg és mindenki más) ösztönzi, hogy a lehető leghatékonyabb terápiát, a lehető legjobb módon alkalmazzák. Az nagyjából világos, hogy megfelelő minőségű adatokat alkalmazva mindez hogyan eredményezhet megtakarítást mondjuk Magyarországon, ahol még mindig gyakran indokolatlanul sokáig bent tartják a betegeket a kórházak. Azonban még ezen az úton is nagyon sok kérdést kell megválaszolni, és sok ellenállást kell legyőzni, ez nem egy egyszerűen átkapcsolható állapot.

Interjúsorozat az egészségügyről

A Portfolio 2018 tavaszán interjúsorozatot indított útjára, melynek keretében a magyar egészségügy aktuális helyzetéről, kilátásáról, problémáiról, lehetőségeiről beszélgetünk a szektor képviselőivel, régiós kitekintéssel. Rajtuk keresztül kapnak az olvasók rálátást az egészségügy minden szegletére, így az állami- és magánellátás kapcsolatára, a fokozódó versenyre, a finanszírozásra, a huménerőforrás-helyzetre, és az innovációs tevékenységre. Emellett pedig külföldi egyedi- és országpéldákat is felvonultatunk. Az interjúk IDE KATTINTVA érhetőek el.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
Állásajánlatok
Kockázatelemző
Szerkesztő-újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium