armin laschet
Globál

Szorosabb európai összefogást hozhat Merkel utódja, aki Magyarországgal is megengedőbb lehet

Armin Laschetet választották a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének szombaton, ezzel lényegében eldőlt az is, hogy a párt nem tér vissza konzervatív-keresztény gyökereihez, hanem folytatja az Angela Merkel által kijelölt mérsékelt, centrista utat. Armin Laschet veterán politikus, aki szorosabb európai integrációban hisz, illetve kulcsfontosságúnak tartja az Amerikával való szövetséget is, de megengedőbb Oroszországgal és Kínával szemben. Emellett a magyar kormánnyal is barátságosabb viszonyt ápolhat, mint elődje. Nézzük, mit kell tudni a CDU következő elnökéről, aki szeptembertől akár Németország következő kancellárja is lehet.

Veterán politikus lesz Merkel utódja

Armin Laschet 1961. február 18-án született Aachenben, belga felmenőkkel rendelkezik, római katolikus neveltetést kapott. Jogászként végzett, majd újságíróként dolgozott, 33 évesen, 1994-ben került be a Bundestagba, a német szövetségi parlamentbe. Eleinte a Gazdasági Együttműködési Testületben, majd az Európai Uniós Ügyekért Felelős Testületben dolgozott. 1999-ben kikerült az Európai Parlamentbe, ahol foglalkozott költségvetéssel, külüggyel és az ENSZ-szel való tárgyalásokkal is.

2005-ben aztán visszatért Németországba, ahol Észak-Rajna-Vesztfália családpolitikai minisztereként dogozott Jürgen Rüttgers miniszterelnök kabinetjében, 2010-ben pedig indult a CDU helyi szervezetének vezetéséért is, de Norbert Röttgen legyőzte. 2012-ben aztán Röttgen lemondott, és a tisztséget Laschet örökölte meg. Még ez évben megválasztották a CDU egyik alelnökének is az ötből.

Armin Laschetet 2016-ben jelölte a CDU Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnökének, a választást megnyerte 2017 májusában, beiktatására június 27-én került sor. 2020 februárjában lemondott a CDU elnökségéről Annegret Kramp-Karrenbauer, az elnökválasztáson való indulási szándékát még ebben a hónapban bejelentette Armin Laschet.

A választást a Covid-19 pandémia miatt többször is elhalasztották. A járvány kis híján Laschet választási esélyeit is kútba vágta, hiszen Németország legnépesebb tartományának válságkezelését is ő koordinálta, amely sokak szerint nem éppen sikerült hatékonyra. Egészen az utolsó pillanatig úgy tűnt, Laschet konzervatív kihívója, Friedrich Merz lesz a CDU következő vezetője, végül a párt delegáltjának többsége (521-466 ) Laschet mellett tette le a voksát 2021. január 16-án.

A német szövetségi kancellári választás (melyen Merkel szintén nem indul), 2021. szeptember 26-án lesz esedékes, nagyon valószínű, hogy Armin Laschet lesz a CDU kancellár-jelöltje is, így ha a CDU alakíthat kormányt, jó eséllyel Németország következő vezetőjét tisztelhetjük a személyében.

Milyen intézkedésekre számíthatunk?

Armin Laschet alapvetően a merkeli irányvonal folytatásának zászlóvivője, de azért nem mondható el róla egy az egyben az, hogy minden kérdésben elődjét másolja. Ha valóban ő lesz szeptembertől a német kancellár is, kifejezetten fontos az, hogy mit gondol Európa legakutabb kérdéseiről.

Erről a Politico készített egy összefoglalót:

  • Laschet a szorosabb európai integráció híve, többször is kritizálta a Merkel-kormányt, hogy szerinte nem reagálnak elég gyorsan Macron elnök ilyen irányultságú javaslataira. Korábban támogatását nyilvánította afelé az ötlet felé is, hogy az Európai Bizottság elnökét az Unió állampolgárainak kellene megválasztania.
  • Külpolitikát tekintve elmondható róla, hogy fontosnak tartja az Egyesült Államokkal és a többi európai országgal való együttműködést, viszont nem nyíltan Kína-kritikus, hiszen az ázsiai ország Németország fontos üzleti partnere és a német export felvevőpiaca is. Oroszországgal több dialógust szeretne, hiszen úgy látja, hogy ha Európa a Szovjetunióval is rendezni tudta vitás ügyeit, ez Putyin Oroszországával is lehetséges lesz. Többen is kritizálták Laschetet amiatt, hogy „túl puha” Oroszországgal.
  • Gazdaságilag Laschet konzervatív fiskális politikában hisz, többször is figyelmeztetett a koronavírus-krízis alatt az állami költségvetés elszállásának veszélyeire.
  • A haderő tekintetében Laschet egyetért azzal, hogy Németországnak többet kell tennie azért, hogy teljesítse költségvetési kötelezettségét a NATO felé, viszont úgy gondolja, hogy külföldi missziók tekintetében már most is eleget tesznek; nincs szükség arra, hogy újabb országokban végezzen intervenciót Németország.
  • A migrációval kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy nem feltétlen támogatja a kötelező elosztási kvótákat, inkább hatékonyabb határmenedzsmentre, a létező bevándorlási szabályrendszer megvédésére és több támogatásra van szükség. A terrorizmussal kapcsolatosan „zéró toleranciát” hirdetett.
  • A klímaváltozással kapcsolatosan Laschet úgy látja, hogy igenis, Németországnak kötelessége, hogy többet tegyen a „zöldülésért”, viszont úgy látja, hogy fontos, hogy gazdaságilag is rentábilis legyen a megújulás és nem szabad Európa vezető gazdaságának teljesítményét feláldozni a klímaváltozás elleni harc oltárán.

Mit hozhat Magyarországnak, ha Laschet kancellár lesz?

A legfontosabb kérdés számunkra talán az, hogy mit hozhat Magyarországra nézve az, ha Armin Laschetből szeptemberben német kancellár is lesz.

Orbán Viktor levélben gratulált Laschetnek győzelméhez és kölcsönös tiszteleten alapuló, pragmatikus együttműködést ígért, illetve kifejezte abbéli reményét, hogy folytatni tudják a CDU-val az elmúlt 25 év során ápolt jó viszonyt.

Az Alapjogokért Központ, egy kormányközeli elemzőintézet a Facebookon azt írta Laschet győzelméről, hogy a „legjobb választást” jelenti a magyar kormány szempontjából. Kijelentésüket többek közt arra alapozzák, hogy az elmúlt években nem nyilvánult meg kritikusan a Fidesszel kapcsolatosan, a másik két jelölttel ellentétben, jó kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, illetve tartománya, Észak-Rajna-Vesztfália a legnagyobb magyarországi befektetők közé tartozik.

Ezt a kérdést a Népszava is feszegette, ahol azt írták, hogy Laschet még megengedőbb is lehet a magyar kormánnyal, mint elődje, Angela Merkel volt. Kitérnek arra is, hogy még a menekültválság idején, amikor a magyar kormányt a legtöbb bírálat érte „nyugatról” a bevándorlást elutasító politikája miatt, Laschet akkor sem emelt szót, sőt, 2016-ban, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is találkozott.

A kormány és a független elemzők is arra számítanak tehát, hogy Laschet alatt fennmaradnak az erős magyar-német gazdasági kapcsolatok és egy potenciális Laschet-kormány a magyar kormánnyal szemben is elnézőbb lenne, mint Merkel.

Címlapkép: Christian Marquardt/Pool/Bloomberg via Getty Images

koronavirus veszélyhelyzet tudnivalók
koronavírus vakcina
Koronavírus
vakcina oltatás oltás

Alapblog A stockpicking adás

Irány New York! Még két világvége! Most kell shortolni? Az elzálogosított Szent Korona Címlap indikátor jelez? Többek...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
astrazeneca_oxford_covid_vakcina