kamala harris
Globál

Bigott konzervatív vagy progresszív élharcos lehet az első női alelnök Amerikában?

Kamala Harris túlságosan igyekezett megfelelni a demokrata párt progresszív és mérsékelt szavazóinak is, ezért nem lehetett belőle 2020-as elnökjelölt, Joe Biden alelnökeként viszont kulcsfontosságú szerepe lehet a büntetőjogi reformfolyamat levezénylésében és az egyre romló amerikai faji ellentétek normalizálásában is. Harris sok esetben jóval progresszívebb álláspontot képvisel, mint főnöke, ami azért érdekes, mert ügyészi karrierje alatt néhány kérdésben (pl. halálbüntetés vagy marihuána-fogyasztás) kifejezetten konzervatív eljárásmódot követett. A Trump-kampány azzal vádolja a demokratákat, hogy valójában nem is Bident, hanem Kamala Harrist akarják az elnöki székbe juttatni Bidenen keresztül, ami bár nem tűnik túl reális elképzelésnek, Joe Biden idős kora miatt nem kizárható forgatókönyv. Megnéztük, mit kell tudni arról az emberről, aki az Egyesült Államok történelmének első női alelnöke lehet.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Túl ellentmondásos volt, hogy elnökjelölt legyen

Az 55 éves Kamala Harris a kaliforniai Oaklandben született, San Franciscóban és Washingtonban él. Karrierje alatt többször is történelmet csinált: 2016-ban bejutott az amerikai szenátusba, ezzel ő lett az első indiai-amerikai és második afroamerikai női képviselőnő. Korábban, 2011 és 2017 között Kalifornia főállamügyészi tisztségét látta el. Ha megválasztják Joe Bident elnöknek, Kamala Harris lesz az Egyesült Államok első női, afroamerikai és indiai alelnöke is. 

A 2020-as elnökválasztáson elnökjelöltként is indult Kamala Harris, indulását 2019. január 21-én (Martin Luther King napon) jelentette be, majd 2019. december 3-án kiszállt a versenyből. 2020. március 3-án hivatalosan is támogatásáról biztosította Joe Biden elnökjelöltet, aki végül alelnök-jelöltjévé választotta.

Hivatalosan az elnökválasztási kampány azért ért véget, mert kifogytak a forrásokból, de az igazság az, hogy Harris nem szerepelt túl jól a demokrata elnökjelölti vitákon. Különösen emlékezetes volt egy nyár végi vita, mely során Tulsi Gabbard elnökjelölt Harris büntetőjogászi karrierjét kritizálta. Gabbard főleg azt kifogásolta, hogy Harris úgy próbálja magát progresszív jelöltnek feltüntetni, hogy hivatala korábban 1900 embert ítélt el marihuánával való visszaélésért, majd nevetgélt, amikor arról kérdezték, hogy fogyasztott-e valaha marihuánát. Harrist azért is kritizálták, mert védelmébe vette a halálbüntetés intézményét, ártatlanul ítélt el néhány embert és állítólag egyházi személyek által szexuálisan bántalmazott áldozatok vallomásait is figyelmen kívül hagyta.

Amellett, hogy Kamala Harris ezeket a kritikákat „túlzónak” nevezte, rámutatott: számos kérdésben progresszív irányba reformálta az amerikai büntetőjogi rendszert, például támogatta az első országos rendőrségi faji előítéletek ellen indított programját, támogatta az elítéltek munkaszerzését és megvédett egy rendőrgyilkost a halálbüntetéstől. Ezen kívül hozzájárult a melegházasság tiltásának eltörléséhez is ügyészi karrierje alatt. Szenátori karrierje alatt elsősorban a büntetőjogi reform kérdését tűzte zászlójára.

Bár Harris többször is kifejezte a demokrata párt progresszívebb szárnya felé támogatását és magát is „progresszív ügyészként” jellemezte, a legtöbben inkább mérsékelt demokratának tartják, akárcsak Joe Bident. Nagyjából egyébként ezek az ellentmondások vezettek oda, hogy Harris 15,2%-os támogatottsága 2019 augusztus elejéről a kampány felfüggesztéséig 3,4%-ra esett vissza.

Sok elemző úgy látja, hogy ahelyett, hogy egyértelműen állást foglalt volna a progresszív vagy a mérsékelt szárny mellett, inkább próbált mindenkinek megfelelni és ezért két szék közt az asztal alá esett, ami végül az elnökválasztási kampánya végéhez is vezetett.

Javíthatja Biden esélyeit

Bár Harris kiesett a kampányból, politikailag aktív maradt, 2020 májusban teljes mellszélességgel beállt a George Floyd halála miatt tüntető tömegek és a Black Lives Matter mögé. Joe Biden választása valószínűleg többek közt ezért is esett éppen Harrisre: Floyd halála után demokrata oldalról egyre nagyobb nyomás helyeződött Biden vállára, aki ekkor már biztos befutó volt a demokrata jelölésre, hogy válasszon magának egy afroamerikai nőt elnökjelöltként. Ha Biden lesz az elnök, fontos prioritása lesz a rasszok közti ellentét rendezése, ebben pedig elsősorban az afroamerikai Harris lehet a segítségére.

Szintén fontos, hogy Kamala Harris elutasítottsága a lakosság körében sokkal kisebb, mint Joe Bidené, Donald Trump elnöké vagy Mike Pence alelnöké. Egy augusztusi IPSOS-felmérés szerint Harris elutasítottsága mindössze 31%, míg ez a szám Biden esetén 43%, Trump esetén pedig 58%. Igaz, Harris esetén volt a legmagasabb azoknak is az aránya (34%), akik nem tudtak róla véleményt nyilvánítani.

A Yougov szerint a Biden-szavazók mintegy 51%-a úgy gondolja, hogy Harris kiválasztása segíti majd az elnökjelölt megválasztási esélyeit, míg alig 12% gondolja azt, hogy rontja ezeket.

Kamala Harris egyébként már összecsapott Mike Pence alelnökkel is egy nyilvános vita során, sokak szerint Harris ebből a vitából győztesen jött ki. A FiveThirtyEight által összegyűjtött statisztikák rámutatnak: a vitát követő nézők 69%-a gondolja azt, hogy Harris jól teljesített a vitán, miközben Pencenél ez a szám 59%. Ettől függetlenül a statisztikából kiderül az, hogy a vita nem befolyásolta jelentősen Biden vagy Trump választási esélyeit.

Jelenleg Joe Biden az esélyes befutó a novemberi elnökválasztások során.

A vita maga egyébként sokkal kulturáltabban zajlott, mint Joe Biden és Donald Trump vitája, viszont Pence nagyrészt magyarázkodni kényszerült főnöke ballépései miatt:

Azért ez nem egy mérsékelt program

Ahhoz, hogy megtudjuk, milyen alelnök lenne Kamala Harrisből, érdemes egy pillantást vetni az elnökjelölti programjára. A BBC részleges összegzést csinált arról, hogy az elnökjelölt néhány kritikus társadalmi kérdésben milyen állásponton van:

  • Támogatja a büntetőjog és a rendőrségi rendszer reformját, de nem támogatja a rendőri szervezetek finanszírozásának felfüggesztését, ahogy azt sok ultra-progresszív képviselőtárgya teszi.
  • Kamala Harris eleinte támogatta Bernie Sanders közegészségügyi programját, majd megváltoztatta a véleményét, hogy az összhangban legyen Joe Bidenével, aki csak az Obama-éra Affordable Care Actját javítgatná. Ennek a 2010-ben bemutatott törvénynek az volt a célja, hogy lejjebb nyomja az egészségbiztosítások árát és kiterjessze a fedezetet lehetőleg minden amerikai háztartásra nézve,  ezek a célkitűzések viszont (nagyrészt a republikánus hatalomátvétel miatt) nem igazán valósultak meg.
  • Harris támogatta a Green New Dealt is, amely szigorú környezetvédelmi normákat szabna az Egyesült Államok gazdasági entitásaira. A rendelkezés a republikánusok szerint „szocialista” és jelentősen rontaná az amerikai gazdaság teljesítményét. Harris elnökjelöltként amelett is kampányolt, hogy 2045-re karbonsemlegessé tenné az amerikai gazdaságot, illetve illegálissá tenné a repesztéses olajbányászatot is. Joe Biden eleinte kedvezően nyilatkozott a Green New Dealről, de az elnökjelölti vitán már inkább elzárkózott tőle és inkább saját klímavédelmi programot fogalmazott meg.
  • Kamala Harris betiltaná az általa „támadófegyvereknek” nevezett félautomata karabélyokat, szigorú háttér-ellenőrzési rendszert vezetne be a fegyvervásárlókra és fegyver-visszavásárlási programokat indítana.
  • Államilag támogatná az abortuszt, hat hónapos szabadságolási rendszert vezetne be a súlyos sérülést, illetve háztartáson belüli erőszakot szenvedőknek, ezen kívül kötelezővé tenné a cégeknek, hogy számoljanak be a nemek közti fizetésbeli egyenlőtlenségek megszüntetésének állapotáról.
  • Megszüntetné az illegális határátlépés büntetőjogi következményeit, ezen kívül indítana egy olyan programot, amely segítené az illegális bevándorlókat az állampolgársághoz jutásban. Ezen felül kiterjesztené az állami egészségügyi ellátást az illegális bevándorlókra is. Az illegális bevándorlók begyűjtéséért és deportálásért felelős amerikai bevándorlási és vámhivatalt (ICE) Harris korábban a Ku Klux Klánhoz hasonlította. Biden ezzel szemben segítené az amerikai állampolgárság megszerzését, de nem dekriminalizálná az illegális határátlépést.

Azért látszik, hogy Harris az elmúlt években inkább a (pártjával együtt) progresszív irányba tolódott, ha elképzelései nem csupán üres ígérgetésnek bizonyulnak,

elképzelhető, hogy több ponton is ütközni fognak majd Joe Bidennel, aki sok esetben mérsékeltebb álláspontot képvisel.

Érdemes végül azt is megjegyezni, hogy a Trump-kampány azzal vádolja a demokratákat, hogy Joe Biden csupán kirakatember a választási kampányban és a párt el akarja majd mozdítani a 77 éves politikust az elnöki székből, hogy a jóval progresszívebb Kamala Harrist ültessék a helyére. Nyilvánosan nincs ilyen elképzelés a demokrata párton belül, de abban az esetben, ha Joe Biden, aki már igencsak benne van a korban, netán meghal, tényleg Kamala Harris veszi majd át az Egyesült Államok elnöki székét. Meglepő lenne, ha ez tudatos tervezés lenne a demokraták részéről, hiszen egy ilyen lépés komoly muníciót adna a republikánus kampánynak a következő választás során, de nem teljesen elképzelhetetlen, hogy Biden idős kora miatt ez lesz a kimenetel. 

Az viszont már valószínű, hogy a 2024-es választások során újra megpróbálkozna Kamala Harris az elnöki szék megszerzésével, ezúttal a demokrata párt teljes mellszélességű támogatását élvezve. 

Egyéb felhasznált források: New York Times, Business Insider, Vox, The Week, Britannica, Sacbee

Címlapkép: Getty Images

mol bubi
pfizer
gázvezeték
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Privát bankár

Privát bankár
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

terror europa dzsihad