Hat lépés, amire Orbán Viktor kijelentése alapján számíthat Magyarország

2018. április 11. 06:04  english version   
nyomtatás
 
A demográfiai helyzet javítására fog koncentrálni a miniszterelnök által újnak ígért kormány a várható társadalom- és gazdaságpolitikájában - lehetett kiolvasni a terveket Orbán Viktor legutóbbi szavaiból. Ez alapján a családtámogatási rendszer komolyabb felülvizsgálatára számíthatunk, ezért felvázoljuk a lehetséges konkrét intézkedéseket.


Fókuszban a demográfia


Munka az bőségesen van. Ha a kormányzás súlypontjai felől kérdez, akkor azt tudom mondani, hogy a következő kormányzás szándékaim szerint demográfiai súlypontú lesz
- jelentette ki az újabb kétharmados Fidesz-győzelem utáni első sajtótájékoztatóján Orbán Viktor.

Ez a válasz rövidnek tűnik, azonban sokat mondó, hogy a miniszterelnök az első nyilvános nemzetközi felszólalásán a demográfiai helyzet javítását nevezte meg a legfontosabb tervek között. Ha ebből a kijelentéséből indulunk ki, valamint felidézzük a múlt héten megjelent interjúját, miszerint 2019 januárjától versenyképességi program végrehajtásába kezdene a kormány többek között a jegybank javaslatai alapján, akkor újabb konkrét várható gazdaságpolitikai intézkedéseket tudunk azonosítani (amit tegnapi cikkünkben egyébként részben megtettünk már).

Hat lépés, amire Orbán Viktor kijelentése alapján számíthat Magyarország

Orbán Viktor értékeli a 2018-as választást az április 10-i nemzetközi sajtótájékoztatón. Kép és címlapkép forrása: ATTILA KISBENEDEK, AFP

A kormány már korábban hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása a cél. Orbán Viktor legutóbb épp egy évvel ezelőtt ismertette a kormány céljait ezen a területen és konkrét lépéseket is bejelentett (diákhitel-tartozás elengedés, diplomás GYED időtartamának kitolása, jelzáloghitel-tartozás csökkentése a harmadik gyermektől, családpolitikai kutatóintézet). A cél, hogy a jelenlegi 1,5-ről a természetes reprodukrációs ráta 2030-ra 2,1-re emelkedjen és ezt a gyermekvállalás támogatásával tudja elképzelni (a lenti ábrán jól láthatóak a fejlett világbeli folyamatok, a magyar adat azóta 2016-ra 1,49-re emelkedett, ami közeledett az 1,6-os uniós átlaghoz egyébként).



Ezért van fókuszban


Az általunk többször is idézett jegybanki versenyképességi kiadvány 6 oldalon keresztül részletezi azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyek a demográfiai helyzetet javíthatják (tágabb értelemben véve pedig 20 oldalon foglalkozik az emberi erőforrást javító versenyképességi intézkedésekkel).

Mivel az elöregedést elsősorban az alacsony születésszám okozza, ezért kulcsfontosságú társadalompolitikai kihívás a születésszám további növelése
- érveltek az MNB közgazdászai. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a Ratkó-unokák (akik kiugró számú generációnak tekinthetők) néhány éven belül elhagyják a szülőképes kort. Ennek hatására a szülőképes korú nők létszáma jelentős mértékben csökkenni fog, ami korlátot jelenthet a népességszám későbbi növelése tekintetében is.

Ennek szemléltetésére korábban a Központi Statisztikai Hivatal készített látványos ábrát. Mivel az élveszületések 97%-a a 40 éven aluli nőktől származik, ezért a 15-39 éves női népesség létszámváltozását követték nyomon. Hogy mit mutat az ábra? Az 1970-es évek elején léptek szülőképes korba a Ratkó-unokák megemelve ezzel a 15-19 éves korcsoport létszámát, majd öt évvel később a 20-24 éveseknél, tíz év múlva pedig a 25-29 éves nőknél idéztek elő jelentős létszámnövekedést. Az 1970-es évek közepén született nagy létszámú nemzedékek az 1990-es évek elejétől hasonló hullámzásokat okoztak a 30 év alatti nők körében. Ezt követően viszont megszűnt a hullámzással tarkított létszámnövekedés, ezzel szemben egy tartós és jelentős létszámcsökkenés következett be valamennyi 30 év alatti női korcsoportban.

Mindezek következtében a mai 20-as éveikben járó nők létszáma több mint 100 ezer fővel, 15%-kal kevesebb, mint a náluk tíz évvel idősebb 30-39 éveseké. Mindez azt jelenti, hogy az elkövetkező években, illetve évtizedben tovább csökken a szülőképes korú nők létszáma, és korösszetételét tekintve az össznépességéhez hasonlóan fokozatosan "öregszik".

Hat lépés, amire Orbán Viktor kijelentése alapján számíthat Magyarország


Az étlap


A kiadvány a demográfiai folyamatok kezelése érdekében ezeket az intézkedéseket javasolja (nem ebben a sorrendben):
  • A kétgyermekesek családi adókedvezményének további emelése. Ez gyakorlatilag már eldöntött tény, ugyanis Orbán Viktor tavaly az akkori demográfiai program keretein belül bejelentette a kedvezmény növelését, hivatalos kormánydöntés azonban még nem született. Az már 2015-ben eldőlt (és törvényben rögzítették), hogy a 2015-ös 10 ezer forintról 2016 és 2019 között évenként 2500 forinttal emelkedik a gyermekenként igénybe vehető havi adókedvezmény összege. 2019-től így már havonta 20 ezer forint gyerekenként az adókedvezmény összege. Ha tippelnünk kéne, akkor a családi adókedvezmény további bővítése ott lehet az első demográfiai lépések között. Az MNB szerint ugyanis az összeg további növelése ösztönözheti a második gyermek vállalását.
  • A gyed felső határának növelése. A gyed összege jelenleg a figyelembe vehető jövedelem 70%-a, de van egy felső határa olyan módon, hogy az ellátás összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-át. Akik ennél többet kerestek, azok jövedelme jelentősen csökkenhet, és az MNB szerint a gyermekkel otthon eltöltött időszakban tapasztalt jelentős jövedelemkiesés a gyermekvállalás akadálya lehet. Javaslatuk az lenne, hogy mindkét arányszámot emelje meg a kormány a 70%-ról.
  • A gyermek születése után járó egyszeri állami támogatás (egyszeri anyasági támogatás) növelése.
  • Bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése. A jegybank szakértői szerint ez azért fontos, mivel a nők szülést követő munkaerőpiaci visszatérését érdemben támogatják a bölcsődék és az óvodák. Az MNB elemzői tavaly októberben ennek a javaslatnak az eddigi teljesülését is értékelték a Versenyképességi jelentésükben. Itt megemlítik a 2018-as családok éve keretében hozott családpolitikai intézkedéseket, melynek része egy jelentős, 100 milliárd forint kerettel meghirdetett bölcsőde- és óvadafejlesztési program. Kiemelik azt is, hogy 2017. január 1-jétől bővült azon települések köre, ahol kötelező bölcsődét fenntartani, illetve új típusú, “rugalmas" bölcsődei ellátási formák is engedélyezésre kerültek.
  • Családbarát munkahelyi környezet kialakítása. Annak érdekében, hogy a gyermekgondozás időszaka alatt is mindkét szülő vissza tudjon térni a munkaerőpiacra, érdemes erősíteni a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását. A távoktatás fejlesztésével, célzott programokkal támogatható a gyermekgondozás időszaka alatt otthon lévő szülők továbbtanulása, továbbképzése.
  • Napközbeni gyermekellátás fejlesztése. A jegybanki anyag szerint a kisgyermekes szülők munkavállalási lehetőségét segíti a napközbeni gyermekellátás fejlesztése, amelynek eszközei lehetnek a családi napközik vagy a munkahelyi gyermekfelügyeleti rendszer létrehozása (állami szektorban), a magánszektorban pedig annak kiépítését ösztönző kedvezmények bevezetése. Ez utóbbira egyébként voltak pályázati pénzek.

Szigorú értelemben véve a jegybank kiadványa ezt a hat intézkedést sorolja a demográfiai javaslatok közé, azonban vannak még olyan lehetőségek, amelyek az emberi erőforrás versenyképességet javíthatják. Ezek egyike (ahogyan arról tegnapi cikkünkben külön beszámoltunk) a gyermekvállalás erőteljesebb elismerése a nyugdíjrendszerben, mivel a jegybank szakértőinek álláspontja szerint a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer nem támogatja a gyermekvállalást. A jelenlegi rendszer inkonzisztens, mivel Magyarországon épp azok a több gyermeket vállaló szülők számíthatnak a legkevesebb nyugdíjra hasonló foglalkozású társaikhoz képest, akik a legtöbb és legkvalifikáltabb munkaerőt, humán tőkét biztosították a társadalom számára. Olyan nyugdíjrendszerre lenne szükség a jegybanki elemzők szerint, amely figyelembe veszi a gyermeknevelésre fordított egyéni erőfeszítéseket, a felnevelt gyermekek számát is, emellett indokolt lehet a felnevelt gyermek iskolázottságának figyelembevétele is. Az MNB szakértői is érzik, hogy ez igencsak megosztja a közvéleményt, ezért az óvatos megvalósítás hívei. Nincsenek azonban egyedül ezzel a javaslattal, 2014-ben ugyanis a Népesedési Kerekasztal már előállt ezzel az ötlettel, amit a kormány egyből próbált eltolni magától.

Szintén kapcsolódhat a demográfiai célokhoz az egészségügyi prevenció erősítése, ahol már egyébként történt kormányzati előrelépés (a közétkeztetés javítása, nemzeti népegészségügyi stratégia, kiskorúak szűrővizsgálati rendje), de lehetne javulást elérni a háziorvosi rendszer erősítésével, ehhez kapcsolódóan kötelező szűrővizsgálatok bevezetésével, a munkahelyi sportolás ösztönzésével, a sporteszközök áfatartalmának felülvizsgálatával, a népegészségügyi termékadó körének növelésével.

Mindezek alapján is kijelenthetjük, hogy van egy kész étlap, ami mentén akár haladhat is előre a kormány.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Portfólió menedzser
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium