Ez a legnagyobb baj: már 300 ezer ember hiányzik Magyarországról

2018. július 6. 05:35    
nyomtatás
 
A hivatalos adatok alapján 80 ezer dolgozó hiányzik a hazai munkaerőpiacról, ami azt jelenti, hogy a betöltetlen álláshelyek száma 30%-kal emelkedett egy év alatt. A Portfolio friss kalkulációja és munkaerő-piaci körképe alapján a valós szám azonban a 300 ezerhez lehet közel. A megkérdezett szakmai szervezetek szerint a munkaerőhiány egyre súlyosabban érinti a magyar gazdaságot, és mostanra minden szektorra kiterjed. Körképünk szerint a munkaerőhiány a feldolgozóiparban korlátozza a termelés növekedését, az építőiparban az építések csúszását, illetve elhalasztását okozza, a vendéglátásban pedig egészen egyszerűen nem nyitnak ki egyes kisebb, vidéki egységek.


A gazdaság bővülésével egyre nő a munkaerőszükséglet hazánkban, a munkaerőhiány egyre nagyobb gondot okoz a vállalatoknak és mérsékli a lehetséges GDP bővülést

- mondta a Portfolio-nak Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

A Központi Statisztikai Hivatal az idei első negyedévben 80 ezerre tette a betöltetlen álláshelyek számát, amiből csaknem 60 ezer a versenyszférában volt. A hivatal száma azonban csak egy alsó becslés lehet a munkaerőhiányra, hiszen csak azokról a betöltetlen álláshelyekről tud, amelyekről az (5 fő feletti) munkáltatók számára információt adtak.

Ez a legnagyobb baj: már 300 ezer ember hiányzik Magyarországról


Az MGYOSZ már tavaly 100-200 ezer közé tette azt a létszámot, amely hiányzik a magyar munkaerőpiacról, most Rolek Ferenc több mint 200 ezer főről beszélt lapunknak, miközben a munkaképes lakosság létszáma minden évben 40-50 ezer fővel fogyatkozik.

"A szakképzett munkaerő hiánya egyre nagyobb gondot jelent a magyar gazdaság minden ágazata számára, legnehezebb helyzetben az építőipar, a vendéglátóipar és a turizmus vannak, ahol napi problémát jelent a szaktudással rendelkező munkavállalók felkutatása és megtartása" - foglalta össze Rolek Ferenc. Kiemelte, hogy az építőipari szakmák többsége még mindig hiányszakma, és egyre kevesebb a tanuló, míg a pályaelhagyók aránya folyamatosan növekszik. A turizmus-vendéglátás szakemberei egész Európában nagyon keresettek, itthon pedig a béremelések ellenére sem javul a munkaerőpiaci helyzet.

A munkaerő-közvetítő ennél is súlyosabbnak látja a helyzetet. Baja Sándor, a Randstad vezére hangsúlyozta, hogy az üres álláshelyek betöltésére képzett dolgozókra lenne szükség, ilyenek azonban egyre kevésbé vannak.

Szerinte a jó helyen, megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő számára biztosan lenne 300 ezer plusz hely jelenleg. A szakértő arra alapozza meglátásait, hogy nagyon nagy a "mismatch" Magyarországon, azaz sok elérhető munkaerő van rossz helyen, nem megfelelő képzettséggel.


A feldolgozóiparba kellene a legtöbb dolgozó


A szektorok közül az Eurostat felmérése szerint a feldolgozóipar küzd a legnagyobb problémával. Itt a cégek 80-90%-a mondja azt, hogy a munkaerőhiány a legnagyobb korlátja a termelés növekedésének. A statisztikai hivatal mérése szerint 24 ezer munkavállaló hiányzik a szektorból, ugyanakkor figyelembe véve a vállalati felméréseket, és azt, hogy a legtöbb embert foglalkoztató szektorról van szó, a leginkább óvatos becslés szerint is 100 ezer fő hiányozhat. A reálisabb kalkuláció szerint akár 200 ezer munkavállalót is fel tudna szívni a feldolgozóipar.

Ez a legnagyobb baj: már 300 ezer ember hiányzik Magyarországról
Klikk a képre!


Ebben a szektorban a vállalatok kezdenek robotizációval reagálni az egyre fokozódó munkaerőhiányra (ahogy pl. a Nestlé is tette), ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy erre leginkább a nagyobb tőkeerejű, multinacionális vállalatoknak van elegendő erőforrásuk, hiszen az új technológiák alkalmazása rövid távon nagyobb forrásbevonást igényel.

Külföldre mentek az építőiparból


Az építőiparban is igen súlyos a munkaerőhiány, ráadásul az élőmunkát kevésbé lehet robotokkal pótolni. Itt a cégek közel kétharmada gondolja azt, hogy korlátozza a termelésbővülést a munkaerőhiány. A KSH hivatalos számai 4 ezer főről árulkodnak, ugyanakkor szakmai szervezetek ennek a többszöröséről beszélnek. Legutóbb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) készített interjúkat a szektorban dolgozók szakértőkkel, akik arról beszéltek, hogy 30-40 ezer szakképzett munkás hiányzik.

A válság kitörését követően a kétezres évek eleji ingatlanpiaci fellendülés alatt felépült kivitelezői kapacitás (főként az emberi erőforrás) egy része néhány év leforgása alatt erodálódott

- mondták az építőiparban tevékenykedő szakértők a Lakáspiaci jelentés szerint. "Egyöntetű vélemény, hogy a válság alatt a hazai építőiparból kiszorult építőipari szakemberek nagy része külföldre távozott, és az országot elhagyók között nagy arányban voltak az idegen nyelvet is beszélő, tehetséges szakemberek, akikből jelenleg a legnagyobb a hiány ma Magyarországon."

Ez a legnagyobb baj: már 300 ezer ember hiányzik Magyarországról


Az idei év végére, illetve a jövő év elejére olyan keresleti csúcs alakul ki az építőiparban - miközben fennmarad a munkaerőhiány -, ami oda vezet majd, hogy csak halasztva fognak elkészülni egyes építések - mondta a Portfolio Ingatlan Magazinnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. "Sok olyan projektre lehet számítani, amit az építőipar nem tud határidőre teljesíteni, ezek jóval később lesznek készen, mint ahogy most a megrendelők gondolják."

Ez a legnagyobb baj: már 300 ezer ember hiányzik Magyarországról


Szolgáltatások: látszólag nincs nagy baj, de csak látszólag


A szolgáltató szektorban az Eurostat felmérése szerint általánosságban nincs olyan nagy a gond. A vállalatok egyharmada gondolja azt, hogy a növekedés korlátja a munkaerőhiány, ami jóval alacsonyabb, mint az iparban vagy az építőiparban. Fontos megjegyezni azonban azt, hogy igen nagy a heterogenitás a szektorban: egyes ágazatokat jobban, míg másokat jóval kevésbé sújt a munkaerőhiány.

A szolgáltató szektoron belül kiemelkedik az információ-kommunikáció, ahol a KSH szerint 3300 betöltetlen munkahely 3,6%-os üres álláshely arányt eredményez. Ez igen magasnak számít, hiszen a nemzetgazdasági átlag 2,5%-os. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) azonban a KSH adatainál közel tízszer többre, 30 ezerre becsülte a hiányzó informatikusok számát. De akár a 60 ezer főt is elérheti a betöltetlen állások száma, hiszen folyamatosan jönnek Magyarországra a nemzetközi nagyvállalatok, és új pozíciókat nyitnak, egyszerre akár többet is. Mindez jelentősen fel is hajtotta a szektorban a béreket.

Ez a legnagyobb baj: már 300 ezer ember hiányzik Magyarországról


Hasonlóan nagy a probléma az adminisztratív, szolgáltatást támogató dolgozók körében, ahol a statisztikai hivatal 9000 hiányzó munkavállalót mér. Ide tartozik pl. az építményüzemeltetés, takarítás, úttisztítás, vagy a zöldterület-kezelés. A nemzetgazdasági ág eléggé heterogén, ezért nehéz becsülni, hogy valójában hány dolgozóra lenne itt szükség, de a takarítók és egyéb, alapvetően rosszul fizető munkakörökben tapasztalható munkaerőhiány már évek óta gondot jelent. A KSH adatai szerint ebben a szektorban van a legnagyobb baj: az üres álláshelyek arányának növekedése gyorsul a szolgáltatást támogató tevékenységi körben, és elérte a 4,7%-ot. Ilyen magas rátát pedig egyetlen ágazatban sem látunk.

Nincs több sofőr


Komoly gondba vannak a szállítással-raktározással foglalkozó cégek is. Nem csoda, hogy úton-útfélen olyan hirdetésekbe bukkanunk, ahol a képzést is fizetik a cégek, ha valaki kamion ill. buszvezetőnek áll.

A német vállalkozások "vadásznak" a kitűnő kvalitásokkal rendelkező magyar, lengyel, szlovák és cseh sofőrökre

- közölte lapunk megkeresésére a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, akik unió-szerte óriási munkaerőhiányról beszélnek a szektorban.

A szakmában tapasztalható elöregedés miatt pedig várható, hogy a következő 5-10 évben a működés fenntarthatóságát veszélyeztetheti a nyugdíjba vonulók kiesése - vélekedik a szövetség.


Az egyesület által 2015-ben kezdeményezett államilag finanszírozott hivatásos gépkocsivezető képzési program - amely jelenleg is zajlik - nem oldotta meg a problémát, csak tűzoltásra alkalmas, további lépésekre van szükség.

A szektor teljesítőképességét jelenleg nem a kapacitáshiány, vagy a megrendelések száma befolyásolják, sokkal inkább jellemző az, hogy egy-egy fuvarfeladat a gépkocsivezetők hiánya miatt nem teljesíthető.

Az MKFE szerint ahhoz, hogy a vállalkozások továbbra is rentábilisan működjenek, elengedhetetlen a fuvardíjak emelése. "Most eljutott oda az ágazat, hogy fuvarozó cégek állnak le azért, mert a bevételeik nem fedezik a működési költségeiket, ehhez adódik hozzá a munkaerőhiányból fakadó kapacitáscsökkenés, aminek a végeredménye az, hogy ma már egyes esetekben a fuvarozó választhat a megbízókból, és nem fordítva."

Véleményük szerint minimum 15-20 százalékos azonnali fuvardíj-emelésre van szükség, hogy az ágazat működőképes maradjon.

Nem tudnak kinyitni a kisebb vendéglátóhelyek


A legtöbbet a szolgáltató szektorban az informatika mellett arról hallani, hogy a turizmus-vendéglátásban hiányoznak a dolgozók, hiszen ezzel közvetlenül találkoznak az emberek. A hivatalos, mindössze 2600 főről szóló üres álláshellyel szemben több tízszeres is lehet a valós hiány.

A falusi kocsmáktól a nagy szállodákig mindenkit sújt már a munkaerőhiány

- mondta a Portfolio-nak Flesch Tamás. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSzÉSz) alelnöke szerint több tízezer munkavállaló hiányzik a turizmus-vendéglátásból, és a munkaerőhiány folyamatosan növekszik. Az Airbnb terjedése is munkahelyeket teremt a szektorban, hiszen ezekkel a lakásokkal is foglalkozni kell, takarítani kell, ami szintén növeli a munkaerőhiányt.

A probléma részben annak tudható be, hogy a nem túl jól fizető szektorban sokan külföldre mentek munkát vállalni, de ma már az is jellemző, hogy Magyarországon maradnak a vendéglátásban dolgozók, csak más szektorban vállalnak munkát - fejtegette Flesch Tamás, aki szerint a bérek növelésével lehet a vendéglátóiparban tartani az ott dolgozókat.

"Évekkel ezelőtt ciklikus volt a munkaerőhiány, inkább a nyári időszakot jellemezte, mostanra azonban az év egészében tapasztalható. Először Nyugat-Magyarországon jelent meg, onnan ugyanis könnyű volt Nyugat-Európába vándorolni, ma viszont már Budapesten és az ország egész területén jellemző, ahol ez korábban nem volt gond" - mondja.

A szakértő kiemelte, hogy már nem csak szobalányt nehéz találni, hanem
  • recepcióst,
  • felszolgálót,
  • séfet,
  • vagy éppen értékesítőt,

vagyis minden munkakörre kiterjed a munkaerőhiány.

Szavai szerint már vannak olyan vendéglátóhelyek, amelyek a munkaerőhiány miatt hónapok óta nem tudnak kinyitni. "Jellemzően ez az alacsony kategóriás egységeket, kocsmákat érinti, illetve a vidéki éttermeket, de tudok olyan kisebb szállodáról is, ahol a tulajdonos állt be dolgozni. Ő a recepciós és ő takarít is, ha kell, mert nem találnak a térségben munkavállalókat" - mondta Flesch Tamás.


Az MSzÉSz alelnöke rámutatott:
Korábban úgy gondoltuk, hogy sok állás betöltéséhez diploma kell, ma viszont már megelégszünk középfokú végzettséggel is sok esetben. A szektor a 8 általánost végzettektől a diplomásokig mindenkit tud foglalkoztatni. De fontos, hogy a jelenlegi folyamat ne menjen a minőség romlására.


Mekkora lehet valójában a munkaerőhiány?


A fentiek alapján két becslést készítettünk a munkaerőhiányra vonatkozóan. Az első becslésnél a szakmai szervezetek által közölt "minimumot" és saját, óvatos számításainkat vettük alapul azokban az ágazatokban, ahol nem állt rendelkezésre releváns felmérés. Ennek alapján legalább 240 ezer képzett dolgozó hiányzik Magyarországról. A második becslés a szövetségek becsléseinek "tetejét" vette alapul, és a bizonytalanabb ágazatokban magasabb szorzót használtunk, ennek alapján pedig 330 ezer munkavállaló hiányzik a hazai munkaerőpiacról.

Nagyon valószínű, hogy a kettő közötti érték a legpontosabb, vagyis 280-290 ezer munkavállalóra lenne szükség, amely kielégíthetné a munkaerőigényt. Fontos megjegyezni, hogy a becslést nagy bizonytalanság övezi, de látható, hogy a szakmai szervezetek sokkal nagyobbnak látják a munkaerőhiányt, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Mindezek alapján pedig minél hamarabb szüksége lenne egy átfogó munkaerő-piaci program indítása.


Mi várható és mit kellene tenni?

Az MGYOSZ úgy látja, a munkaerőhiánnyal a következő években is számolni kell, maximum a trendek lassulásában lehet bizakodni. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke szerint "a magyar gazdaság egyre nehezebb helyzetbe kerül, a növekvő munkaerőhiány már nemzetgazdasági veszélyeket jelent".

A probléma megoldását nem várhatjuk egy intézkedéstől, annak enyhítése csak számos intézkedés összességétől várható. Ezek közül a legfontosabbak:
  • A hazai kkv szektor termelékenységének javítása és ezzel munkaerő szükségletének csökkentése állami támogatási programokkal,
  • a költségvetési szektorban dolgozók létszámának csökkentése és átképzésük a versenyszféra számára,
  • külföldről szakmunkások importja,
  • a roma népesség oktatási és foglalkoztatási felzárkóztatása,
  • a képzési és szakképzési rendszer nemzetgazdasági prioritásként kezelése,
  • a munkabérre rakodó járulékok és adók további jelentős mérséklésével a bérszínvonal emelése.


Ezek az intézkedések az MGYOSZ szerint összességében kezelhetővé teszik a munkaerőhiányt, de azt nem szüntetik meg.




(Címlapkép forrása: MTI Fotó / Ujvári Sándor)

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium