kim
Globál

Komoly fejfájást okozhat a következő amerikai elnöknek az atomfegyverekkel állig felszerelt Észak-Korea

Észak-Korea kemény dió lesz a november 3 után megválasztott amerikai elnöknek, legyen az Joe Biden vagy Donald Trump. Kim Dzsongun országa már több mint 100 atomfegyverrel rendelkezhet, mire az új elnök hivatalosan is elfoglalja a székét, ráadásul megépítették a legnagyobb járműről indítható ballisztikus rakétát, amit valaha látott a világ. Míg Trump valószínűleg folytatná a nagy publicitásnak és kevés konkrét eredménynek örvendő tárgyalásokat Kim Dzsongunnal, Biden jó eséllyel személyesen szóba sem állna a diktátorral, hanem megbízottakon keresztül próbálna vele egyezkedni. Az utóbbi nem meglepő, hiszen úgy tűnik, Kim Dzsongun kifejezetten megveti Bident, akit veszett kutyának és haldokló, demens vénembernek nevezett, a volt alelnök pedig brutális zsarnoknak tartja Kim Dzsongut.
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Már csak 4 nap van hátra az amerikai elnökválasztásig! Kövesd velünk az eseményt: legfrissebb híreinketide kattintvatalálod. November 3-án egész éjszaka, percről-percre cikkünkben közvetítjük a választás legfontosabb fejleményeit!

Trump látványos tárgyalásai kevés eredményt hoztak

2019 júniusában nagyon úgy nézett ki, hogy Donald Trump elnök megoldotta az ötven éve húzódó koreai konfliktust. Ő volt az első amerikai elnök, aki Észak-Korea vezetőjével találkozott 2018-ban, aztán utána egy évvel Kim Dzsongunnal közösen átlépték a két Koreát elválasztó demarkációs vonalat.

Észak-Korea és Dél-Korea béketárgyalásokba kezdett, a dzsucseista diktátor ráadásul megígérte azt is, hogy denuklearizálja Észak-Koreát és egy látványos eseményt is szervezett, mely során nemzetközi újságírók előtt felrobbantotta az ország atomkísérleti területét. Emellett felhagytak 2019-ben az összes rakétakísérlettel is.

Aztán bebizonyosodott, amit eleve sejteni lehetett: az egész csak konfetti volt és Észak-Koreának esze ágában sem volt felhagyni az atomfegyver-fejlesztéssel. 2020-ban a rakétakísérletek is folytatódtak, majd Észak-Korea hivatalosan is bejelentette: az atomprogramjuk sikerrel zárult.

2020 végére az elszigetelt ország már több mint 100 atomfegyverrel rendelkezhet.

Észak-Korea az egész csinnadrattával valószínűleg csak időt akart nyerni magának, amíg használható állapotba kerülnek az atomfegyvereik, emellett pedig azt remélte Kim Dzsongun, hogy enyhülnek az országát éhezésbe taszító nemzetközi szankciók. Az utóbbi nem valósult meg; azért nem sikerült teljes egészében átverni az amerikaiakat.

Kérdés, miben változik a helyzet, ha újraválasztják Donald Trumpot november 3-án. A szankciós nyomást már nehéz lenne növelni, hiszen Észak-Koreát gyakorlatilag hermetikusan leválasztotta az Egyesült Államok a világ pénzügyi és kereskedelmi vérkeringéséről, már csak kínai és regionális kkv-k hajlandók velük kereskedni, az ország eleve nem túl nagy kereskedelmi forgalma az elmúlt években 60%-ot esett vissza.

Konkrét észak-koreai denuklearizációs lépések nélkül engedményeket sem tehet az Egyesült Államok Észak-Korea felé Trump elnök irányítása alatt, ellenlábasai szerint már így is túl barátságosan viselkedik az országot irányító diktátorral az amerikai elnök.

A katonai fellépés szintén kizárható: Észak-Korea atomarzenáljával most már nemcsak Dél-Koreát, Japánt és az Egyesült Államokhoz tartozó Guamot fenyegeti, hanem már a kontinentális Amerikát is. Az Egyesült Államok Észak-Korea regulázásával egy atomháborút akar elkerülni, ezen a ponton egy katonai csapással pont az ellenkezőjét érnék el. 

Trump újrázása esetén az elnök valószínűleg folytatná a látványos találkozók lebonyolítását Kim Dzsongunnal, mely során megpróbálna a szankciók fokozatos feloldásáért cserébe valamit kicsikarni a diktátorból, de meglepő lenne, ha ez eredményhez vezetne a következő négy évben.

Észak-Korea egyértelművé tette: rövidtávon semmiképp nem hajlandók megszabadulni az atomfegyvereiktől.

Bidennek sincs jobb ötlete

Joe Biden számos külpolitikai kérdésben élesen kritizálta Donald Trumpot és megígérte néhány esetben (pl. Irán vagy Oroszország), hogy merőben más megközelítést fog alkalmazni, mint elődje. Nagyon úgy tűnik viszont, hogy az észak-koreai helyzetre nézve Bidennek sincs határozott megoldási javaslata.

Biden hivatalos kampányoldalán mindössze egyetlen egy mondat szerepel Észak-Koreáról:

Észak-Koreában Biden elnök támogatni fogja a tárgyalóinkat és elindít egy koordinált kampány a szövetségeseinkkel és másokkal, mint Kína, hogy elérjük a közös célunkat, ami egy denuklearizált Észak-Korea.

Tehát hasonlóan Trumphoz, Biden is tárgyalni tervez. Hasonlóan Trumphoz, Biden is nehéz helyzetben lesz, hiszen

nem arról kell már lebeszélni Észak-Koreát, hogy hagyjanak fel az atomfegyverek fejlesztésével, hanem meg kell őket győznie, hogy számolják fel már meglévő készleteiket.

Kérdés, hogy Észak-Korea mennyire lesz hajlandó tárgyalni Joe Bidennel, akit Kim Dzsongun finoman szólva sem kedvel. Az észak-koreai KCNA hírügynökség hivatalos közleményt is kiadott, melyben Joe Bident kritizálták, tartalmáról már a címe is sokat elárul:

Egy veszett kutyát agyon kell verni.

A közleményben hataloméhesnek hívják Joe Bident, aki csak a saját érdekeit nézi, azt írják róla, hogy a „demencia végső stádiumában van,” alacsony az IQ-ja, a saját népe is hülyének tartja és úgy viselkedik, mint egy veszett kutya, aki halála előtt még agresszívebb, ezért egy bottal agyon kell verni. Hab a tortán, hogy még a nevét és elírták és rendszeresen Baidenként hivatkoztak rá.

Észak-Korea egyébként rendszeresen szidja a nyugati vezetőket, Trumpot például "dotardnak", azaz szenilis vénembernek nevezték pár éve, de a KCNA Bidenről szóló közleménye azért a szokásosnál is durvább hangvételt ütött meg. 

A legkevésbé sem diplomatikus hangnemet egyébként az hívta életre, hogy Joe Biden a kampánya során zsarnoknak nevezte Kim Dzsongunt, akihez „Donald Trump dörgölőzik.” Trump Kim Dzsongunnal való tárgyalásait pedig „TV-eseménynek” nevezte, amely mögött nem volt semmilyen valódi tartalom.

Trump Kim Dzsongunnal való viszonya a második elnökválasztási vitán is feljött, a regnáló elnök ekkor azzal védekezett, hogy a jó viszonynak köszönhetően elkerült a világ egy atomháborút:

Kérdés, hogy Joe Biden mennyire lesz képes érdemben tárgyalni ezzel a bizonyos zsarnokkal, aki már kész, nukleáris robbanófejekkel ellátott interkontinentális rakétákkal ül majd le az asztalhoz.

Az is lehet persze, hogy Biden nem kíván olyan intenzitással foglalkozni a koreai helyzettel, mint Trump tette, elképzelhető, hogy küld pár tárgyalót Koreába, de ő személyesen egyáltalán nem akar találkozni Kim Dzsongunnal.

A weboldalán elhelyezett rövid szöveg arra enged következetni, hogy az Észak-Korea által jelentett fenyegetés megoldása nincs Biden prioritási listájának élén és nem is hajlandó vele személyesen foglalkozni, inkább tárgyalókra, Kínára és az USA regionális szövetségeseire bízná a helyzet megoldását.

Mit akar Észak-Korea?

Észak-Korea vezetése egyelőre nyugton marad és megvárja a november 3-ai elnökválasztások eredményét, ettől függően döntenek majd arról, hogy húzgálják-e még egy kicsit az oroszlán bajszát.

Az elszigetelt országnak továbbra sem célja a háború, de ha le akarják magukról dobni az amerikai szankciókat, valami látványosat kell csinálniuk ahhoz, hogy a novembertől regnáló amerikai elnök ismét foglalkozni akarjon velük.

Ilyen látványos intézkedés lehet például a pár hete lezajlott katonai parádén bemutatott hatalmas ballisztikus rakéta kipróbálása:

rakéta
Kép: Pyongyang Broadcasting Service

Az atomfegyvereit viszont aligha akarja majd feladni Észak-Korea: a rezsim úgy látja, egyedül ezekkel a fegyverekkel lehet szavatolni, hogy a NATO békén hagyja őket.

Kim Dzsongun úgy véli, bármikor úgy végezheti, mint Szaddam Husszein, ha nincsenek elrettentő atomfegyverei, a több ezer Szöulra meredő tüzérségi eszközt nem tartja megfelelő diplomáciai biztosítéknak.

Az is lehet persze, hogy Észak-Korea inkább úgy dönt, hogy megtanul együtt élni a szankciókkal és inkább ráülnek atomfegyvereikre, majd megpróbálnak valamilyen úton-módon felépíteni egy működő belső gazdaságot, aztán a szokásos diplomáciai sértegetéseken kívül nem provokálják majd a régió országait.

Mindenesetre, bárki is legyen az Egyesült Államok elnöke november 3-tól, nem túl valószínű, hogy érdemben előre fogja tudni mozdítani az észak-koreai helyzetet, valószínűleg ezzel Joe Biden is tisztában van, ezért is nem foglalkozik érdemben Kim Dzsongunnal kampánya során.

Ha viszont Kim Dzsongun folytatja a fegyverkezést és a rakétakísérleteket, Biden sem fogja tudni homokba dugni a fejét.

Címlapkép: Getty Images

Európa legjobb üzleti iskolái között a Corvinus
Zsidai Roy
pf_hinta-20201125
bicoin2
koronavirus
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online előadás
Trendlovaglás, vételi és eladási zónák azonosítása, piaci aktualitásokkal fűszerezve
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
fehér ház donald trump joe biden amerikai elnökválasztás 2020 usa