Romokban a magyar felsőoktatás, és van egy ennél sokkal rosszabb hírünk is

2018. január 14. 14:08    
nyomtatás
 
Hiába zuhan a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma folyamatosan, a kormány rendre előhúzza az ütőkártyáját, amely szerint nincs itt semmi probléma, mert ugyanannyi - vagy több - diplomát adnak ki, mint korábban. A Portfolio kimutatása szerint azonban ez csak a bolognai képzési rendszer sajátosságából fakad, amelynek felfutása az elmúlt 10 évben zajlott, a régi rendszer kifutásával párhuzamosan. Számításaink alátámasztják azt, hogy a hallgatók számának zuhanása megállítja a diplomások arányának növekedését. A mikrocenzus friss adatai szintén megerősítik meglátásainkat, ugyanis a 20-24 éves korosztályban már nem nőtt tovább a diplomások aránya a 2011-es népszámlásához képest.




Nagy a baj a felsőoktatásban

 1 2 következő oldal  >


Miközben 2004 és 2006 között 420 ezernél is többen vettek részt felsőoktatásban, addig a 2017/2018-as tanévben már csak 283 ezren, ami 20 éves mélypont - mutatta be a Portfolio a legfrissebb felsőoktatási folyamatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.

Romokban a magyar felsőoktatás, és van egy ennél sokkal rosszabb hírünk is


A felsőoktatásban résztvevők számának 2007 óta tartó csökkenése nem meglepő annak tükrében, hogy visszaesik az adott korosztály létszáma is, a baj csak az, hogy sokkal gyorsabban csökkennek a felsőoktatási férőhelyek, mint ahogy a korosztály fogyna. Ez pedig formálisan azt eredményezheti (mint majd később látni fogjuk), hogy a felsőfokú végzettségűek aránya a teljes népességen belül nem tud tovább növekedni.

A kormányzat azonban teljesen másképp számol. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a felsőoktatási létszám csökkenéséről megjelent cikkünk után az MTI-nek azt mondta, hogy:

Jelentősen emelkedett a diplomázók száma az országban, több mint kétezerrel többen szereztek diplomát 2016-ban, mint 2010-ben. Míg 7 évvel ezelőtt kevesebb, mint 66 ezren végeztek valamilyen felsőfokú képzésen, addig ez a szám a legutóbbi tanévben a legfrissebb adatok szerint meghaladta a 68 100-at.

Romokban a magyar felsőoktatás, és van egy ennél sokkal rosszabb hírünk is


Ezzel azonban az a probléma, hogy a képzési rendszer a megfigyelt időszakban megváltozott. A korábbi főiskolai-egyetemi képzést felváltotta a bolognai rendszer, ami másképp működik. Miközben korábban a felsőoktatásba belépő megválasztotta, hogy egyetemi vagy főiskolai képzésre jelentkezik, addig most a szakok döntő többségénél egy 3 vagy 4 éves alapképzést (BA/BSc = korábbi főiskolai végzettség) kell elvégezni, vagy a szakok egy kis hányadánál osztatlan, 5-6 éves képzésre kell jelentkezni (pl. jogász, orvos).

Az alapképzést követi az általánosságban 2 éves mesterképzés, így egy második oklevelet is kap az, aki ezt elvégzi, miközben korábban (a bolognai képzés előtt) csak egy egyetemi oklevelet kapott a hallgató az 5. év végén. Így most "duplikációt" látunk az adatokban (a mesterképzés miatt), ha a most kiadott oklevelek számát össze szeretnénk vetni a korábbiakkal.

Kérdésünkkel megkerestük a KSH-t is, ahol azt közölték, hogy "a bolognai rendszer fokozatos bevezetése következtében az oklevelek kiadása is változott." Kiemelték, hogy

a mesterképzésben diplomát szerzők feltehetőleg valamelyik korábbi évben már szereztek egy alapképzéses oklevelet,


de azt is hozzátették, hogy "ettől függetlenül nem tartunk korrekciót szükségesnek, mert [a hallgató] mindkét évben mindkét esetben oklevelet szerzett."

Nézzük meg, hogy mi történik akkor, ha nem a kiadott diplomák számát szeretnénk megtudni, hanem azt, hogy miként alakulnak a korábbi rendszerrel konzisztens, összevethető adatok, és valójában hányan szereznek "főiskolai vagy egyetemi" képesítést.

Módszer

Az adatok összevethetősége végett a mesterfokozatú diplomák számát levonjuk a két évvel korábbi alapképzéses diplomák számából. Ezzel ki tudjuk küszöbölni azt a torzítást, hogy a diplomák duplikálódnak, és egységesen látunk egy olyan idősort, amelyben minden egyes hallgatót, aki elérte a mesterfokozatot, csak egy diplomával szerepeltetünk.

Egy példával érzékeltetve mindezt: ha egy hallgató a Corvinus Egyetemen a bolognai rendszerben 2016-ban mesterfokozatot szerzett, akkor a KSH és az Oktatási Hivatal figyelembe vette a 2014-ben kiadott alapképzésű diplomáját, majd a 2016-os mesterdiplomáját is. Korábban azonban (a bolognai rendszer előtt) csak egyetlen diplomát vettek figyelembe, ami egyetemi (mester)fokozatot jelentett. Az idősor korrekciójánál - hogy összevethető adatokat kapjunk - mi azt tettük, hogy a hallgató "köztes" (alapfokozatú) diplomáját kivontuk a 2014-es adatból.

A 2015-ös és a 2016-os adatok becslése nehezebb, hiszen még nem ismerjük, hogy a következő két évben hány alapfokú diplomás nyer végül mesterképzéses diplomát (vagyis a duplikáció mértékét hivatalos adatokból majd csak két év múlva tudhatjuk meg). Ezért az adatokat úgy állítottuk elő, hogy a 2016-ban mesterfokozatot szerzettek számát húztuk tovább, értékelésünk szerint ez kellően pontos becslést eredményez.
Miután az Oktatási Hivatal 2001 és 2012 között a mesterképzésben diplomát szerzettek közé sorolta az osztatlan képzésben mesterfokozatot szerzetteket is, így a 2008 és 2010 közötti adatokra nézve nem tudtuk pontosan elvégezni a korrekciót. Ezért két hipotetikus pályát rajzoltunk fel, az egyik, ahol nem vettük figyelembe az osztatlan képzést (piros vonal), a másik, ahol a mesterfokozatok felét osztatlannak tekintettük (citromsárga vonal). Az osztatlan képzésen végzettek száma egyébként 2012 óta alacsony, 3-4 ezer fő közötti, így alapvetően nem befolyásolja érdemben a tendenciát.


A Rétvári által használt - az Oktatási Hivatal által kiadott - adatokon a korrekciót elvégezve az látszik, hogy 2011 és 2016 között 48 ezer és 53 ezer között mozgott az évente felsőoktatási oklevelet szerzettek száma. Ez már sokkal alacsonyabb szám, mint a 2000-es években látott 60-70 ezer közötti éves adatok, a visszaesés több mint 20%-os.

Romokban a magyar felsőoktatás, és van egy ennél sokkal rosszabb hírünk is


Ha azt feltételezzük, hogy a mesterképzésen végzettek csak 90%-a szerzett két évvel korábban oklevelet (vagyis csökkentettük a levonást), akkor 49 és 55 ezer közötti számokat láthatunk, ami továbbra is jelentősen, kb. 15-20%-kal elmarad a 2000-es évek közepéhez képest.

Romokban a magyar felsőoktatás, és van egy ennél sokkal rosszabb hírünk is




Ez a cikk folytatódik:

1. Nagy a baj a felsőoktatásban
2. Árnyaltabb kép, tanulságos konklúziók
 1 2 következő oldal  >

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium