ukrán tankok
Globál

Egyre aggasztóbb, ami a orosz-ukrán határ körül történik - Ismét fellángolhat a hét éve húzódó háború?

Hetedik éve húzódik az orosz-ukrán konfliktus, eddig körülbelül 13 ezer ember halt meg a változó intenzitással zajló (polgár)háború során. Összesen 28 fegyverszüneti egyezményt kötöttek már a szembenálló felek egymással az évek során, viszont egyik sem bizonyult tartósnak a tavaly júliusi megállapodáson kívül. Az elmúlt napok eseményei viszont vészjósló irányt vettek, nagyon úgy néz ki, hogy ismét kiújulhat a kelet-ukrajnai konfliktus, pedig 2019-ben már majdnem sikerült a háborús helyzet rendezésről megállapodni.

Orosz nyomásgyakorlásból véres polgárháború

A mostani helyzet értelmezéséhez célszerű visszanyúlni a polgárháború előtti Euromajdan-forradalom idejére. 2013-ban kereskedelmi, illetve asszociációs egyezményt akart aláírni a Viktor Janukovics vezette ukrán kormány az Európai Unióval, a megállapodástól viszont Oroszország nyomásgyakorlására elállt az ukrán politikai vezetés. A döntés heves ellenérzéseket váltott ki a lakosságból, 2013 novemberében tüntetések kezdődtek; elindult az Euromajdanként emlegetett esemény. 2014 februárjára forradalommá eszkalálódott a Janukovics-kormány elleni, Európai Unió párti tüntetéssorozat, az elsősorban Kijev térségére koncentrálódó összecsapások során 130 ember – köztük 18 rendőr – életét vesztette.

A krízisnek egy 2014. február 21-én aláírt megállapodás vetett véget, melynek értelmében visszaállították a 2004-es alkotmányt és előrehozott választásokat hirdettek Ukrajnában, Viktor Janukovics elnök pedig elmenekült az országból.

orosz ukrán
Kormányellenes tüntetők a 2014-es Euromajdan során. Fotó: Jeff J Mitchell/Getty Images

Az orosz kormány meg sem várta, hogy megszáradjon a tinta az egyezményen, felségjeleket nem viselő katonai alakulatokat küldött a Krímbe és egy gyors népszavazás után annektálta a területet, az ott található infrastruktúrával, hadianyaggal és erőforrásokkal együtt. A legtöbb vélekedés szerint erre azért került sor, mert a Putyin-kormány az Euromajdan után nem remélte, hogy fenn tudja tartani tovább azt a kvázi-vazallusi viszonyt Ukrajnával, melyet a korábbi évek során ápoltak egymással, ezért gyorsan léptek, hogy a destabilizálódó ukrajnai helyzetet előnyükre fordítva Oroszországhoz csatolják azokat a területeket, melyeken jelentős orosz kisebbség élt. A Krím egyébként 1954-ig Oroszország része volt.

A márciusi annexió sikerét látva a Donyec-régióban található, jelentős részben orosz etnikumú lakosság is tüntetni kezdett az Oroszországhoz való csatlakozás mellett, áprilisban pedig fegyveresek foglaltak el több önkormányzati épületet és rendőrséget is. Bár a milíciák többnyire ukrajnai orosz fegyveresekből álltak, Oroszország valószínűleg hadianyaggal és zsoldosokkal is segítette a függetlenségi törekvéseiket, illetve részt vett az épületfoglalásokban a Berkut számos tagja is, amely az Euromajdan után feloszlatott különleges rendőri egység volt. Bár itt nem jelentek meg a felségjel nélküli orosz katonák, számos elemzői vélekedés szerint az oroszok irányították a donyeci eseményeket is, akik azt remélték, hogy a Krímhez hasonlóan az itteni szakadárok is csatlakozni fognak majd a föderációhoz.

szeparatistá
Oroszbarát szeparatisták egy donyeci kormányépület körül, melyet barikádokkal zártak körbe. Fotó: Veli Gurgah/Anadolu Agency/Getty Images

Az ukrán kormány viszont nem engedte el a Donyec-medencét. "Terrorellenes" hadjáratot hirdettek a szeparatisták ellen; bejelentették, hogy

48 óra alatt vagy békésen, vagy fegyveresen, de vége lesz a szakadár mozgalomnak.

A szeparatisták nem tették le a fegyvert, áprilisban több kisebb, lokalizált fegyveres összecsapásra is sor került kulcsfontosságú létesítmények körül, májusban pedig kikiáltották a független Donyeci és Luhanszki népköztársaságokat, melyeknek vezetői az ukrán erők kiűzését ígérték meg a régióból.

Májusban a kisebb összecsapások nyílt polgárháborúvá eszkalálódtak, heves harcok kezdődtek. Az ukrán kormányerők véres csaták során eleinte felülkerekedtek a lázadó erőkön, de Oroszország jelentős mennyiségű fegyverrel, katonai járművel és zsoldossal (sőt, a NATO és az ukránok szerint katonai beavatkozással is) kezdte el támogatni a szeparatistákat, így az offenzíva őszre megakadt és a szeparatisták a következő hónapokban jelentős területeket tudtak visszaszerezni.

ukrán tank
Kiégett ukrán tank a lázadók ellenőrzése alatt álló területen. Fotó: Pierre Crom/Getty Images

Először 2014 novemberében próbáltak megállapodni a felek tűzszünetben, de a harcok 2015 elején még nagyobb intenzitással újultak ki. Az összecsapások során a felkelők megszerezték az ellenőrzést a Donyec nemzetközi reptér fölött, amely az egyik legvéresebb konfliktus zónának számított a polgárháború során, majd rövidesen ezután befagyott a frontvonal.

A konfliktusban a mai napig az ENSZ adatai szerint körülbelül 13 ezer ember halt meg – köztük több mint 3300 civil.

donyec
A donyeci nemzetközi repülőtér körül dúltak a konfliktus leghevesebb összecsapásai, a komplexum szinte teljesen megsemmisült. Itt egy lázadó katona látható a romok közt, a kép eredeti felirata szerint 2016-ban. Fotó: Joao Bolan/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Már majdnem sikerült megállapodni

2015 után kisebb intenzitással folyt tovább a küzdelem, de minden héten újabb és újabb áldozatok kerültek elő a távolsági összecsapások során. 2017-ig összesen tíz tűzszüneti megállapodást kötött az ukrán kormány a szeparatistákkal, de egyiket sem tartották be hosszabb távon a felek, míg 2017 januárjában úgy tűnt, ismét fellángolhat a konfliktus. Ekkor Avdiika városa körül robbantak ki heves harcok, közel 100 ember halt meg a napokig tartó összecsapásokban, köztük 14 civil és két magas rangú szeparatista parancsnok is.

Szerencsére ez nem vezetett a konfliktus újbóli felrobbanásához. 2019 októberéig újabb egy tucat tűzszüneti megállapodás született valamilyen formában, melyet rendszeresen megsértettek a felek, jellemzően azzal, hogy mesterlövészekkel vagy tüzérségi eszközökkel lőtték egymást.

Ukrajna azzal is megvádolta Oroszországot, hogy az FSzB mesterlövészei segítik a szeparatistákat, erről egy videót is felraktak az internetre.

2019 októberében végül Németország, Oroszország és Franciaország közbenjárásával sikerült a tető alá hozni egy olyan megállapodást, amely nagyon úgy tűnt, hogy végre véget vethet az évek óta dúló háborúnak.

A szakadárok és a kormány megállapodtak arról, hogy a Donyec- és Luhanszk-régió Ukrajna része maradna, viszont önálló önkormányzattal rendelkeznének, melyeknek kialakítását az ukrán kormány ellenőrizné. A megállapodás a Steinmeier-formula nevet kapta. Az egyezmény aláírását tüntetések kísérték Ukrajnában, hiszen az ukrán lakosság jelentős része úgy látta, hogy de facto elismeri vele az ukrán kormány a lázadók uralmát a térség felett, így fölöslegesen halt meg több ezer ukrán katona az ország integrációjának védelmében.

ukrajna
Ukrajnában tömegtüntetések kísérték a konfliktus lezárásának menetrendjét meghatározó megállapodást. Fotó: Aleksandr Gusev/Pacific Press/LightRocket via Getty Images

Bár nemzetközi szinten jelentős optimizmus övezte a megállapodást, az implementációjára a mai napig nem került teljesen sor. Hiába született meg a kvázi-szándéknyilatkozat, az ukrán kormány és a lázadók arról nem állapodtak meg, hogy pontosan milyen törvényességi keretek mentén zajlana az irányítási mechanizmus kialakítása. Így tehát, amíg erre vonatkozóan nem születik konkrét megállapodás, a Steinmeier-formula csak egyfajta iránymutatás, mintsem konkrét, a polgárháborút lezáró szerződés.

Ettől függetlenül tavaly elindult a de-eszkaláció: az ukrán és szeparatista katonák is kivonultak Zolotye városából, mely település ellenőrzését éveken át megosztották a szemben álló felek. A kezdeti sikerek ellenére az összecsapások mégis kiújultak 2020 elején, folytatódott a mesterlövész-harc, illetve a tüzérségi támadások sorozata.

2020. július 27-én aztán sikerült eljutni a legtartósabb fegyvernyugvási egyezményhez a polgárháború kezdte óta, amely körülbelül fél éven át szavatolta a régió relatív békéjét.

Érdemes megjegyezni, hogy ez már a 28. tűzszüneti megállapodás volt a konfliktus kezdete óta; abban tért el a korábbiaktól, hogy tűzviszonzást és büntetést írt elő arra az esetre, ha valaki megsérti a tűzszünetet. Nagyon úgy tűnt, hogy ennek az egyezménynek lesz eredménye: 2020-as év végéig összesen három ukrán katona halt meg a frontvonalon a szeparatisták váratlan támadásai miatt, most, 2021-ben viszont úgy tűnik, ismét kiújulni készül a konfliktus.

front
Életkép a frontról, egy ukrán katona látható rajta. A kép 2015-ben készült. Fotó: Andrew Burton/Getty Images

Kiújulhat a háború

Az elmúlt napok eseményei miatt megnőtt a kockázata annak, hogy kiújul a konfliktus Kelet-Ukrajnában. Csak hogy sorra vegyük az elmúlt napok fontosabb eseményeit:

  • Március végén több ezer orosz katona jelent meg az ukrán határ menti régiókban és az annektált Krím-félszigeteken.
  • A csapatmozgásokat a NATO-vezérkar és Amerika is aggodalommal figyelte, olyannyira, hogy az amerikai vezérkari főnök fel is hívta orosz kollégáját, hogy kérdőre vonja a hadmozdulatok miatt.
  • Az Egyesült Államok kormánya a támogatásáról biztosította Ukrajnát, ami azért sem meglepő, mert Joe Biden elnököt és családját több szál is fűzi, vagy fűzte Ukrajnához, politikailag és üzletileg is. Az nem világos, hogy a „támogatás” katonai beavatkozást vagy anyagi juttatást jelentene; Amerika hivatalosan nem szövetséges Ukrajnával, így nem kötelezi őket semmi intervencióra.
  • Ukrajna a hétvégén közös hadgyakorlatot jelentett be a NATO öt országának részvételével.
  • Oroszország közben folyamatosan azt kommunikálja, hogy szerintük Ukrajna készül valamilyen provokatív akciót végrehajtani, amely miatt kiújulhat a háború a Donyec-medencében. A hivatalos orosz kommunikáció szerint nem készülnek semmilyen intervencióra, mindössze hadgyakorlatokat készülnek végrehajtani: 4048 eltérő helyszínen.
  • A kelet-ukrajnai régióban tényleg hónapok óta nem látott szintre növekedett a konfliktus intenzitása: csak kedden négy ukrán katona halt meg a szakadárok által végrehajtott támadások miatt.
kis zöld emberek
A "kis zöld emberek" és az "udvarias srácok" néven is emlegetett, felségjel nélküli orosz katonák a Krímben, 2014-ben. A váratlanul megjelenő orosz katonák és a félsziget gyors annexiója rémképként él számos régiós ország és NATO-tagállam szemében a hirtelen bekövetkező orosz agresszióval kapcsolatban. Fotó: Spencer Platt/Getty Images

A legrosszabb forgatókönyv – egy nyílt orosz támadás Ukrajna ellen – persze továbbra sem valószínű, hiszen Oroszország ezzel súlyos nemzetközi gazdasági (sőt, akár, katonai) válaszcsapást kockáztat. Az viszont sajnos benne van a pakliban, hogy kiújul ismét a polgárháborús konfliktus a Donyec-régióban, ezt pedig mind az ukrán, mind pedig az orosz fél katalizálhatja.

Ukrajna azért provokálhatja a szakadárokat, mert az orosz fenyegetés eszkalációjával remélhetik, hogy az ukránbarát Biden-kormány segíti majd az ország NATO-csatlakozását és európai integrációját, sőt, lehet, hogy még a Steinmeier-formula felülvizsgálatát is el akarják érni, amely Ukrajna-szerte jelentős elégedetlenséget okozott. A szakadárok pedig azért provokálhatják Ukrajnát, mert a felhevülő konfliktusnak köszönhetően további támogatást remélhetnek Oroszországtól, főleg most, hogy az orosz katonák karnyújtásnyira vannak a határ túloldalán.

A hetedik éve húzódó konfliktusba viszont már mindkét fél láthatóan lefáradt. Remélhetőleg a mostani feszültség tárgyalóasztalhoz kényszeríti majd ismét a szakadárokat és az ukrán kormányt, hogy a Steinmeier-formula implementációjával haladjanak és sikerül megakadályozni újabb százak, ezrek halálát.

Címlapkép: Brendan Hoffman/Getty Images

pénz, euró
dunaújváros dunai vasmű dunaferr
vakcina_oltas_covid19_2021
frankfurt

Alapblog Soha ilyen jókedv!

Ilyet még nem látott a világ, az Egyesült Államokban olyan ütemben oltanak, hogy a vállalatok beszerzési menedzserei...

Kasza Elliott-tal Tesla

Tegnap élesedett a pár napja berakott eladási megbízásom 780-on, rögtön nyitás után. Majdnem elérte a csatornatetőt...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Minden, amit a kezdéshez tudni érdemes.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Elemző/Junior elemző

Elemző/Junior elemző
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
agm 158 tajvan amerika