napelem napelemboom szeleromu megujulo
Globál

Váratlan bejelentés a világ legnagyobb szennyezőjétől - Napelemboom és árzuhanás lehet az eredménye

Szakértői számítások szerint óriási mértékben, tizenhatszorosára kell növelni a kínai napenergiatermelést a következő négy évtizedben ahhoz, hogy a világ legfőbb szén-dioxid-kibocsátójának számító Kína teljesíthesse ambiciózus klímacélját, a karbonsemlegesség 2060-ra történő elérését. Kína már jelenleg is a világ legnagyobb napelemgyártójának számít, így a világ legnépesebb országának keresletnövekedése világszerte tovább csökkentheti a napelemprojektek költségét, ami nagyban elősegítheti a globális klímavédelmi törekvéseket.

Kína 2025-ig szóló, márciusban elfogadásra kerülő 14. ötéves terve a globális klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb dokumentuma lesz – állapította meg a brit Carbon Brief klíma- és energiapolitikai szaklap elemzése már tavaly márciusban, pedig akkor még nem is lehetett sejteni, hogy fél évvel később Hszi Csin-ping kínai államfő az ENSZ közgyűlésén milyen nagyszabású klímapolitikai vállalásokat jelent be. Eszerint Kína – amely a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országa – vállalást tett arra, hogy 2030 előtt eléri a szén-dioxid-emisszió tetőzését, illetve 2060-ra megvalósítja a karbonsemlegességet. Az emisszió tetőzésére vonatkozó vállalás valójában nem jelent újdonságot, hiszen Peking már a 2015-ben megtartott párizsi klímakonferencia keretében vállalta, hogy legkésőbb 2030-ra tervezi a szén-dioxid-kibocsátás tetőzésének elérését.

Hszi szeptemberi bejelentésének igazi súlyát a karbonsemlegesség 2060-ra történő elérésére vonatkozó vállalás jelenti.

Hirtelen módosítani kellett az ötéves tervet

Nemcsak a nemzetközi közvéleményt, hanem feltehetően a pekingi kormányzat ötéves terven dolgozó különböző munkacsoportjait is meglephette Hszi váratlan szeptemberi bejelentése, hiszen áprilisra már elkészült a 2021-2025 közötti időszakra szóló ötéves terv első tervezete, amelyet így aztán rohamtempóban kellett módosítani, hogy azok megfeleljenek a Peking által újonnan vállalt klímapolitikai célnak.

Az ötéves terv energiapolitikai intézkedései, előírásai majd csak márciusban lesznek nyilvánosak, miután a kínai parlament áldását adja a tervre. Ettől függetlenül a 2025-ig szóló energiapolitikai irányok egy-két eleme már kiszivárgott, illetve kutatók, elemzők az utóbbi hetekben, hónapokban sorra vázolták fel, hogy a karbonsemlegességi cél tükrében milyen irányba indulhat el a kínai energiapolitika a következő években.

A kínai karbonsemlegesség 0,25 Celsius-fokkal csökkentheti a felmelegedést

Abban az elemzők egyetértenek, hogy ha a nettó zéró emisszió 2060-ra történő elérését Kína valóban megvalósítja, akkor az az utóbbi évtizedek legjelentősebb fejleménye lesz a fosszilis energiahordozók világpiacán, illetve a globális energetikai átalakulás, a zöld fordulat terén. Hector Pollitt, a Cambridge Econometrics elemzője szerint a kínai karbonsemlegesség 0,25 Celsius-fokkal csökkentheti a globális felmelegedést ebben az évszázadban (a Cambridge Econometrics modellje azzal számolt, hogy más országok nem fokozzák a klímavédelmi céljaikat). 2100-ra így 2,59 Celsius-fok helyett „csak” 2,35 Celsius-fokkal emelkedhet a globális hőmérséklet az iparosodás előtti szintekhez képest. Ez azonban még mindig magasabb érték, mint amit a párizsi klímamegállapodás 2015-ben célul tűzött ki, miszerint 2100-ra a felmelegedés mértéke ne haladja meg a 2, de lehetőleg inkább a 1,5 Celsius-fokot.

A karbonsemlegesség teljesítése azonban egyáltalán nem lesz egyszerű Peking számára, mivel egyensúlyoznia kell a növekvő energiafogyasztással járó gazdasági növekedés további ösztönzése és aközött, hogy az energiafogyasztás növekedése összeegyeztethető legyen az alacsony karbonfelhasználással.

Már közel 130 ország tett vállalást arra, hogy 2050-re vagy korábbra eléri a karbonsemlegességet. A kutatók előrejelzése szerint ez szükséges ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen a globális felmelegedés legsúlyosabb hatásainak elkerüléséhez.

Kínának azonban jóval nagyobb kihívást jelent majd a karbonsemlegesség elérése, mint a fejlett gazdaságok, például az EU, Japán vagy Dél-Korea esetében.

A már fejlett gazdaságoknak számító országokban ugyanis a teljes energiaigény várhatóan már nem fog jelentősen emelkedni, ami megkönnyíti a dekarbonizációs törekvéseket. A gazdasági fejlődés korábbi szakaszában lévő, gyorsan növekvő Kínának azonban továbbra is ki kell elégítenie a növekvő energiaigényét, ami indokolhatja azt, hogy Peking a fejlett gazdaságokhoz képest miért 10 évvel később tervezi elérni a karbonsemlegességet. Emellett elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy az emisszió tetőzésétől a karbonsemlegességig tartó időszak Kína esetében mintegy 30 évvel lesz rövidebb, mint a már fejlett gazdaságok esetében.

Kína jelenleg a világ szén-dioxid-emissziójának 28 százalékáért felel, kibocsátásának mértéke nagyobb, mint az USA-é és Európáé együttvéve. 1,4 milliárdos lakosságával a Föld legnépesebb országának számító Kína egyben a világ legnagyobb szénfogyasztója, a kibányászott globális szénkészlet felét használja fel. Emellett a világ legnagyobb szénbánya-kapacitásával is rendelkezik. A szén Kína elsődleges energiafogyasztásának 57 százalékát fedezi, miközben a globális energiamixben ez a mutató 25 százalékos átlagos rátának felel meg.

A szénerőmű-boom leállítására lesz szükség

A karbonsemlegességre vonatkozó szeptemberi Hszi-bejelentés előtt a nemzetközi szakmai közvéleményben kevesen számítottak arra, hogy Kína majd ambiciózus célkitűzéseket fogalmaz meg az ötéves tervben az üvegházhatást okozó gázok emissziójának csökkentésére, miután a korábbi pekingi megnyilatkozások az energiabiztonság kérdését (az energiahordozók importjától való függés csökkentését, és így a hazai szénipar erősítését), valamint a gazdaság növekedésének támogatását helyezték az energiapolitika fókuszába.

Emellett az elemzők arra is számítottak, hogy az utóbbi évek szénerőmű-építési boomja a 2021-2025-ös időszakban is folytatódni fog. Tavaly Kínában 38,4 GW új szénerőműkapacitást adtak át, ami több mint háromszorosa volt a világban másutt üzembe helyezett kapacitásnak. A kapacitás-leállításokat is beszámítva tavaly nettó értékben 29,8 GW-tal nőtt a szénerőművi kapacitás az országban, miközben a világ többi részén összeségében 17,2 GW csökkenés történt – derül ki a Global Energy Monitor amerikai think tank és a helsinki Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) elemzéséből, amelyet a Reuters ismertetett. Továbbá tavaly Kína 36,9 GW szénerőműkapacitás építését hagyta jóvá, ami háromszor magasabb érték a 2019-es adathoz képest.

2019 óta Kína fő prioritásként kezeli az energiabiztonság kérdését, emiatt kapott új lendületet a szénerőművek telepítése. Emellett az utóbbi időszakban a gazdasági kilábalás érdekében nagyszabású állami infrastrukturális projektek indultak, amelyek megnövelték az energiaintenzív termékek, mint az acél és a cement iránti keresletet.

Márciusban minden szem a kínai ötéves tervre fog irányulni. Szükség is lesz a klímavédelmi célok megerősítésére, mivel a jelenlegi kínai gazdaságélénkítő csomagot eléggé energiaintenzívnek lehet nevezni, amelyben a szén használatára vonatkozó korlátozások lazultak

– véli az S&P Global Platts elemzője, Roman Kramarchuk. Az S&P Global Platts jelentése szerint alapvető kérdés, hogy az ötéves terv miként kezeli majd a széntüzelésű erőművek kérdését.

Kína jelenleg több mint 1000 GW szénerőmű-kapacitással rendelkezik, amelyek a villamosenergia-kibocsátás 66 százalékát biztosították 2019-ben. A pekingi Draworld Environment Research Center és a CREA közös jelentése szerint a karbonsemlegesség eléréséhez gyors ütemben kell kivezetni a szénerőműveket az ország energiarendszeréből. A jelentés szerint Kína 2030-ra mintegy 680 GW-ra csökkentheti a szénerőmű-kapacitását, ahelyett, hogy 1300 GW-ra növelnék azt, ahogy azt a szénipar képviselői szeretnék. A Draworld vezető közgazdásza, Zhang Shuwei szerint további szénerőművek építése egy olyan időszakban, amikor a szél- és napenergia-projektek ugyanolyan, vagy még alacsonyabb költségekkel valósíthatók meg, mint a szénre alapuló beruházások, azt eredményezheti, hogy

Kína több mint 2 ezer milliárd jüant pazarolhat el parlagon fekvő eszközökre.

Évi 110-140 GW bővítés kell a nap- és szélerőműveknél

Hszi Csin-ping elnök decemberben egy másik fontos klímapolitikai bejelentést is tett, miszerint Peking a nem fosszilis energiaforrások arányát az elsődleges energiafogyasztáson belül 25 százalékra növeli 2030-ra a párizsi klímamegállapodás keretében korábban ígért 20 százalékos arány helyett. Lauri Myllyvirta, a CREA elemzője szerint az új célkitűzés eléréshez 2030-ra a szél- és naperőművek kapacitásának mintegy 1600-1800 GW-ra kell nőnie a 2019 végi 415 GW kapacitásról. Ehhez évente 110-140 GW új szél- és naperőműkapacitásra átadására lesz szükség. Más szóval Kínának 2021 és 2030 között évente annyi szél- és naperőművi kapacitást kell telepíteni, mint Németország szél-és naperőműveinek jelenlegi teljes kapacitása. 

Az ötéves terv tervezeteiből emellett szakértők szerint az olvasható ki, hogy csak a naperőművek telepítésének mértékét éves szinten 85 GW kapacitásra fogják növelni, ami mintegy duplája a jelenlegi szintnek. A 85 GW kapacitás több mint kétharmada a 2019-ben az egész világon létesített naperőművi kapacitásnak (115 GW).

Globális árcsökkenést hozhat a kínai napelemboom

Kína a napelemes rendszerek legnagyobb gyártója a világon, a világszerte eladott napelemek mintegy 60 százalékát kínai cégek gyártják. Miután Kína globális szinten ilyen jelentős szerepet tölt be a napelemek gyártásában, a növekvő kínai napelem-kapacitás a HSBC Bank előrejelzése szerint újabb jelentős árcsökkenést fog eredményezni a napelemek piacán.

A HSBC számításai alapján mintegy 50 százalékkal fog csökkenni a napenergia-projektek költsége 2025-re a jelenlegi szinthez képest, ami közvetlenül kihat majd a napenergia iránti nemzetközi keresletre is.

A szélenergia terén történő kínai fejlesztések esetében is számítani lehet átgyűrűző hatásokra nemzetközi szinten. Ez pedig nagyban segítheti az emisszió csökkentésére vonatkozó törekvéseket a világ más országaiban is.

Kína nemcsak a napelemek és a szélturbinák terén tölt be vezető szerepet, hanem az elektromos autók és buszok legnagyobb gyártója is a világon. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a klímasemlegesség biztosítását nagyban elősegíti majd a fosszilis üzemanyaggal hajtott autók e-járművekkel való felváltása.

A karbonsemlegesség elérésében kiemelt fontossággal bír a villamosenergia-termelés növelése, illetve annak biztosítása, hogy annak fedezésében minél nagyobb arányt tegyen ki a nem fosszilis energiahordozók aránya. A pekingi Csinghua Egyetem klímavédelmi és fenntartható fejlődési intézetének (ICCSD) modellje szerint a kínai karbonsemlegességi cél eléréséhez a villamosenergia-termelést több mint kétszeresére, mintegy 15 ezer terawattórára kell növelni 2060-ra, és azt jórészt tiszta energiaforrásból kell fedezni. A villamosenergia-termelés ilyen mértékű növeléséhez az ICCSD modellje szerint 16-szorosára kell növelni a napenergia-termelést, kilencszeresére a szélenergiatermelést, hatszorosra az atomerőművek és kétszeresre a vízerőművek kapacitását – számolt be a Nature magazin.

Nem tűnnek el teljesen a fosszilis energiaforrások

Az ICCSD modellje szerint a kínai emisszió tetőzése 2025 körül valósul majd meg, majd mintegy egy évtizeden át a kibocsátás érdemben nem változik. 2035 körül viszont hirtelen csökkenéssel már 20 százalékkal lehet kisebb a széndioxid-kibocsátás mértéke a tetőzéshez képest, majd 2050-re több mint 70 százalékos csökkenés következhet be. Eszerint a megújuló energia és az atomenergia együttesen 25 százalékos arányt tesz majd ki az energiamixen belül 2030-ra, majd 2060-ra több mint 80 százalékos arányt ér el. A fosszilis energiaforrások (szén, olaj, földgáz) 2060-ra továbbra is 16 százalékát tennék ki az energiafogyasztásnak, amit a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiával, illetve új erdőtelepítésekkel kell majd ellensúlyozni a széndioxid légkörből való kivonása érdekében. A karbonsemlegesség ugyanis nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem bocsát majd ki széndioxidot Kína, az emissziót azonban az erdőtelepítés és a CCS technológia révén ellensúlyoznák, így valósulna meg a nettó zéró kibocsátás.

Címlapkép forrása: Visual China Group via Getty Images

koronavírus járvány covid-19 vakcina oltás ampulla
országos gerincgyógyászati központ budai egészségközpont
izrael vakcina újranyitás
ausztria_tajkep_hegy_haz
temesvár

Kasza Elliott-tal Magyar Telekom

Február 25-én jelentett a Telekom, és kisebb sokkot okozott az osztalékhoz kapcsolódó közleményével, miszterint...

Variance Minden (is) eladó!

Közel két hónapja próbálok nekifogni, hogy kiírjam magamból az NFT (Non Fungible Token) téma kapcsán a gondolataimat...

Kiszámoló A bőség zavara

A mai ember a bőség zavarában él. Elég elmenni egy bevásárlóközpontba, bemenni az éttermi részre vagy ellátogatni...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Mik azok a japán gyertyák és miért hasznosak? Aktuális, élő példák az amerikai részvénypiacról.
svajci nepszavazas 210307